1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julius 5-éti I84S. Ugyan is Dévénytől Gátőrig 15869 Ölre esik 30 láb, 2 hüvelyk és 10 vonal; vagy minden 100 ölre 27 V|0 vonal. Gútortól Medvéig 27311 öl távolságra 51 láb, 3 hüvelyk és 6 vonal, vagy 100 ölre 27 vonal. Végre Medvétől Vénekig 5663 ölnyi közre 4 láb, 6 hüvelyk 0 vonal, vagy 100 ölre ll4/io vonal. Minthogy partja is mind a’ két oldalán igen porhanyó fövény-porondos földből áll, melly úgy látszik, hogy az anyagnak a’ Duna által szakadatlan halmozásából alakult, ’s kevéssé képes annak megtámadásait kiállani; ’s minthogy esete is a’ hoszszelvénykép (I-től XlV-ig) szeletei szerint tetemes, úgymint 2 hüvelyk 1 V5 vonal 100 ölre áltáljában, ezen okból különösen magasabb vízállással sebessége is eleven, mondhatni rohanó: tehát világos a’ körülfekvő részerint jól miveit telkek a folyamnak röviden leirt jelenlegi állapotában mennyi pusztításoknak legyenek kitéve, és a’ kereskedési viszoy nagy kárára, a' hajózás űzése, melly bizonytalan és veszéllyel teljes. Röviden a’ Duna folyam az említett közön hasonló valamelly rohamhoz, mellynek történetesen alakult ágya részint terméketlen homok, és porond toriatok, részint pedig több vagy kévésbé benőtt szigetek által van szétszórva. Mostani rósz állapotának javítására szolgáló eszköz áll szemlátomást annak összeszorításában, mellék és fattyú ágainak elzárása, és partjának megerősitése ’s állandó tétele által. Minekutáuua az épen érintett vizmívi rendszer szerint 1832 évtől óta a’ munka Pozsony és Gútor közt az 1831 évi Julius 5-kén 18390 számú kegyelmes rendeletnél fogva szakadatlan foly, és a’ javítási építések a’ czélhoz folvvást közelednek, s azoknak remény lett sikere már is látható, minthogy a’ mellékágak beiszapolása szemlátomást nevekedik, és a’ Duna a' nékie jövendőre kimutatott útra mind inkább inkább betér, ’s minthogy továbbá a’ részletes javaslatok Gátőrtől Vénekig való rendezés folytatására ugyan ezen rendszerben a’ nagyméltóságu magyar kir. Helytartótanács 1837 év Augustus 1-ről 23649 számú magas rendelet szerint legfelsőbb helyi helybenhagyást nyertek; itt csak az jegyeztetik meg: hogy az építési költségek az említett tájék javítására Összesen 1929757 pengő forintokra számíttattak, mellyekhez a' még szükséges felvilágosítás, ezen tudósítás végén röviden elóadatik. Egészen más szint ölt magára a’ Duna a' 2-dik pont alatt kijelelt 123114 folyó öl, vagy 303/* geographiai mérfoldnyi hosszú közön Vénektől Duna Földvárig; míg az 1-ső szakaszbeli esete, mint felebb mondatott, 100 ölre 2 hüvelyk 1 V3 vonalat tesz, ebbe a' hossz-szelvény kép szerint nincs több általában 6Vj5 vonalnál, még pedig Vénektől a’ folyam visegrádi fordulatának mintegy tető pontjáig Nagy-Maroson felül 51648 folyó Ölre összesen 22 láb 9 hüvelyk és 5 vonal, vagy is 635 i0o vonal 100 ölre; a’ felebb említett fordulat tetőponttól a’ budai vizái— lást mutatóig 25648 folyó ölre 10 láb, 9 hüvelyk és 1 vonal, vagy 100 ölre 63/,0o vonal. Budától Duna Földvárig 45818 ölnyi távolságra 18 láb, 7 hüvelyk és 2 vonal, vagy 57/10 vonal 100 Ölre. A’ folyam szélessége általában mérsékelt, a’ vizmedre szigetek és zátonyok által kevésbé szétágazva, csak imitt amott találtatnak mértéket haladó szélességek , rendesen sekélyekkel párosulva. A' partok közép magosságuak, ’s nem igen váltózékonyok, és a’ hegyes vidékéi Esztergám körüli és alóli sarkalatos fordulatokon kívül az viz folyam minden nevezetes görbület nélkül való. Az itt követendő szabályozási rendszer ugyan az, mi az első szakaszban, 's csak annyiban különböző, a' mennyiben a’ folyam sokkal jobb állapotja miatt, annak javítása aránylag jóval kevesebb költséget igényel, mintsem az elszórt, elszilált felső Duna vidéke. Az V./• mellékletben azon helyek különösen kijelelvék, mellycken a’ javítás, a’ mellékágak elzárása, vagy mértékentuli szélességek szűkitése által szükségesnek tartatott. A’ költségek előleges felvetése minden építési miihez egyenkint hozzátétetett, mellyek szerint a’ második rendezési osztály közelítőleg 1290398 pfrtokat kívánna. Mivel a' Pest-Buda közti Duna rendezésére tervezett részletes munkálat ő császári királyi Fenségének legkegyelmesebb Fóherczeg ’s ország Nádorának kegyelmes rendeleté szerint e’ magyar kir. tisztség által 1839 évi September 30-ról 2297 számú tudósítással már felterjesztetett, itt csupán megjegyeztclik, hogy az e’ czélra előlegesitett pénzérték a folyam meder szabályozásának minden ágazataira; ide nem értve azonban a’ partok erősítését ’s a’ támaszfalnak pesti részen kiegészítését, a’ budai part kővel kirakását, s a’ hajó kikötőt 1044941 pengő forintokra számíttatott. Hogy e’ rendezési közt Pest és Buda közt aránylag nagyobb költséget kíván , mint a’ többiek, könnyen kimagyarázható, ha fontolóra vételik, hogy itt két osztóműnek (Theilungsvverk) felállítása szükséges, egyik a' Csepel, másik a’ Margit sziget orrán, mcllvek által a’ Duna mellékágainak megtartása feltételeztetik. Továbbá ezen kir. tisztség szükségesnek véli megemlíteni, hogy a' Pest és Buda közti rendezési tervben az Összesített folyam szabályszerű szélessége 200, a’ két ágra oszlottnak pedig 250 ölre batároztatott, mire nézve a’ közelebbi felvilágosítások a' fenidézett részletes tervezetben már előadattak. A folyam egyéb részén, hol az Összeszoritás szüksége előáll, elegendőnek találtatott a’ folyam szélességét a folyam rendezésének kezdetében 300 — 350 ölre határozni, nehogy a’ költség a' nem birhatásig szaporittassék. Cz által mind a hajózás űzésére szükséges mélység érethetik el, mind a’ jégdugulásokat okozó szélességek és sekélyek elhárittathatnak. Ormi Ilii nül Iránti. /. 133 529 A’ fő folyam nagy változékonyságát 's sodrónak, mélvjének, 's irányának szünteleni eltérését, mellvet majd minden nagy víz újra alkot, okozzák főképen annak mellékágai, annyival inkább pedig, minthogy a’ folyamnak azon tetemes esete, melly e’ közön találtatott, annak szétszaggatását lényegesen segítik elő.
