1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 218. ülés
182 CCXVIII ülés Fő-RR naplója September 10-én 1844. Bunifiíeljárá« Nádor ó cs. k. fensége: — A' tanácshozás ezen módját a’ parliamenlalis renddel megegyezfetni nem lehet, fel— nZ‘ZdX:szólítom tehát a’ mélt. fő RRket, hogy ezen személyes felhívásoktól óvakodjanak annyival inkább: mivel mind két javaslat, részről megismertetett, hogy mostani körülmények közölt tárgyalásainkat sietetlnünk kell; a’ tanácskozásnak illy módja által azonban azok felelte meghoszittalnának. Mi egyébiránt a’ dolgot magát illeti, a’ mélt. FöRRek többsége a’ mellett van, hogy a’ t. RRek izenete tárgyalás alá vétessék. Gr. Széchen Antal: — Engedelmet kérek, hogy bátor vagyok felszólalni, de azt tartom, hogy a’ parliamenlaris szokással megegyeztető, hogy ha egy nem helyes értelemben vett előadás iránt felvilágosítás adatik, és e’ tekintetből bátor vagyok alöadni, hogy gróf Forgách Antal méltóságos gróf PálíTy József urnák nem utólsó felszólalását értette, hanem azon első felszólalást, mellyel gróf Péchy EmánueP irányában mondott, ’s így ö méltóságának azon mondását értette, mellyel gróf Péchy Emánuel ő méltósága előadásaira alkalmaztatott. Gr. Batthyányi Lajos: — Ha már vissza megyünk a’ kutforrására ezen vádnak, valljon mellyik beszéd itt időelőtti, mellyik nem? ntóljára oda fog kerülni a’ dolog, hogy cs. k. Föherczegséged mélyen tisztelt elnökünket fognánk vádolni azzal, ki arra szólított fel minket, hogy előbb az elöleges kérdést döntjük el, és ahhoz szóljunk kirekesztőig, mellyel gróf Teleky László ö méltósága telt. Ez pedig akkor történt, midőn gróf Péchy Emanuel ö méltósága már a’ dolog érdeméhez szólott. — Gr. Péchy Emánuel: — Én ezen egész „idöelölti“ vitatást inkább elménczkedésnek tartom, mint okoskodásnak; valljon sikerült-e ezen elménczkedés, vagy sem? nem bocsátkozon bele, hanem csak azt jegyzem meg: hogy midőn indítványomat elöterjesztém, azt a’ parliamenlaris téren a’ bevett szokás szerint tettem. Ugyan is kinyilatkoztattam, hogy gróf Teleky László indítványát in thesi el nem fogadom, és utána azon antithesist indítványoztam, hogy ereszkedjünk be a1 dolognak felvételébe ; miután tehát gróf Teleky László ö méltóságának indítványát nem pártolva saját indítványom pártolására szólítottam fel a’ méltóságos Fö-RRket, annak természetes következése volt előadni azt, a’ mit a’ Heltes KK és RRnek izentetni kívánnék. Ez igy volt eddig is, és nem látom át, mi volna ebben időelőlli. Cs. kir. Föherczegsége ezen előadásom után bölcsen terjesztette elő azt, hogy először a’ felett legyen a’ discussio,valljon gróf Teleky László indítványa fogadtatik-e el,vagy sem?;és ez mégis történvén— gróf Teleky László indítványa nem fogadtatott el, minek természetes következése az, hogy már most, ha a’ mélt. Fő-RRek jónak fogják látni, a’ felett kell tanácskozni, hogy indítványomat elfogadják-e vagy sem? — Ez eddig is úgy volt, ’s igy nem látom át, mikép lehet beszédemre alkalmaztatni, hogy az idöelötti volt. — Nádor ő cs. kir. fensége: — Nem állhatom meg, hogy azon észrevételt ne tegyem, hogy a’ tárgyalás rendén van, hogy midőn ezen táblának egyik tagja által előterjesztés tétetik, és arra nézve a’ tanácskozás kezdődik, minden