1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIY ülés Fö-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 171 Vaimnt, hozzátévén, hogy valamint legkisebb szándékom sem volt gr. Pólffy József és b. Vay Lajos ö mlgukatsz. kir várorendrentasitani: úgy részemről is fenséges Elnökünkön kívül a' r ndreutasitást senkitől el nem fogadom. Azonsokrendeié,e' megjegyzést illetőleg, mellyet b. Eötvös József előadott, nem titkolhatom el, mikép némi csudálkozással töltött el. a’ mltgos urnák azon észrevétele: hogy itt a* városok historicus jogairól általában szó nem lehet. Mert bár egyetértek a’ mlt-ros báróval abban, hogy a’ 16 szavazatnak és általában azon aránynak, mellyet a’ t. RR megállapítottak. históriai alapját feltalálni bajos volna, és egyedül históriai szempontból kiindulnunk nem lehet: még is azt tartom. hogy a’mltgos báró szintúgy r .nt én históriai szempontból indult ki, mert különben csodálkoznám azon, miért tanácskoznak a’ felől, hogyan kelljen Rusztnak. Korponának, Kismartonnak, ’s több illy kisebb városoknak szavazati jogát elintézni, — ’s miért nem inkább a’ felöl, hogyan kelljen Kecskemétnek, Pécsnek vagy Aradnak voksol adni? igy tehát a’históriai alap egyáltalában elmellözve nincsen. Mi azt illeti, hogy a’megbízottak a’ tisztveselök által nullificáltatni fognak: úgy hiszem, miután a’ m. Fö-RR megállapították azt, hogy a’ tisztviselők száma a’ megbízottak számához úgy áll mint 1: 3-hoz, még eddig legalább nem tudom, liogf az egy nulli'icálja a’ hármat, sőt ellenkezőleg mindig azt tartottam, hogy a’ 3 nullificálni fogja az egyet. Ha mindazonáltal a’ mltgos úr az ellenkezőt tartja, ezt tovább vitatni nem akarom. Mi azt illeti, hogy minden törvény csak ideiglenes: ez kétségen kívül áll, ha a’ mltgos báró azt érti, hogy minden törvényt, mellyet a’ törvényhozás hoz, ismét megváltoztatni szabad, ’s e’ részben egyetértek a’ mltgos báróval; de hogy az ideiglenes szó itt megemlittetett, azzal nem volt szándéka kijelenteni gróf Apponyi Györgynek, hogy csak az mondissék ki, mi önmagától következik, hanem az, hogy a’városok szavazata mostani arányának meghatározásából, szóval: ezen kérdésnek eldöntéséből jövőre következést húzni ne lehessen. És ha ez minden hasonló esetben történik, tán a’ városok elrendezésében nem járunk el annyi nehézséggel mint most. — Gróf Eszterházy József ö mltga azt mondá: hogy egyedül a’ kormánynak fognak adatni szavazatok, ha a’ kir. városok a’ mltgos Fö-RR elrendezése nyomán 16 szavazattal felruháztalak. Erre visszatérni azért nem akarok, mert mind azon vitatásokat, mellyek ezen munkálatnak egyes pontjaira nézve keletkeztek, ismét felhozni kellene. De nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy midőn a’ mltgos Fö-RR a’ politicus jogokat vagyon és értelmesség által független polgárokra ruházván, nehogy a’ gyakorlatra képes, de ahhoz nem szokott számosabb egyének által akármelly veszély támadhasson: a’jogok közvetlen gyakorlatát polgártársaik bizodalma által kijelelt egyénekre bízták, ’s semmi hatalomnak vakon szavazatokat nem alkottak, de elérni iparkodtak azon czélt, mellyet a’jelen vitatkozások kezdetén megemlíteni bátorkodtam, hogy t. i. mint corruptibilis elemek elmellözésével tiszta és egészséges elemek vétessenek fel a’ törvényhozásba. B. Mesznil Vidor: — Miután e’ teremben létező úgynevezett conservativ párt az egész városi reformon által azon ügyekezett és azon volt leginkább, hogy a’ vár sokba minél kevesebb alkotmányos szellem hozassák