1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
AT 17. Országos Vies — Február. 2S-kán ISIO. 199 tetben is különös figyelmet érdemel. Továbbá a' kérdéses pálya közül belől 70 mértföldet tészen, két mértfőidre a'pálya mind két oldalán kiterjeszti legközelebb befolyását a’ fekvő jószágokra ezeknek becsét félertyivel emelvén, igy tehát a’ bal parti Vasút 280 négyszeg mértföld becsét oily (tetemesen emelni, ’s azt magasb értelemben termővé tenni fogja. __ A’ vaspálya a’ közlekedés gyorsaságát meghatszorozza, 's igy a’ távolságot hattal osztja, a’ bal parti vas pálya létesítése után tehát Debreczen, Pesthez, úgy szinte Pest Pécshez nem már 35_36, hanem hat mértföldnyire, ’s Debreczen Pécshez , ’s Pozsonyhoz nem 71 és 59, hanem 12 ’s 10 mértfüldnyire fog esni. Debreczen, Pest, Vácz, és Pozsony több mint 170,000-re menő népessége rendkívüli közlekedésbe jutand, mellynek élete, kereskedése vásárai, társasági viszonyai, a’gyöngyör alkalmai, 's indító okai egy mesterségesen központosított térbe üsszve fognak szorittatni. A’ bal parti vasút leend azon bázis , mellyre a’ törvénybe kijelelt vonalak tudniillik Nagy Szombatból Kassáig, Kassától Krakóig, Miskolcztói Galliczia ’s Oroszország felé vezetendők, nyerességesen támaszgadhatnak. — A’ mi végre különösen Pest városát illeti, érinteni szükségtelen, hogy egy-hatalmas kereskedési fő Város, ezen egyesítő, pontja az érdekeknek a’ kitűnő talentumoknak ’s értelmességeknek az egész nemzetre nyereségesen visszahadta. A1 bal parti vasút me Ily úgy szólván kétszer végződnék, keblében ezen Várost mind anyagi mind szellemi tekintetben egy alig képzelhető magosságra emelné. Ivalmársága, melly már jelenleg is nevezetes kényelmes, és^ közvetetten összve küttetésbe 's közlekedésbe fogna jönni még az éjszaki Németországgal is ; a’ vállalatok, az egyesületek, a’ kereskedési társaságok végtelenül növekednének a’ technicusok, mesteremberek sebesen fognak előre haladni, ha. a’ külföld azon Városait olly könnyen's ólcson rneglátogadhatják, hol amaz ipar-ágok előmenetelesen űzetnek. Rövideden gazdagság népesség, ’s művelődés fognak a’ bal parti vasút bőség szarvából szakadatlanul oda ömleni, ’s azt a’ kereskedési fő Város nevére méltóvá tenni, midőn az árvíz habjai népes és zajogó utzáit elboríák, akkor az egész haza feljajdult ’s érző, hogy az Ország szive megse- Pozsony vírmebesedett ; a’ bal parti vaspálya, melly Pozsonyban kezdődve Pest Városa keblében végződik, Duna baí^parU melly Dehrcczenben veszi eredetét, ’s ugyan azon ölbe ömlik ki, ama csalhatatlan gyógyszer Tasut jeend , melly a’ seb minden legkissebb következéseit megszüntetni fogja. —Kéri a’ Szólló a’Karokat, és Rendeket, ne tagadják meg Pest Városától, ne tagadják meg az Ország megsebesített szivétől ezen csalhatatlan, ezen legbiztosabb, ezen egyedüli gyógyszert. — A'egre azt tartja, hogy minden nemzet magát, leginkább honi nyelvében tiszteli, mert annak kincsében le van téve művelődésének története. Azon nemzet, melly saját nyelvét nem beszéli, vagy elfeledi felhágy szavazati jogával az emberiség előtt ’s néma szerepre kárhoztattatik a’ nemzetek színpadján. A’ bal parti vasút Nagy-Váradra, Egerbe, Miskolczra, Komáromba, érő szárny-vonalaival megnyíandja mint egy varázsütés által ezer 's ezer forrásait a’ drága honi nyelvnek, ’s azokat Pestre vezetvén, keblében a’ nemzetiség inkább, ’s inkább gyarapodni fog. Ezek az okok minél fogva a' Szólló Küldői különös meghagyásából Pozsony Megye indítványát egész kiterjedésében pártolja, — Pozsony Vármegye Követe (Olgyay TitusJ: Miután némelly Követek által nehézségek hozattak fel a’bal parti vas vonal ellen, kötelességének ösmeri előterjeszteni azon nézeteket, mcllyek Küldőit ezen vonal eranti részvétre indítottak. Ugyan is midőn az 1836: 25.t.-czikk. fentartotta a’ Törvényhozásnak azon just, hogy hasonló vállalatok felett — jövendőbe rendelkezhessen , fel nem teheti, hogy ezen fentartás által a’ már kijeiteket gátolni, és akadályoztatni akarta volna, miután tehát azon törvényezikk. 4.5. és G-dik szakaszai kimutatták azon vonalat, mellyen az érdeklett vasutaknak vonulni kell, ’s ezen út mutatás a’ Pozsony Vármegyei kívánatnál mégis tartatik, azt pártolni, vagy nem pártolni, nem többé a’ törvényhozás köréhez tartozik, mert ennek pártolása már a’ törvényben foglaltatik, nem is c’ tekintetből terjesztették Küldői ez ügyet a Rendek elejébe, hanem csak azért, hogy az érintett törvényezikk. 5. szakasszában kijelelt Sileziai "Vonal^rövidebb utón és kevesebb költséggel eszközöltethessék, mert külümben az ej szaki vas vonal Pozsony Vmgyébe Angernál már a’ hazánkban hé szőgelvén azon ponton a bal parti vas vonalnak az éjszaki vas pályával való egyben kapcsoltatásara a’ vállalkozóknak semmi engedetem nem szükséges, csupán tehát azért, hogy ezen bal parti vonalnak az éjszaki vasúttal való összveköttetése rövidebb úton, és últsóbban eszközöltessék, kívánták Küldői azt, hogy az ne Angernál, hanem Ganserndorfnál történjék. — Azt hallá a Pékesi Követtől, hogy előszűr el keltene dönteni valljon két ilyetén vállalat parallelában egymás mellett megállhat e’ vagy sem í ü részéről azt hiszi, hogy ezt már megfejtette a' múlt Országgyűlésén hozatott 25. t.-czikk., melly a’ vasútaknak irányait kijelelte, ha tehát a’Rendek ezen kérdésbe újra bocsátkozni akarnak, azon engedményt vonandanák vissza, mcllyet a’ múlt Orszggyülése adott—valljon a paralclla megállhat e’ vagy sem? az a vállalkozók gondja, nem a’ törvényhozásé, lássák 50 *
