1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 93. ülés
XCIII. ülés naplója. Februarius 5-én 1844. 223 mint épen azon kérdések, mellyek a’nemesi udvartelkekre nézve a’vármegyék és városi hatóság között Sz.kir.vhtámadtak? — hol létezett a' legundokabb bíínbarlang inkább, — hol volt minden rosznak forrása , holze*e.k mkP állott valaki leginkább a’ törvénynek ellent, mint a’ nemes telkeken? (Tetszés.) — Ép akkor, midőn ezen törvényczikk által akarjuk szabályozni a’ kir. városok jövendőjét, midőn az assimilatio eszméjéből indulunk ki, midőn fel akarjuk állítani azt, hogy ember és ember felett itélhetés ne kiváltságokon, ne pergamenteken, ’s más illyeneken alapuljon, hanem legyen tiszteletben azon nagy szó „biró“, és ezen bírónak minden ember, ki körébe tartozik, alá legyen rendelve. Ilonunknak legnagyobb szerencsétlenségei közé számítom azt, hogy itt nem csak a’ külön osztályzatbeli embereknek, hanem minden ügynek egy demarcationalis bírósága van, itt nem az ügynek igazsága, nem az ügynek érdemleges alapja teszik a’ törvényes keresetnek módját és valóságát, hanem éveken keresztül kell törődni az embernek, hogy mellyik bíróság alá tartozik keresete? ki annak igazságát kimondja, Bátor leszek egy rövid példával illustrálni e’ dolgot : egy család, mellynek egyik tagja a’ legfőbb törvényszéknél ül, itt Magyarországon pert kezdett, mellyről, miután 35 évig folyt, az mondatott a’ curia Ítélete által, hogy nem azon bíróság alá tartozik. Uraim ! egy nemzedék élete 35 év, ’s gondoljuk meg, hogy nálunk, hol az öreg rák a’ kis rákot mindig arra tanítja, hogy visszafelé menjen, e’ 35 évet elveszteni nem kicsinység. — Mind átlátjuk, kivált politialis tekintetben , hogy a’ rendre igen nagy szükségünk van: ismerjük meg tehát azt is, hol van a’ legnagyobb rendetlenségek kútforrása, és ha rendet kívánunk behozni, akkor a’ bíróságokat ne kiilönözzük el; mert addig, mig a’ panaszos egyik bíróhoz fut a’ bűn megvizsgálásáért, ’s ez őt másik bíróhoz utasítja, a’ bűnt elkövető megszökik, s ha ott, hol minden egy percztöl függ, a’ dolognak rögtön felvilágosítása ’s a' befogatás elmulasztatik , vége van az egész ügynek. Ha a’ városokban , hol annyi bűn létezik, a’ bíráskodási különbséget még továbbá is fen fogjuk tartani, annak jó eredményét várni nem lehet. — Én tehát tiszta meggyőződésemből kívánom a’ tiszta territorialis hatóság megállapítását; mert általlátom, hogy igy semmi jó és üdvös elő nem állhat, ’s azon eredmény, mellyet méltán óhajtunk, be nem következhetik. így nem fogjuk igazolni azon szép mellékneveket, mellyeket a’ városokra ruházunk, hogy ott vagyon bátorság, szorgalom, müipar, szebb társalgás és csinosodás lakik; mert e’ nélkül lehetetlen, hogy megfeleljen a’ város rendeltetésének, lehetetlen azt reményleni, hogy a’ város olly gyiílpont legyen, hová az ember örömest megy, mert tudja, hogy vagyona és személye minden megtámadásoktól, sőt minden bántó és illetlen érintéstől is ment. Ezen tekintetből mondom, hogy assimiláló szabályul kölcsönösséget kell felállítani, ’s bizodalmát kell támasztani a’ városi egyénekben, hogy azon nemesember, ki curiát bir a’ városban , kiváltságnak nem tekinti azt, hogy birtoka , melly „curia“ névre tett szert, a’ város alól kivétessék, ’s nem ügyekszik azon, hogy ha a’ curián bűn követtetik el, mikint lehessen a’ dolgot elharácsolni ? — Ezeknél fogva kijelentem, hogy én a’ curiákat, minden kivétel, különbség ’s osztályozás nélkül , úgy, mint ez a’ territorialis bíróság nagy eszméjéből foly, a’ városi hatóság alá kívánom rendeltetni. (Tetszés.) Elnök: Úgy látom, hogy itt több indítványok tétettek, ’s ezeket kívánom a' t. HR. előtt felvilágosítani. Első indítvány: hogy az 5. §-ba a’ c) pont alatt ezen szavakhoz: „elkülönözött határt képező magánybirtokok, bár betelepítve nem lennének is,“ — oda tétessék e’ kifejezés: „kiváltságos magánybirtokok.“ — Néni tudom, helybenhagyják-e a’t. KK. ésRR? („Igen!“ —„Helyes!“) Másik kérdés az, a’ mit Bihar vármegye követe mondott. — Én előre kimondom , hogy vele egy értelemben vagyok, 's kívánom a’ curiákat minden tekintetben a’ városok alá vetni; de világosabban szeretném kifejeztetni , mit értenek a’ t. KK. és RR. az alatt, a’ mi a’ 6. §-ban mondatik? „mind ezek közrendőri tekintetben“— ’stb.; a’ miről már szülöttünk a’crimminalis codexben, hogy a’ rendőri hatóság más bűntetteket nem foglal magában, mint azon kisebbeket, mellyek „Polizeiübertretung,“ — „rendőri kihágások“ neve alatt jőnek, ’s ez alatt nagyobb bűntetteket nem lehet érteni: világosabban ki kellene tehát mondani, hogy a’ curiák mind rendőri, mint criminalis tekintetben városi hatóság alá tartoznak. En úgy vélem, hogy ezen egyet most végezzük el, és ajánlom a’ t. KKnak és RRnek , hogy méltóztassanak a’ curiákat egész kiterjedésben a’ városi törvényhatóság alá vetni, és ha megegyeznek ebben a’ t. RR. („Megegyezünk!“) — a’ stylaris észrevételeket erre nézve megtehetjük ; ’s e’ szerint, ha nincs a’ t. KK. és RRnek ellene semmi észrevételük , kimondom : hogy elfogadtatik. Eperjes város követe Podhorányi Károly: Engedjék meg a’ t. KK. és RR, hogy az 5. és 0. §-okra, mellyek mintegy összeköttetésben állanak, küldőim véleményét röviden kimondhassam. Ugyanis a’ rendnek és közbátorságnak fentartása a’ hatóságnak egységét igényelvén, ’s a’ territorialitásnak eszméje a’ büntetőtörvénykönyvben már országilag is elfogadva lévén , küldőim valamint a’ curiákat, vármegyeházakat, katonai laktanyákat, hadi erősségeket ’s határain belől fekvő magánybirtokosoknak kiváltságos telkeit, városink körületéhez tartozóknak vélik: úgy azokat ’s lakosaikat minden tekintetben törvényhatóságuk alá vettetni kívánják. Azon ellenvetés pedig, mintha az által a’ kiváltságosok jogaikban sértetnének, már azért is, mert a’ városi hatóság is mindenkinek tulajdonát törvényszerűleg védeni ’s biztosítani köteleztetik, meg nem állhat; — miért is a’ fenemlített §-ok pontjait az elörebocsátottak szerint módosítani kívánnák, — ide értvén, hogy a’ városi köriiletben fekvő birtoktól, minden tekintet és személykivétel nélkül, házi adó fizettessék. Debreczen város követe ISayy Sándor: Úgy voltam ’s úgy vagyok meggyőződve most is, a (. KK. és RRnek szándékuk nem az, hogy a’ kir. városok törvényhatósága szorittassék, hanem hogy 56 *- a’
