1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
CCXLMII ülés Fö-RR naplója October 18-án 1844 39 nyiklatokat elnyomja; és igy elnyomja a' censura a’ mi kijelentéseinket és mélt. gr. Zichy Ödön kijelentését is; de 2-ikrendiíicegy harmadik kijelentését nem nyomja el: következéskép a’ czáfolat nem áll egész mértékben. Egyébiránt mit ^r ncts.iabad- Teleky László előadott, hogy ebben valóságos falsumot Iát, e’ részben előadását tökéletesen magamévá teszem; azt ,r‘,n‘ ugyan nem merem mondani, hogy kisebb biin-e, ha valaki active, vagy passive megcsonkítja és eltörpíti másnak elöádásáf, mintsem, ha sem jót, sem roszal nem mondván senkiről, csak negative követ el sérelmet? azért szinte úgy, mint ö, azt vélem, hogy a’ mostani állapot sokkal aggasztóbb és sérelmesebb, mint az elöbbeni volt, ’s noha tudom, hogy azon segíteni a’ mélt. Fö-RR úgy sem fognak, csak véleményemet akartam kimondani a’ nélkül, hogy sikert várnék. Nádor ő cs. kir. fensége: — Kötelessége az elnöknek, hogy mindenkinek megengedje véleményének szabad előadását, ’s igy az e* tábla előttem szólott igen érdemes tagjának nem kell tartania attól, hogy őszinte nyilatkozatát rósz néven vegyem, részint nem azért, mert a’ szólásszabadságnak barátja vagyok, és a’ mélt. gróf is feltette rólam azt, hogy ebbeni őszinte szólalását rósz néven venni nem fogom; részint azért is, mivel az előttem szólott gr. előadását most olly mérséklettel tette, miszerint előadása ellen legkisebb neheztelésem sem lehet; de mi e’ dolog érdemét illeti: meg kell jegyeznem, hogy az elöltem szólott gr. a’ dolgot európai általános szempontból tekin i; a' magyar törvényhozásnak körülményei nem hasonlók a' többi alkotmányos nemzetek törvényhozás körülményeihez, ’s nevezetesen azon különös tekintet forog fen Magyarországban, hogy a’ főrendi táblának elnöke egyszersmind az egész országgyűlésnek elnöke, kinek joga van — mellyel eddig szabadon gyakorolt is — kijelenteni, melly tárgyak vetéssenek fel a’ főrendi táblánál; de más részről mint az országgyűlés elnökének tekintettel kell viseltetni a’ KK és RR kívánságára is, miből az következik, hogy azon renddel nem vétethetnek fel a’ IÍKtól és RRtöl átküldött izenetek, mint a' melly renddel átküldettek, hanem tekintettel kell lenni az elnöknek azon tárgyakra, mellyek sürgelösbek, és gyakran maguk a’ t. KK és RR izeneteikben kijelentik abbeli kívánságaikat, hogy eg\ik tárgyal, mellyet később küldöttek ugyan át, más régebben átküldött tárgy előtt felvétetni és elintéztetni kívánják; — nem lehet tagadni, hogy mai napig semmi ollyan intézkedés nem volt, melly az elnök ebbeli jogának határait körülírta volna, ’s melly meghatározta volna azon rendet, mellyet a’ tárgynak kitűzésében az elnöknek követni kell. Ez olly kérdés, melly az országgyűlésnek elrendezéséhez tartozik, ’s legyenek bizonyosak a’ mélt. Fö-RR, hogy ha e’ részben akár országgyűlési határozat, akár törvény által intézkedés fog hozatni, azon tiszteletnél fogva, mellyel az országgyülési határozatok és intézkedések iránt viseltettem, magamat a’ hozott intézkedéshez szorosan alkalmaztatni fogom; de addig engedjék meg a’ mélt. Fö-RR, hogy azon kevés évek alatt, mellyekben az isteni gondviselés állal szerencsém lesz még e’ táblának és az országgyűlési testületnek elnöke lenni, — mondom: még uj intézkedés nem fog tétetni, — addig az eddigi gyakorlat és szokott ösvény mellett maradhassak. Gr. Cz'iráky János: — Ha a’jelen vitatkozás tárgya volna egy általában