egyén a’ mellett maradjon; azonban mind a’ mellett több tagjai ezen táblának tovább mentek, mint ezen kérdésnek tárgyalásába, t. i. hogy vétessék-e fel ezen tárgy, vagy halasztassék-e a’jövő országgyűlésre ? — ’s miután többen, jelesen gróf Péchy Emánuel ö méltósága előadásával a’ dolog érdeméreis kiterjeszkedett, azt tartom, ezt a’ tárgyalásoknak helyes rendével egészen megegyeztetni nem lehet (Éljen!). Tessék most az itélömester urnák felolvasni a’ lettes KK és RRnek általküldött munkálatát (a’ joaboldalon ülők hármat kivéve a’ teremet elhagyják). Aczél Antal, tornai főispán: — Várjunk az olvasással, még a’ méltóságos urak kimennek, mert igy nem hallunk semmit. Nádor ö cs. kir. fensége: — Tessék az itélömester urnák minden § után megállani. Az 1-ső §-ra nézve: Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: — Azt tartom, most volna ideje gróf Péchy Emánuel indítványáról szólani, mert a’ tettes KK és RRek, mint ezen törvényjavaslatnak rubrumából látjuk, egész munkálatukat az esküttszék elvéhez alkalmaztatták, úgy vélem tehát, hogy nem lehet itt másról a’ kérdés mint arról: hogy az esküttszék elfogadtassék-e vagy sem? ’S igy ha a’ többség azt fogja mondani, hogy az esküttszék ne fogadfassék el, akkor hasztalan ezen munkálatnak tárgyalását folytatni, és akkor bizonyosan gróf Péchy Emánuel indítványa áll és a' tettes KK és RRnek indítványozni kell azt, mit a’ méltóságos gróf előadott, t. i. hogy az általa felállított elvekhez képest a’ büntető eljárást intézzék el. Nem akarok e’ tárgyban hoszas lenni, mert igen jól mondatott, hogy az ember itt egy személyben a’ professornak, és exament adónak szerepét játsza, mert ezen tárgy ollyan, mellyröl valóban cancellumról hoszas beszédeket tartani lehetne; de azt hiszem, hogy ez iránt kiki magában tisztában volt, midőn ezen terembe lépett,’s igy röviden kijelentem, hogy én az esküttszéknek alkalmazását ezen stádiumban egyátaljában el nem fogadom, és ennek természetes következésének látom, hogy a’ tettes KK és RRnek nem elég azt mondani, hogy azesküttszékeket el nem fogadjuk, hanem helyette valami mást jobbat kell substituálnunk, jelesen azt, mit gróf Péchy Emánuel indítványozott, mert jól mondó az indítványozó gróf ur, hogy büntető eljárásunknak föhibáját az inquisito— rius rendszerben, és abban találja, hogy állandó törvényszékeink .nincsenek, mindezeknél fogva tehát gróf Péchy Emánuel indítványát elfogadom. Nádor ő cs. kir. fensége: — Miután itt igen nevezetes kérdésekről van szó, ámbár az időben igen megszorítva vagyunk, de azért tárgyalásainkat nem kell sietetlnünk, úgy hogy a’ dolog olly színben mutatkozzék, mintha ezen kérdést nem is tárgyaltuk volna, annál fogva fel kell olvasni az országos választmány jegyzőkönyvéből a mellette és ellene szóló indokokat (Helyes). Aczél Antal, tornai főispán: — Ugyan azt akartam mondani én is. Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán:— Én csak irányt kívántam adni a’tanácskozásnak, midőn gróf 1 échy Emánuel ö méltóságának indítványát pártoltam. — B. Vay Miklós: — Nem hiszem részemről, hogy gróf Péchy Emánuelnek indítványa úgy magyarázva mint a’ hogy azt az abauji főispán felfogta — elfogadtassák; én legalább részemről a tárgyat más állásba óhajtanám a