he, sőt még az is, melly a’magyar városokban imitt amott létezik, tökéletesen elnyomassák, és a’ városoknak a’ kormánytóli függésük minél nagyobb fokra emeltessék, — és ezen igyekezete által el is érte túlnyomó majoritással azt, hogy a’ városok talán ezentúl is ugyan azon rósz, beteg é; kórállapotban fognak maradni, mellyben eddig valónak, — minekutána továbbá a’ főrendi többségnek szükkeblüsége minden élet és haladási kérdésekben a’ liberalis constitutionalis elveket eldöntötte, és megbuktatta, és helyükbe olly anticonstitutionalis eszméket állított fel, hogy az, a' ki a’ naplót valaha olvasni fogja, abból azt világosan ki fogja látni: mikép a’ Főrendek többsége 1844-ben nem a’ magyar király, magyar nemzetiség és alkotmány érdekében, hanem csupán csak az austriai császár, annak kormánya, és a’ magyarok ellenségei érdekében dolgozott, — minekutána végkép, úgymint 3 — 4 héttel ezelőtt, Magyarországnak jövendőjét és boldogságát a’ városok reformjától reményletlem, úgy most félnem kell, hogy minden veszélyt és kárát Magyarországnak leginkább a’ városoknak a’ törvényhozásbai befolyásoktól várhatni, ha t. i. a’ Főrendek többségének akaratja szerint reformáltatnának: ezeknél fogva én a’ városoknak, úgy mint most állanak a’ dolgok, nem 16, hanem ad summum mint eddig egy collectiv volumot kívánnék adni, sőt ha lehetne, még eztis elkívánnám tölök venni. A’mi egyébiránt Föherczegségednek azon elöbbeni kijelentését illeti, midőn bennünket arra figyelmeztetett, hogy ne felejtsük el, hogy ezen pertractatio még nem befejező discussio: engedje meg Föherczegséged, hogy ezen nézetében ne osztozzam, mert meglehet, hogy nem befejező, de lehet az is, hogy befejező, ha t. i. a’ KK és RR a’ főrendi projectumot elfogadnák. — Az én vélekedésem szerint azon szempontból kell tanácskozásainkban kiindulnunk, hogy ollyas valamiben egyezzünk meg, és ollyas valamit projectáljunk a’ RRnek, a" mit az ország kára nélkül elfogadhatnak, nem pedig ollyant, a’ miről előre tudjuk, hogy el nem fogadhatják, és hogy tanácskozásainkban ne mondjuk azt: adjunk annyi vagy ennyi votumot a’ városoknak, úgyis mindegy most, mert majd ha visszaküldik az üzenetet a’ KK és RR, akkor mindig még megváltoztathatjuk, hanem inkább mondjnk ki mindjárt véleményeinket, és igy azt gondolom és kívánom: hogy a’ mi pertractationknak mindig mint egy befejező discussionak kell lenni, mellyben a’ quasi ultimátumunkat kimondjuk. Nádor ő cs. kir. fensége: — Figyelmeztetnem kell az előttem szólott tagját a’ mélt. főrendi tá Iának, hogy kijelentéseiben ahhoz, mi parliamenlaris tanácskozásokban megtartandó, magát alkalmazva a’ sértésektől óvakodjék, mert különösen azok, mellyeket az előttem szólott vádképen a’ m. főrendi táblának többsége ellen felhozott, ollyanok, mellyeket e’ helyen előhozni nem kellett volna. B. \ ay Lajos: — Nem volt szándokom még egyszer felszólalni, de az előttem mondottakat egészen hallgatással el nem mellőzhetem. Gr. Széchen Antal azon különbségek ellenében, mellyeket előadtam, a’ t. KK és RRnek most tárgyalás alatt levő munkálata, és a’ mltgos Fö-RR terve között felhozta azon különbséget, melly létezni fog a mltgos l ö-RR állal javaslott rendezet, és az eddig fenóllolt városi rendezet közölt. És a’ mltgos grófnak első állítása mindjárt az volt: hogy a’ qualilicalionak megállapítása által a’ polgárok száma neveltetni fog, és hogy nem a tanács önkényétől, hanem a’ törvény rendeletétől fog függni: ki lehet polgár? Az első vélekedésem szerint 43 *
