1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 91. országos ülés

126

AT/. Országos Vies. — Februarius 22. 1810.monn kereskedesok jelenleg is mar váltókkal tortenmk , miről Krasso Vármegye

stas ezerekre menu ’ c .. _ . .

Követe bővebb felvilágosítást adhat. A Duna menteben íekvo roppant vegvideki varosok u. m. Pétervárad Zimony, Pantsova, Orsóvá, valamint az Oláh végvidéki városok Fehértemplom és Káránsebes hasonlóan nagy kereskedési öszveköttetésben vágynak az említett sz. kir. várossal, __miután pedig ezek a’ szerkezet szerént a’ Temesvárott felállítandó Vállótörvéiiyszék alá rendeltettek, minő topographicus nézetnél kívánhatja Arad Vármegye Követe a' török határszélén fekvő ezen városokat, Ó-Arad alá jutatni, a’ szóló nem tudja, — az ő fogalma szerént, ezek topographicus helyzeteiknél fogva is már csak Temesvárhoz és nem Aradhoz tartozhatnak. —Említette tovább Arad Vármegye Követe a' fa szerektoli kereskedést, ennek fő vásári helye nem Arad, hanem Megyéjebeli Lippa mezővárosa, mert Erdélyből hozattatván a’ Maros folyamon a’ fa, ott árultatik el, ’s csak onnan vitetik Aradra és Szegedre; — a’felhozott annakutárma búza kereskedést, mire elég legyen azt mondani: hogy hazánkban a’ legelső vásári hely e’ tekintetben Torontálban fekvő Becse mező városa, utánna azonban a’ Temesvári és illetőleg József külvárosi piacz következik mindjárt, hol a’Bege csatornája mellett, számtalan roppant magazinumok állanak, és a’ kereskedésnek e’ neme élénken és tübnyire váltók által folytattatok, —■ azt tehát hogy e’ részben sem mérkozhetik Ó-Arad városa Temesvár városával, úgy hiszi maga Arad Követe sem fogja tagadni, annál is inkább minél bizonyosabb az, hogy az ÓAradhoz közelébb fekvő Temesi helységek oda sok búzát visznek, onnan azonban át éppen semmi sem hozatik. Végre a’ Bécsi fő váltópénztárnak egyik filialisa Temesváron vagyon, azon mén minden héten keresztül Erdélybe a’ gyors szekér — mik a’ kereskedési visszonyokat elősegítik.— Mindezeknél és azoknál fogra is, miket e’ részben a' kerületi Ülésben előadott oda mutatnak, hogy a’Bánságot illy étén Törvényszék nélkül hagyni nem lehet, és azért kéri a’RR-et a’szerkezet megtartására. — Ó Méltóságának előterjesztésére pedig csak azt válaszolja, hogy Ő a’ javait Váltószékek számát, tekintetbe vévén hazánk kiterjedését nem sokalja, — úgy is ha a' tapasztalás azt későbben igazolná, könnyen meglehet a’ feleslegeseket szüntetni.

Eperjes Városa Követe (Dienes István): Mivel Kassa Váro?a a’nemes Megyékhez szétküldött nyomtatott körlevelében bizonyos egyes érdekeket érinte , — követi kötelességének tartja ünnepélyesen kijelenteni: hogy azon vád sem a' kerületi Küldöttséget, sem pedig képviselt városát egyáltalában nem illetheti; mert ezek az érdekek nem a* egyeseké egyedül, hanem a’ nemzet köz érdeke, — de a’ kijelelt kerület természetes helyezete is egy váltó Törvényszék helyének inkább Eperjest mint Kassát javasolja. — Ugyan is nemes Abauj Vármegye Követe a’kerületi ülésekben, midőn a’ választmányi javallat leszavaztatótt, — azt adá elő: hogy Kassa Városa jó, részint elkészült, részint elkészülendő utakkal vagyon ellátva, az elkészült utak közt egy vagyon , melly Eperjesről Pestre viszen , a’ többi utai tehát még csak elkészülendok, s várva várják a’ boldogabb időket. — Kérdi : minő a' Tornai és minő a Szomolnoki ut? Kérdi továbbá hogy áll a’ Szepes Megyei közlekedésre felállittandó úgy nevezett Csermellyi vonal? A ki e’ vidéket esméri nem tagadhatja, hogy ezen természet elleni út magos hegyekkel vagyon elzárva, és habár a’ Csermellyvölgy, hosszas kerületével elmeílözhetök is, a Bélái hegyek, mindazonáltal hátra maradnak még a: Volkmári és Jekelfalvi Czimermanka nevezetű havasok, — mellyeknek járhatlansága minden utazót, vagy a’ kősziklák kivágására, vagy a tunnellek epitesére emlékeztet. De felteszi: hogy ha ezen természet elleni út létre kapna, meg akkor is ezen egy veszélyes útnak három rendbeli természetes útmutatás szerint többnyire róna földön es nagy szorgalommal készült országos utakat gördít ellene t. i. a’Göllniczit, Sirokait, és Lub- Jóit, mellyeken a Szepes felső és közép részeiről Eperjesen keresztül Kassára közelebb juthatni, öz alsó részről pedig (hogy ha néhány bányász helységek) kivétetnek: csak egy mértföldet kelletik kerülni, ezeken járnak a' Szepesi négy Törvényhatóságok mindenkoron Eperjesen keresztül Kassára a biztossági számtételekre; ezeken szoktak mindenkoron utazni a’ Tokai szüretelők, a Debreczeni vásárosok, portékával és az ország alsó részein összeveti élettel jól megterhelt szekerek ; ezeken találják végtére Lőcse, Késmárk, a’ iő Szepesi és 6 Bánya Városok érdeküket, sőtt a számtalan szepesi népesség is, miutána a’ főtermesztményét t. i. a’ vásznot, rajtok Eperjesre szállítja. Nemes Ungh A ármegye ezen kerülethezi kapcsoltatásával Kassa Városára nézve kerülést eppen nem tészen, mert az említett megye közép ponti helye és első emporiuma Unghvar . \ árosa *y^-ed állomással közelébb áll Eperjeshez, mint Kassához, ’s a’ mi több: amannak jól csinált útja a’ síkon viszen, midőn ellenben Kassára a’ Dargói, Zdobai és Ujfalvi hegyeknek vezető hosszabb vonal az idő és vonó marhák áldozatai miatt köztudomás szerint «z utazók átkát ország szerte hirleli. De nemes Zempléni Vármegye közép részéről sincs Kassá*

Ut^a’ ‘ szintúgy el vagyon zárva a’ Dargói, Szalánczi, Radványi, és Regéczi hegyek Alta . e enben azon Megye legnépesebb és legnagyobb része a’ Hanusfalvi és Sztropkói jól el^8ZÜékhUtalí E^'essel öszeköttetik. —• Hát a’ Tokai borok azon számos és emeletes

funcze en az orosz, burkus, és lengyel kereskedők számára nem Eperjesen szoktak e’ tar^tni ’ rnidon Kassa Városa az ő lapály fekvése, de a’líernád vizének kiöntései miatt is * 'g a at a helyben termesztett boroknak elegendő menedék helyet? — De kérdi és hivatko-