1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1939 / 62. országos ülés
V LA'//. Országos Ülés. - November 27kén. 1839. .. «Pin a’ másik Status jussaira nézve ne hozathassák. - A’ dolgoknak illy állásában 7k£Ä“ legye- v4 legyen e’ 9 városi tag az említett ^asztmányban* - A’ 4 - mp]Iel( felhozhatott az lHSOki eset, de ez csak egy példa, mellynek ellentallanak más sokkal több sokkal fontosabb példák, azon kívül ezen példa ollyan, hogy ezt meg a 3dik Rendnek többsége’sem találta igazságosnak. - A’ mi a’ 6 számot illeti, arra a varosok azért nem álhattak, mivel egyedül csak a’ 3dik Rend akaratjából származott es igazságosnak nem tartottak, hogy midőn V 4dik Rend a’ 3kat maga akaratjában korlátozni semmikép nem szándékozott, o viszont a 3d.k Rend által korlátoztassék. Ha szabad volna a’ 3dik Rendnek maga önkénye szerint a’ 4. Rend sorából kinevezendő tagok számát most Gra határozni, majd más alkalommal azt szinte 4re vagy lre leszállítani szinte szabadságában állana, a’ mit a’ 4dik Rend meg nem engedhet. De annál inkább nem állhatott arra reá, mivel a’ mint mondva volt már, ezen Országgyűlésen szinte olly súrlódás következtében más arányt t. i. a’ 24 Megyei tagokhoz 9 városi tag határoztatok, minden abból az egyik, va„ v más rész ellen húzandó következtetés nélkül. Ezen számot tehát a’ városok most is szinte azon óvás mellett akarják megtartani. — Hogy pedig ezen szám nem csak azon mértéken, mellyet a’ városok minden igazzal követelhetnek nem túl, hanem sokkal alól légyen a’ magyar törvény történeteit követve világos törvényekből ki lehet mutatni. — Négyszáz esztendei gyakorlatot szemei előtt tartván, a’ szólló először az újabb, t. i. azon időszakból, melly József Császár ideje után, mikor az alkotmányunk megint feleleveníttetett, azután azt megelőző némelly régiebb törvényeket felhív. Az első időszakból ide tartozó törvény volt az olly foatos 1790ki 67dik art., melly az egész országnak újabb elrendezését tárgyazván, a’ rendszerek munkálatok kidolgozására 9 Választmányt kiküldött. Ezekhez in publico-politicis a’ Megyékből 3 a’ Városokból 2; in contributionali .... 53 7 33 2; in urbarialibus .... 53 7 •3 2; in commercialibus . . . 33 4 33 2; in motanisticis.................... 33 1 33 3; in Juridicis......................... 33 4 33 2; A’ katonai szükin litterariis......................... 33 4 33 — séget tudakozó Küldöttségben a’ in eclesiasticis fundationalibus 33 2 33 l; szabad kir. vároin gravaminibus .... 33 4 33 2 sok részéről uenezendó tagok járult, melly arány világosan mutatja, hogy a’ városok áltáljában legalább felébe ré számáról. ez az arány egy két tárgyra nézve változott, az viszont más tárgyban ismét kipótoltatott. 1827diki Diaeta három törvénybe szinte olly országos Küldöttségeket alakított: az első t. i. az 1827ki 7dik art. által az ország összeírására minden Megyében és minden városban egyformán két couscriplort, egy otthonit és egy idegent, azon munkának átnézésére pedig 18 Vármegyei és 5 városi tagokat rendelt. — Az 1827ki 8dik az országos rendszeres munkálatok ujahb szerkeztetésére, egy nevezetes Deputatiot rendelt 29 megyebéli és 9 városi tagokból, az 1827. 9dik t. ez. által pedig a’ bányáéi tárgyakban munkálódó Választmány 4 megyei és 5 városi tagokból állott. — Átmenvéu most a’ régiebb időkre, először felhozza az 1553ki lődik art., melly az akkor újonnan kidolgozott törvénykönyv, az úgynevezett Decretum Tripartitum átnézésére és rostálására (meg nem elégedvén akkor az ország Verbőczy törvényével) egy olly Választmányt rendelt, mellynél fontosabb, minthogy az egész törvénykönyvet tárgyazta, ez országban soha sem létezett, ezen Választmány pedig állott minden Megyéből egy vagy két nemesekből, minden városból ellenben 5 előkelő személyekből, és a’ végén ezen törvény azt mondja, hogy ezzel az egész ország meg volt elégedve. — A’ második az 1655ki lOOdik art., melly megint egy igen fontos tárgyat foglalt t. i. a’ vám lajstromát és határozatát, három Küldöttséget rendelt: az lót Felső-magyarországi Districtusban, melly állott egy Püspök, egy Prépost, 4 Nemesek, Kassa és Eperjes városa Bírái és Tanácsossaiból — a’ 2. Dunántúli Kerületben és ez állott a' Personalis, egy Protonotárius, egy nemes ’s Sopron városa Birájából, és még egy Tanácsossából — a' 3dik a' Dunáninneni Kerületben és ahoz járult egy Prépost, egy Protonotárius, két Vice-Ispány és Pozsony városának Polgármestere és egy Tanácsossá, — a'3. törvény, mellyet itten előhoz az 1715ki 8dik art. ugyan az, melly a’ contributiot és az állandó katonaságot behozta, az a’ 3dik és 4dik §ba a’rendkívüli esetek szükségeire, midőn vagy az ellenség az országba mind a contributioról, mind ?z olly szükségről, és a’ haza védelméről tanácskozzanak és rendelkezzenek. — Mind ezen világos törvényeknél fogva, mellyek jussaik mivoltát elegendőkép bizon} ítják, kéi i az Elölülőt és a’ Karokat méltóztassanak a’ kir. városok által választottak számba most, mu ón úgy is az országgyűlési elrendezése napról napra sürgetőbb lészen, a’ már ezen az Országgyűlésén gyakorlatba vett példa és óvás mellett megnyugodni.
