1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 97. ülés
XCVII. ülés naplója. Februarius 9-én i§\\. 295 utasításom folytában a' városban lakó nemeseket világos-adóssági tartozásaikra nézve városi bíróságnak K‘r- várn alárendelni nem akarom. rendezés«. Elnök: Az, mit Pest városa követe mondott, megérdemli a’ t. KK. és RR. figyelmét. Az eset az, hogy a' 70. § ezt mondja: „a’ városban lakó olly nemesek , kik a’ város körületén kívül is bírnak ;“ úgy látszik , hogy a' t. KK. és RR. itt azt értették , hogy ha kiváltságos vagyont bírnak a’ nemesek ; de azon esetet adja elő a’ követ ur , hogy lehetnek olly nemesek , kik más városban ismét városi vagy colonicalis birtokot bírnak csak: hogy tehát ezek szinte ne tartozzanak a! városi törvényhatóság alá, át nem látom; mert a1 t. KK. és RR. felállított eszméjéből csak az foly , hogy olly egyenek, kikn.k a’ megyében nagyobb nemesi birtokaik vágynak , mintegy nemesebb törvényhatóság alá tartozzanak; de nem látom okát, hogy azt, a' ki hasonló tulajdonú vagyont bir, miért kellene kivétel alá tenni: ennélfogva kívánom, hogy a' szerkezet igy tétessék ki: „kívül nemesi birtokot vagy jószágot bírnak.“ l'gocsa megye körete Szentpály László: Semmit sem kellene mondani; mert ha igy lesz a’ szerkezet: „a’ városban állandóan lakó nemesek a’ városi lakásuk ideje alatt tett árjegyzék“ stb., —tökéletesen ki lenne Pest városa követének kivánata elégítve; az lenne legjobb, ha ezen különböztetés a' birtokra nézve egészen kimaradna. („Maradjon!“) A1 71. §-ra észrevétel nem volt. A’ 72. §-ra nézve: Gyűr megye követe Balogh Kornél: Utasításomnál fogva a’72. §-ra nézve meghagyták küldőim, hogy az árjegyzékre és házbérre nézve legyen a’ városi bíróság megállapítva; — 's igy kezet fogok l'gocsa megye tisztelt követével; és miután küldőim a" hatalmaskodásra nézve a'bíróságot a'mostani útra kívánják hagyni, a' 72. §-t el nem fogadom. Trencsén megye követe Bachó Lajos: Miután a' 70. § nincsen a' kerületi választmány munkálatában, hanem hozzá adva, — utasításom pedig csak a' kerületi választmányra lévén, — szinte a' 71. §-hoz nem járulhatok. — Mi a' 72-iket illeti: engedjék meg a' t. KK. és RR , a' szerkezetre nézve van egy észrevételem; itt az mondatik: „olly birtokot illető tárgyak követeléseire, melly birtok a'városi körűiéihez nem tartozik , a" városi bíróság ki nem terjed , úgy szinte nem terjed ki a’ városi hatóság a' curialis telkek birtokosaira sem , ha ellenük a' curialis telkek iránt olly követelés támasztatik , melly a" teleknek curialis tulajdonságából veszi származását.“ — Innen tehát azt kellene következtetni, hogy a’ városi hatóság kiterjesztetik olly kérdéseket illetőleg a'curialis telkekre, mellyek magából a'curialis létből nem támadnak: ennélfogva például az osztályzási vagy successionalis kérdéseket magokra a' curiákra nézve is elitélhetné ezen szerkezet szerint a’városi biró;—’s igy tovább a’ szerkezet azt mondja: „ha pedig valamelly osztálybeli vagy örökösödési állapotban a‘ városi birtok nemesi birtokkal lenne összekötve, a' köztörvényi eljárás szerint ő felsége nevezi ki a' törvényhatóságot, mellyet a' bíráskodás illetend.“ — Itt azon esetre, ha curialis és egyszersmind polgári telkek iránt van kérdés , az mondatik , hogy ő felsége fogja a' bíróságot delegálni. Ezt ellentétben látom; mert az örökösödési, osztályzási és curialis minőségből nem származott kereseteket a- curiákra nézve elitélheti a' § eleje szerint a’ polgári bíróság, és ha a' curia össze van kötve polgári birtokkal, akkor ő felsége nevezzen ki bírót; és igy ha áll is a’ §, — mellyhez nem járulhatok, — abban módosítást kell tenni. Eperjes város követe Podhorányi Károly: Küldőim világosan hozzá adni kívánják, hogy a’vármegyei ’s városi birtok közti határjelelés nem a’ vármegye tisztje, hanem egy ö felsége által kijelelendő bíróság által történjék; ám ezt a' városok jelen, de még inkább jövő political állása is igényli. Kontáram megye követe Ghyczy Kálmán: jVem igen kecsegtethetjük ugyan magunkat azon reménynyel, hogy indítványaink elfogadtassanak: mind e‘ mellett azonban küldőim iránt tartozó kötelességemnek ismerem észrevételeimet a' 72. §-ra nézve is megtenni. A' t. KK. és RR. e’ napokban azt határozták, hogy magányjogi és igy tárgybeli követelésekre nézve a' curiák nem tartoznak a’ város hatósága alá: a‘ 72. íjban mégis az foglaltatik, hogy csak olly követelés nem tartozik a' városi hatóság elébe, melly a' telek curialis tulajdonságából veszi származását; — ezen kivétel igen határozatlan, — mellyek azon keresetek, mellyek a' telek curialis tulajdonságából veszik származásukat? — a' perlekedő felek nem fogják tudni meghatározni a' bíróságot, melly előtt igazságot keressenek; úgy látszik, mintha csak a' kisebb kir. haszonvételek iránti perek lennének azok, mellyek a' telek curialis tulajdonságából veszik származásukat, — s lehet, hogy ezen szerkezet szerint a" zálogos, örökösödési s több efféle perekre nézve a’ curiák városi birósgg alá -fognak állíttatni; ez pedig megzavarná az igazság kiszolgáltatásának rendjét; mert — hogy többeket ne említsek — példának okáért a' városi bíróságtól a' felebbvitel nem a‘ kir. táblára, hanem a' tárnoki és §zemélynöki székre történik, :s igya’ curialis birtokosok törvényes birájoktól—a’curiától is megfosztatnak. A kerületekben ezen tárgy felvételekor az volt határozva, hogy a’ curialis birtokosok a' városban lakó más birtokos nemesekkel a’városi bíróság irányában egyenlően fognak tekintetni; s azért a 72. §-nak elejét igy kívánnám módosíttatni: „olly birtokot, melly a’ város körületéhez nem tartozik, valamint szinte curialis telket illető tárgybeli követelésekre nézve a’ város hatósága ki nem terjed, hanem ezekre nézve a megye és illetőleg a’ kir. curia bíróságának van helye.“ Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Küldőim is ez értelemben a’ kerületi szerkezetet kívánván pártoltatni, mivel itt olly kitétel foglaltatik, melly még a" liatalniaskodási és becstelenitési bíráskodást is 74*
