1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 149. ülés

CXIilX ülés Fö-RR. naplója Május 15-én 1844. 297 érdekli Modor, Bazin és Sz. György városokat nem képviselheti, — kivált akkor, ha utasításaik ellenkeznének, — Kir. városok a' mi bizonyosan gyakran meg is történnék. — Azon esetre, ha az általam pártolt temesi gróf indítványa többséget nem nyerne, voksolok gróf Apponyi György előadására, mint az előbbihez legközelebb állóhoz, és a’copulatiótnete a RHnek­­szinte kizáróhoz; a’ melly ha keresztül menne is, azon copulatiók közé tartoznék, mellyen soha istenáldása nem volna. — 4 B. Vay Miklós: — E’ jelen pillanatban olly sokfelé oszlanak már az indítványok, hogy azoknak tömkelegé­ből még bajosabb lenne a’ többséget kivenni, mint lesz tán akkor, ha a’ városi szavazatokra nézve a’ javait tört­számoknak elfogadása sikerülne; ’s innen eredhetett, hogy talán szavazatomat nem mindenki fogta jól fel. Az első indítvány a’ városok copulatioját tárgyazza, ’s erre nézve tisztán oda nyilatkozám, mikép én ezt a’választási kerü­letek eszméje által kívánnám elérni. Ennek eredménye az lenne, hogy az országgyűlésen 16 egész szavazattal biró városi követ jelennék meg; azok, kik ebben meg nem nyugosznak, azt javasolják, miszerint ne 16, hanem 47 követ küldessék a’ kir. városok által. Az e’ véleményen levők azonban kétfelé ágaznak; vannak ollyanok, kik — mint báró Ambrózy — ezeknek egyenlő, összesen 16 szavazatot akarnak adni; mig mások, mint nevezetesen gr. Apponyi, e’ 47 voksot három classisra kívánják felosztani. Már természetes, hogy ha szavazatomtól a’ copnlatióra, vagyis választási kerületekre nézve kívánságom el nem érhetném, akkor ez utolsóhoz ragaszkodnám inkább, mint­sem valaha arra álljak, hogy a' 16 voksból Pestre ép olly tört szám essék, mint a’ haza legkisebb kir. városra; a’ honnan hogyha első alkalommali felszólalásom nyomán többséget nem nyernék, szavazatomat gróf Apponyi in­dítványához csatolom. Gr. Pálffy József: — Elöbocsátván azt, mit a’ minap kijelentettem, hogy én addig, mig a’ polgárok a’ kö­vetválasztásban közvetlen részt nem vesznek, a’ városoknak egy szavazatot sem adok, — azon reményben szó­lok a’ tárgyhoz, mint gr. Teleky László ö méltósága, hogy a’ méll. Fö-RR a’ közvetlen választásra reá fognak ál­­lani, melly esetben nem ellenzem a’ 16 szavazatot. Én a’ 16 szavazatot a’ városoknak úgy kívántam már az elölt is megadni, hogy a’ 16 nagyobb városoknak egy egy szavazat adassék ; mert én nem az 1608—ki törvényezikkböl indulok ki, hanem a’ városoknak szavazási jog adás által az érfelmességet, az ipart, és kereskedést kívánom képviseltetni; ’s annál fogva úgy, mint b. Wenkheim Béla tiszt, barátom, a’ 16 szavazatot csak a’ nagyobb városoknak kívántam volna adatni; azonban ezen véleménytől elüttetvén, csak azon javaslatokról, mellyek itt tétettek, kívánok szólam’. Tétetett ugyan is indítvány b. Ambrózy Lajos ö méltósága által, ki a’ városok szavazatát egyenlő fractiora felosztván, minden városnak egyenlő tört szavazatot akar adni. Ezt a’ magyar tengermelléki kormányzó ö méltósága helyesnek, és alaposnak találja; én pedig őszintén úgy találom, hogy ezen javaslat igen alaptalan, mert a" méltóságos indítvá­nyozó ur javaslatának alapjaúl vette az 1608—ik lörvényczikket, és azt adá elő, hogy miután az említett törvény­­czikk értelmében a’ városokat egyenlő szavazat illeti, azokat egyenlő szavazattal kívánja felruházlatni; a’méltóságos báró ez által igazságos