1843-1844 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
1844 / 143. ülés
390 választási jogait, mind végre egyes polgárjainak ’s tisztviselőinek — az 1805: 5. t. ez. ellenére — személyes bátorságát veszélyeztetve lenni látván, ’s ez által magát megsértve érezvén: e’ tárgyban országgyülésileg újabb felterjesztést kíván, és jövendőre hasonló sérelmes eseteknek teljes meggátlása végett olly törvényt óhajt alkottatni, miszerint, az 1791: 18-ik, és 1805. 5-ik t. czikkelynek még bővebb felvilágosíttásául határozottan mondassák ki, hogy a’ vádlott, mielőtt — úgy részére mint ellene — a’ felhozott törvények értelmében vizsgáladás tétetnék, és az által fenyítést érdemlő tette bevalósulnék, nem csak perbe ne fogathassák, hanem a’ tisztviselő egyénnek, birói elmarasztáson kívül, hivatalátóli felfüggesztése sem történhessék meg; továbbá, az ebbeli törvények véd kezességére határoztassék el, hogy a’ törvénytelen parancsok e' részben is az 1791: 12. t. ez. erejével el nem fogadhatók. A* ezen pont »lati előadattak nr. utóbbi országgyűlésen már a’ két tábla közti tanácskozás tárgya lévén, oda utasittatnak. 143. Ülés írásai. Május 8-án 1844. 157. Ghimes, Kosztolány, Néver és Ledécz helységek Nyitra és Bars megyék között elkülonözött helyek lévén; miután ez által mind az illető községek, mind a’ polgári igazgatás tetemesen szenvedne, Bars vármegye olly törvény kiván alkottatni, melly szerint a’ nevezett helységek egész kiterjedésükben hozzá kapcsoltassanak, Nyitra vármegye különben is nagy kiterjedésű lévén. Ezen kívánat az 1807: 28- ós 1836: 27- törvény czikkely rendeleté nyomán tárgyaltatandó lévén, az előadó megye oda utasittatik. 1 58. Zemplin vármegye sérelmül adván elő; hogy az 1840-iki tisztujitás alkalmával, a’ nélkül hogy legkisebb rendetlenségnek csak jelensége is mutatkozott volna , a’ választás alatt katonaság állíttatott ki; a’ szabad választást veszélyeztető illv rendszabások ellen óvást teszen, és azt sérelemnek nyilvánítja. • Az álul, hogy *’ ncUláii mcgzavarUUndó rendferUrlhatása végeit előre rzélirányos rendelés tétetik, habár e’ czélból a’ feliforgó körülményekhez képest katonaság álliltaiik is ki, a’ küldöttség a’ szabad választási jogot veszélyeztetni nem látván, ezen pont alatti előadásban sérelmet nem talál. 159. Zemplin vármegye, azt, hogy a’ rendőrségi törvény tekintetéből szaporitott szolgabirákhoz esküitek is adassanak; — Veszprém vármegye pedig e’ mellett egyszersmind a’ rendőrségi törvényeknek nemű módosítását is kívánja. Zemplin vármegye kiváuatának sikeresitése kormányszék! utoni tárgyalásra — Veszprém vármegye kivánata pedig külön indítványozásra tartozik. 160. Torna vármegye sérelemnek tartván azt: miszerint a’ m. kir. Helytartótanács az 1. rész 40. és az 1836. 4-ik 6. és 11-ik törvény czikkely 9-ik §-sának rendeletébe ütköző intézmények által az úrbéri telkek külső tartozandóságaik udvarosítását gátolja ’s meg nem engedi, kívánja; hogy az 1 —ső rész 40—ik czimje esetében nemesi kéznél hagyott belsőséghez minden külsőség is értessék. Zemplin vármegye is ugyan ezt kívánván. Az utóbbi országgyűlésből 1840 iki Április 11-kén felterjesztett úrbéri tárgya törvényczikkely szerkezetében az 1836-iki IV-ik tőrvényezikkely 12 ik és 13-ik szakaszai, ’s illetőleg a’ hármas könyv 1-só része 40-ik czimje rendeletének akképen leendő világosítása *s részint bővítése czéloztatván , hogy: „törvényes szükség esetében, a’ kibecsülés a’ jobbágy által eddig használt úrbéri nem csak belső telekre, hanem egyszersmind annak külső tartozmányaíra is értetődik ;u azonban az 1840 ki Április 29 ról kiadott k. k. leiratban erre nézve tagadó válasz érkezvén, és az hogy' az ott felhozott okoknál fogva ö Felsége, az 1-só rész 40-ik czitnjének a’ külső tartozmányokra leendő kiterjesztésében meg nem egyezik, világosan nyilváníttatván, ennek következésében pedig az országosan egybegyült KK. és UK. annak megemlítése mellett, hogy az 1-só rész 40 ik czimjének, — mellynek rendelete az 1836. IV-ik 6- és 1836 II. 9 ik szakaszai szerint feltartatandó — további magy arázgatásába és fejtegetésébe bocsátkozni nem szándékoznak — a’ felterjesztett törvény czikkelynek szerkezetéből az erre vonatkozó részt kihagyaudónak tartván, és az 1840: VII. törvényczikkely ezen országgyűlési értekezések folytában alkottatván : ezekre — és kivállképen az úrbéri tárgyak 1840-ki Április 29 én kiadott k. k. válaszban felhozott okokra figyelmezöleg — Torna és Zemplin vármegyéknek azon kivánatát, hogy' az 1-só rész 40 ik czime esetében a’ belső telekhez a’ külsőség is értessék a’ küldöttség pártolandónak nem tartja. 161. Zemplin vármegye előadván: mikint az 1836: Xl-ik törvényczikkely 6—ik szakaszánál fogva kiküldött országos küldöttség munkálatiban hibásan tétetik ki , hogy kebelében egy kincstári kaszárnya létezik , azt onnét kiha— gyatni kívánja. A/, illető munkálat országos tárgyalása alkalmával már kihagyatolt, ’s igy a’ kívánt kiigazítás megtörtént. 162. Kontárom vármegye óhajtván: hogy mind azokra, mik az ország függetlenségét, önállását, ’s azon törvényes elvnek nyilvánítását közelebbről érdeklik , miszerint t. i. hazánk az austriai örökös tartományokkal egy fejedelem uralkodása alatt egyesülve, az ausztriai birodalomnak részét még is nem teszi — legfőbb figyelem fordíttassék; ennélfogva kívánja: hogy a’ koz és kincstári épületeken magyar felirások ’s az országszinei legyenek láthatók, a’magyar katonaság zászlói, ’s egyenruhái az ország színeivel jeleltessenek , a’ magyar dolgokban teendő kiadásokban egyedül az ország czimerét magában foglaló pecsét használtassák, a’ magyar tengermelléki hajók magyar zászlók alatt járjanak, s ez iránt — a’ mennyiben még nem történt volna — a’ külső hatalmasságok is annak utján értesíttessenek; a’ magyar ezredekbe magyar tisztek alkalmaztassanak, 's ezeknek előléptetése az 1836-dik esztendőben országgyűlés kivánsága szerint, csupán a’ magyar ezredekben történjék. Többiben, minthogy köz tudományra van, mikint a’ magyar királyi udvari Cancellarián bevégzett ügyek, és pedig nem ritkán már azután , midőn ő császári királyi Felségének legfelsőbb neve alatt kiadott rendelmények az illető törvényhatóságokhoz le is érkeztek , a’ status tanácsba felebb vitetni szoktak , ’s illy esetek az előterjesztő megyében az újabb időkben is ismételve, jelesül Balogh Sándornak, Csajághy József, Kürthv Alajosnak Szalay testvérek, és az Érsekségnek Gutta m. városa elleni ügyeiben valósággal történtek; ezen felebbvilel pedig — miután a' kir. udv. Cancellaria rendelménvei is, már legfelsőbb név alatt adatnak ki — az ország függetlenségével és a’ magyar dolgokat egyedül magyar
