1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 135. országos ülés - 1940 / 136. országos ülés
I decrerisse tüzettettek ki, — a’ szólló ezt az országgyűlési tractatnsokkal megegyeztetni nem tud'a mert ezek ugy mond, azt hozzák magokkal, hogyha a’ Kormánynak a’ felterjesztett tárgyak iránt valami észrevételei vannak, azokat az egyezkedés utján az ország Rendei elébe terjessze, de a’ rancsolólagi fellépésnek a’ sic volo sic jubeo-nak vagy is decrevissék-nek helye a’ törvényhozás körében semmikép sem lehet, de nem is akarja hinni a’ szóló azt, hogy a’ Kormány távozván kormányzására kitűzött azon elvitől, „Justitia est Regnorum fundamentum“ valamit önkényesen elakart volna határozni, hanem azt tartja, hogy azon változtatást, mellyet a’ kérdéses helyek iránt tett a* haza állásának és érdekeinek vélt jobb felfogásából származott, — azonban ha ez igy vagyon, akkoron meg kelletik vallania, mikép restelli azt, hogy az ország Rendei hazájukat a’ kormánynál jobban nem ismerik, —ugy vagyon mindazáltal lelkében meggyőzettetve,hogy akkor, mikor a’ váltótörvénvszékek helyeit kitűzték, azt tették, mit a’ kereskedési viszonyok, mit a’ hazának helyzete érdeke, és a’ körülmények megkívántak. — De mind e’ mellett ki lévén a’ leverő szó a’ hajdani Bánságra kormány által elég igazságtalanul mondva, a’ KK. és Rendeket kéri, hogy figyelmüket az általa felolvasandó azon felírás nehány pontjaitól, mellyet Küldőit) Felsége kegyes szine elébe terjesztettek—el ne vonják, mellyek kővetkezendők: „Temesvár városa nevezetességénél, természetes helyzeténél, lakosainak vagyonoságánál ’s miveltségénél fogva az alsó magyar országi kereskedési visszonyoknak kirekesztőleges gyülpontját teszi miképen magok cs. ’s apostol kir. Felségednek dicső emlékezetű Eldődei is ezen városnak fontosságát a’ benne fenállított katonai Főkormányszék , kiváltságos austriai biradalombeli nemzeti Bank, kamarai igazgatás, ’s számos egyéb tisztségeinek felállítása, valamint Felséged is az Aradi volt k. kamarai igazgató tisztségnek, az ide való k. kamarai Igazgatósághoz lett csatolása által elegendőleg megismérték.“ Ezek ellenében a’ kir. városok sorába még tökélletesen fel nem emelkedett, az ország kelleti részének, ’s ezen vidékre kitűzött váltótörvényszék körének végszegletében fekvő Arad városa, ezen alsó részektől egészen elkülőnözött, a’ Maros folyama, mintegy természetes határvonál által elszakított állása, a’ váltótörvényszék hatósága alá tartozandó helyektőli távolsága, szomszéd Bihar Vármegyében Debreczen városában felállítandó váltószékhez való iránytalan közelisége, a’Maros folyam vize által főkép téli időben az alsó részektőli elrekesztése, ugy a’ körülötte fekvő vidéknek egyrészéről pusztai miveletlensége, más részről hegyes fekvése miatt őt ezen alsó részek számára felállítandó váltószék helyéül alkalmatlanná teszik, a’ dél keleti alsó magyarországi részek kereskedési viszonyai Temesvár szabad kir. varosából, mint az egész közlekedés leikéből egyenes vonalban a’ most rendezés alatt lévő, Temes folyam által Pancsova melleit egyenesen a’ Dunába, az innét hajókázható Bega csatorna utján Titel mellett a’ Tiszába, onnét a’ Ferencz csatornán által avagy Újvidék mellett Pestre, Győrbe ’■ Mosonyba tartanak, — vagy a’ Dunából Zimouy mellett a’ Szávába, Czaprak mellett a’ Kulpába, innét részint a’ Horvátországi vidékbe, részint Károlyváron által Fiúméba ’s illetőleg a’ tengerbe, részint pedig a’ Száván Krain országba irányoznák. A‘ Duna folyamon által Orsóvá mellett Oláh ’s Török országba különböző áruk küldetnek, ’s Oláh országgal, valamint Erdéllyel, Szerviával ’s Pesttel a’ közlekedés tengelyen is fentartatik. Arad kir. városa ezeknél fogva ezen alsó részek kereskedési viszonyaira nézve egészen idegen, elkülönözött, ’s az ország felső vidékeibe irányzott kereskedői törekvésénél fogva, az alsó részek kereskedői kulcsául szolgáló Temesvár varosával csak annyira jön érintésbe, mennyire a’ kebelében lakó kereskedőinek szüksége, a’ Temesvár városi kereskedőkkel való érintkezést elkerülhetetlenné teszi. — Arad kir. városának ezen alsó részektől egészen elkülőnözött érdekei tehát geographiai tekintetben elszigetelt állása, kereskedésének csak most sarjadozó kifejlése, nagy országos vásárjainak, nem a’ tartományi termesztmények ’s egyéb szükséges élelembeli szerek, mint inkább a’ fényűzés köréhez tartozó idegen külföldi áruk eladásáról nyert, de a’környék vagyonaságának öregbülését legkevesb mértékben sem segítő nevezetessége, mellynek viszonyai aT legutóbbi Országgyűlésen alkotott vásári bíróság által elintézhetők,— a’ városnak elszakított helyzete, minél fogva a’ Maros folyamon túl eső többi részekkel együtt kereskedésünkre nézve egé- Bzen idegen földnek tartalik, Bihar Vármegyével határos közelségénél fogva azon aránytalanság, mi szerint két szomszéd Törvényhatóság kebelében léteznék váltótörvényszék, Magyarország legnevezetesb s legtermékenyebb részének méltán tekinthető hajdani Bánát, a’ szomszéd katonai vég V1 e e , és a Dunai kereskedés egész vonalával együtt pedig a’váltótörvényszék jótékonyságát zásn'^k'’1 nCm ^vesz*ketné, sőt a’ vidék eddigi virágzó kereskedésének leölésével, a’ tartomány vírágsítené lll.^U't ^^aP°tját; sok szép remények kútfejét vesztélyes csapásként egyszerre megsemmi!\e?. ’ a|°" kétségbe nem vonható következtetést igazolja, miszerint Ó-Arad sz.’ kir. városábau lk* /’ a?!' ■'! i^lt01^orvényszék által távolról sem éretnék el azon czél, melly a’ váltótörvények o ftsava uropa mit,den mivelt nemzeteinek fő törekvés gyanánt kitüzeteít. — Mind ezen felnin a as an og alt méltó okoknál fogva mind azoknál fogva, miket a’ szólló jelen tárgy iránt már CXXXV1. Országos tic's — Április 23-kárt 1840. 22