akar lenni; holott épen ez által lön igazságtalanná, miután a’ hasonjogu kir. városoknak törvény­hozási egyenjogot akar tulajdonítani, mit én helyesnek nem találok. Második indítvány tétetett gr. Apponyi György ö mél­tóságáéba], ki Pest városának egy szavazatot akar adni, a’löbbi 14 nagyobb városoknak fél, végre3‘2 kisebb városnak % szavazatot. Ezen indítványt én a’legigazságtalanabbnak tartom, mert azt mondja, hogy Pest városának egy szavazat adassék; de más részről Debreczennek, melly csakugyan nagy város, csak annyi szavazata legyen mintKörmöcznek, — ennek ismét semmi alapja nincs; továbbá Eperjes városának annyi szavazata legyen mint Modornak, — Esztergomnak annyi mint Bazinnak, vagy Szentgyörgynek, min alapulhatnak ezek? meg nem foghatom. Én az eddig tett javas­latok közt legigazságosabbnak találom a’ temesi gr. ö méltósága javaslatát, hogy t. i. minden város küldjön köve­tet, és olly irányban legyen szavazata, mint azt a’ KK és RR előadják; de ezen indítványt kivihetőnek nem ta­lálom, mert bár Liptó megye liszt, főispánja szerint ö Felsége a’ rendek táblájához minden bizonynyal olly elnököl fog kinevezni, ki számolni tud; mégis könnyen tévedés történhetvén az összeszámlálásban, azt egyszerűsíteni kí­vánnám. Annál fogva, miután a’ KK és RR táblája elnökének a’ voksok össze számítása végeit az algebrát igen jól kellene tudniok, e’ javaslatot sem találván kivihetőnek, a’ t. KK és RR indítványát pártolom, mint — semmiképen nem a’ mélt. gr. Péchy Emánuel ur által előadott indítványt f. i. hogy optio adassék a’ KK és RRnek, mi zerint gr. Apponyi György ur, avagy b. Ambrózy Lajos indítványát akarják-e elfogadni (gr. Péchy Emánuel. Nem én mon­dottam). Bár ki tette is azon indítványt, minden esetre kijelentem, semmikép el nem fogadom, mert én a’ KK és RRnek két rósz közt opliot adni nem akarok. Gr. Teleky László:— Engedelmet kérek, hogy ismét bátor vagyok felszólalni. — Egyedül azért teszem azt, mert a’ szőnyegen levő kérdés bizonyos részletére nézve véleményemet egészen ki nem mondottam arra nézve t. i., hogy mit kívánnék inkább elkerülni: a’ fractiot-e vagy pedig a’ copulatiot? A’ mélt. Fö-RR közöl sokan a’ városoknak egyáltalában kicsinyeknek úgy mint a’ nagyoknak nemcsak szavazati jogot, hanem tiszteletet, be­csületet is kívánnak biztositní, mi véleményem szerint ki nem vihető. A’ fractiók ellen felhozott indokok föllép abban központosulnak, miszerint azon fractionalis követek állása többiekével nem lesz egyforma, és meglehet, hogy azon követ, ki egész vokssal fog bírni, nem fogja nagyon tisztelni azon követet, ki csak l/t voksol birand. Ez magában igaz; de illy bajt kikerülni a’ lehetlenségek sorába tartozik; és a’ mélt. Fö-RR elégedjenek meg — véleményem szerint, ha a’ kisebb városok bármi kis részben is részesittetnek a’ szavazati jogban, és ne kívánják, hogy nekik másokéval egyforma tisztelet, helyzet ’s méltóság szereztessék. Ez semmi esetre ki nem vihető, mert akár hogy okoskodjunk és akár mit legyünk — egy Rollenburough- féle varoska követének helyzete a’ ma­gyar törvényhozásban mindig silány lesz, és nagy nyomatékot mint követ, — ha különben kitűnő tulajdonokkal nem bírna bizonyosan nem fog magának igényelhetni. Mivel tehát a’ fractionalis eszme ellen csak ezen most említett egyetlenegy ellenvetés van, meliynek kikerülésén minden esetre hiúban törekednénk, más részről pedig Fő-Rendi Napló IV. köt. 75 I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom