1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 117. országos ülés
CXl í. Országos Ülés. — Márt tus 'li-kén 1840. 29* dót vallásától elválasztva képzelni sem lehet. Talmud papi törvénye szerént a' zsidó csak a’ zsidót csméri felebarátjának, egyéb embereket Isten és ön maga ellenségeinek nézi, és imádságában is üldözi, mert vesztükért könyörög. Miilyen sors fogja tehát érni a’ polgári társaság tagjait? a' midőn polgári társakul ellenségeket nyerendenek, kik nekik lelkiisméret ellenzése nélkül, ha nem is máskép de alatomosan árthatnak. Ezeknél fogva részéről kívánná ezen kiilömben is igen sietős lépéssel felhagyatni, mert azon engedményt is, mellyel a' zsidó még jelen országgyűlésen az úrbéri telkek birhatására nyert, állapotja 's környiiíállásaihoz képest nagy kedvezésnek tekinti, és miután ezen egy engedménynek is bizonyos megszoritassali korlátolását szükségesnek találták a' Karok és Rendek, most minden megszorítás nélkül mindeneket engedni, nem volna egyéb, mint ön magávaji ellenkezés. Eperjes Városa Követe (Bujánovics Vinczé): Küldői nézetei szerént a’ zsidók mostani} nevelési és erkölcsi állapotját, és többféle küriiláUásait általányosan tekintve, ezen Izenethez, és törvény javallathoz még most hozza nem járulhat. Baranyai Követ (Pukozdy 'Sigmotiif): Hogy a’ türedelni adónak megszüntetése törvény által js kimondasson Küldői szinte kívánják, de hogy ezen felül a* zsidó nemzetség, azon polgári állásra emeltessen, melly hazánk egyik nem nemes lakosinak tulajdona, erre felhatalmazva nem lévén ezt nem pártolja, azon fogva sem, mert ezen kedvezést még idő előttinek is tartja, ennél fogva az Izeuct, és törvényjavallat a 2-ik szakasznak kimaradására szavazott. Posegai Követ (Markovics Gusztáv) , és Szeréna Követ (Paszávecz Sigmond) : A' kerületi Izcnet ellen szavaztak. Thuróczi Követ (Justh JózsefJ: Küldői ugyan a’ zsidóságnak állapotját könnyíteni kívánják, a’ felolvasott Izenetet azonban úgy, mint van el nem fogadják, ’s e’ tekintetben mint az elhaladásnak eszközéül megkívánják engedtetni, hogy a’ királyi Városokban birtokot szabadon vehessenek, továbbá hogy azon helyeken is, mellyektől eddig kitiltattak szabad lakás engedtessék, a’ külföldről béköltözködökre pedig Küldői azt kívánnák, hogy ezek értékjüket bébizonyitani, ’s azt a’ kereskedésbe adni köteleztessenek, ezeken kívül a’ mostani kürnyülményekben Küldői más kedvezéseket nékiek adni nem kívánnak. Jász és Kun kerületi Követ (Kálmán Sándor): Az Izenetet szinte nem pártolta. Abaúji Követ (Péc/ty Emánuel Gróf): Az Elölülő okainál, de azon fogva is, hogy ezen tárgy bővebb megfontolást kívánna, azt jelenleg elmcllőztetni kívánja, Zágrábi Káptalan Követe (llarainusztek József) : Az Elölülőnek a’ zsidókra nézve fenforgó tárgyában tett nyomos észrevételeit, nem kiilümben Horvátország Követének nyilatkozását, részéről is pártolván , — a’ Karok és Rendek határozatának ellent mond. Nem lévén, kik szóllani kívántak volna, ekképen a’ kerületi Izenet, és törvény javallat megállapitatván, — az e’ tárgybáni felírás pedig felolvasottnak elfogadtatván. Olvasta az Orszógbirói ítélőmester a’ Zsiva bészegellett tájék eránti Izenet, és törvényjavallatot, mellyek eránt nem lévén észrevétel, miután az e1 tárgybani felírást felolvasottnak elfogadták a’ Karok és Rendek. Az Előlülő az ekkép bevégzelt tárgyakat, az illető Itélömesterek által a’ fő Rendekhez által küldvén, végezetre, egyik ítélőmestere által felolvastatta a' görög nem egyesültek vallásbeli sérelmek tárgyában költ főrendi viszon Izenetet, melly az országos Irományok 186-ik szá* ma alatt olvasható, mellyet is a’ Kerületekre és közleiratra bocsátván, az ülést eloszlatta. CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Mártius 25-kén 1840 t mind a* két Táblánál tartatván. Az Ül és megnyitásával az Előlülő egyik ítélőmestere által felolvastatta a’ sérelmek ötödik osztályának hátra lévő része eránti főrendi viszon észrevételeket, mellyek a’ II-ik, III—ik, lV-ik és V-ik osztály többi pontjaira is közlütt főrendi észrevételekkel együtt, az országos Irományok 187-ik száma alatt találtatnak, mellyekct is kinyomtatni rendelvén a' Nádor Ó cs. kir. fő Herczegnek gyengélkedő egéssége miatti elmaradása esetében, a’ Rendeket az ország Bírája, nevében elegyes Ülésre meghívta. Jegyző Könyv. 11. Daruó. 74 t