hazánkban divatozó censurai systemának megrostálása, kénytelennek érezném magamat szinte panaszokra fakadni az iránt, hogy a' legújabb idökbeni eljárásában sok egyoldalúság követteteti el, és ha visszapillantunk az országgyűlést megelőző időkre, fájdalommal kénytelenitletem kinyilatkoztatni, hogy az időszaki sajtó alkotmányunk egyik osztályának ellenséges kitöréseiben kedvét találta, és e’ tekintetben megvallom, hogy én nem találom alaptalannak azon panaszoknak nagy részét, mellyeket gr. Zichy Ödön ö méltósága előhozott. Kívánnám én, hogy közlemények minden oldalról szabadon történjenek; de ha azon módot tekintem, melly főleg az ujságlapokban az országgyűlést megelőző időszakban tapasztaltatok, meg kell vallanom, hogy csak egyoldalú eljárást tapasztaltam, és gyakorta az ellenvélemények előadására mód, alkalom és tér nem adatott; reményiem azonban, hogy a’jövő időkben, mint most is örömmel tapasztalni lehet, hogy már most nem annyira egy szellemben és különösen az aristocraticus iránynyal ellenkező szellemben kizárólag közöltetnek a’ czikkek; de miután e’jelen tanácskozás tárgya egyedül az országgyűlési szabadujság kérdése, csak arra szorítom előadásomat, és minthogy én az országgyűlésnek első szakában ez iránt véleményemet terjedelmesebben kijelentéin, és e’ tekintetben meggyőződésem egy csepel sem változott, és most is abban áll, hogy ha kívánjuk, hogy az értelmességnek és szabadságnak szabadabb tér nyittassák, bizonyosan lépcsönkint kell eljárni, ’s csak igy számolhatunk biztos sikerre, és nem veszélyeztetjük alkotmányunk érdekét, azért hivatkozva azokra, mellyeket akkor kijelentettem, gr. Péchy Emánuel ö méltósága előadását szavazatommal pártolom. Gr. Majláth János: — Mély alázattal bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok; de mivel az újságok eljárásáról és az országgyűlési szabadujság eljárásáról szó van, néhány gyakorlati felvilágosítással bátor vagyok szolgálni. Vegyük fel azt, hogy ezen pillanatban az országgyűlési szabadujság megengedtetik: csak kétféle alakban adathatik ki; ugyan is vagy egész kiterjedésben közöltetnek azok, mik az országgyűlésen mondattak, vagy kivonatban; ha egész kiterjedésben közöltéinek, az lesz belőle, mi a’ napló, és akkor az illy hírlapok olly roppant pénzbe fognak kerülni, hogy Magyarországban olly hírlapra nem lesz 10 előfizető; ha pedig kivonatban fognak közölletni a’ beszédek: akkor nem lehet hivatkozni — mint azt gr. Teleky László érintette — a hírlapokra: mert a’ kivonat mindig csak azon szellemben fog történni, melly a’ szerkesztőben uralkodik, és akárminö legyen a kivonat, nem képes ember azt úgy készíteni, hogy az szin nélkül történjék, ’s akkor nőm lesz azon országgyűlési hírlap más mint azon újságok, mellyek most Magyarországban léteznek. Falsumot említett a’ m. gróf ur; erre megkell jegyeznem, hogy nincsen falsum az újságban, hanem reticentiával élnek; ezzel a' magok szellemében a szabad országgyűlési újságok is élni fognak, ’s ezen az országgyűlési szabadujságok sem fognak segíteni. Az mondatott, hogy az egyik résznek beszédei előadatnak, a’ másiknak véleménye pedig és beszédei nem; ez mind a két részre áll, mert öt politicus újságok léteznek, és mindegyik közli az országgyűlési tudósításokat; egyben sincs falsum, banem azt mindenki a’ maga szellemében adja elő, és azon irányban, mellyhez öt elvei kötik, s ig> az nem áll, hogy az egyik résznek beszédei adatnak elő, mert minden résznek beszédei közöltetnek; de az mint 10 *
