1839-1840 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. országos ülés
27 kaimatos követek választását soha nem fogja, mondja gátolni, hanem nehezíteni sem sőt alázatos véleménye szerént akkor félthetné édes Hazának valódi boldogságát, virágzásának’ dicsőségéi nek további gyarapodását, ha e szent helyen ollyanok is tanácskoznának. Odajárni tehat véleményével, mivel törvényes ok nincsen, hogy az előttünk immár megnyitott törvényhozói nagyba* tásu pállván /'elakadjanak, a mint a’királyi Személynök ur igazságosan, törvényesen Felszólított bennünket, ne csak munkálkodjunk, hanem teendő határozatinkat legfelsőbb helybenhagyás végett terjesszük fel. Azokra, a miket itt némelly igen érdemes követ urak a’ szóllás szabadság sérelmeiről felhoztak, csak röviden felel, és pedig mind áltáljában, mind különüssen a5 kérdésben for^ó egyes esethez képest. () azt tartja, hogy a' KK. és líR. nem mást, hanem csak törvényes szóllási szabadságot kívánhatnak, erre nézve pedig, valamint csak az szabad erkölcsi tekintetben, a mi nem csak tárgyára, és czéljára, hanem módjára nézve is megegyezik az erkölcsi törvényekkel ug} an, külőmben polgári tekintetben, csak az lehet szabad, a mi szinte nem csak tárgyára és czélj.oa, hanem módjára nézve is tellyesen megegyezik fenálló nemzeti törvényeinkkel. És csakis) an lel sem is tehetem, hogy a Ivlv. es RH. bölcsessége szállási szabadékosságot, vagy féktelenséget kívánhatna, hogy pedig illyetén szabadsággal tellyes mértékben bírnak, azt tettel bizonj’itják, mert a szóllás szabadságánál fogva mondhatnának többet, minta’ midőn azt mondják, egyik vac> másik K. K. Leirat törvénybe ütköző légj en, ennyit pedig mind itt, mind egyes ^ ármegyek törvényhatóságok termeiben, a mennyibe nézeteik igy hozzák magokkal, bátran mondhatnak, es szoktak is mom.ani. Különösen a kereskedésben forgó egyes esethez képest, mellyről már szollott, csak azt jegyzi még meg, hogy ez nem a’ szóllás szabadság gátolására, hanem a szollas szabadsággal történt visszaélésnek törvén) szabta megfenj itésére mutat. Bihar Vmgve Követe (llodossy JltklósJ Küldői meggyozettetvén a’szóllás szabadságán ejtett sérelmeknek nagyságáról, utasítások 5-dik pontjában azt rendelték, hogy a’ Királyi Előadásokkal egyszerre ezen sérelmek is terjesztessenek fel ; ruegküldvén azonban Küldőinek a’ Pesti sérelmet is, ok azt olly nagy sérelemnek tekintik, hogy meg nem foghatják, miképen lehetne a’ Fejedelem és Haza boldogságáról sikeresen tanácskozni, mind addig, míg ebben orvoslás nem történne. Ugyan azon Küldői ezen sérelmet előlegesen kívánják felvétetni, addig pedig jmíg e’ részben orvoslás nem történik, nem kivánnak semmibe bocsájtkozni. — Mi a’ Királyi városokat illeti, nem lehet nekiek egyenkinti szavazatokat adni, mert ok még a’ Törvényben is peculium Regiumoknak’hívattatnak, és tsak az 1608. íső Törv. czik. adott nekiek a’ Törvényhozásban ülést és voksot, — azonban minő voksot? Véleménye szerint az volna a’ kérdés. Hogy pedig ollyan számban és akképen mint Sopron városa nyilatkozott, egyenkinti szavazatot nekiek adni nem lehet, világos ugyan azon 1608: i. Törv. Czikk. mert azon Törvényczikkben, csak azon Kir. városoknak adatik ülési és szavazási jog, mellj'eka’ 2ik Ulászló yik Decretuma. 3. T. Czikk. foglaltatnak, mellyeknek a’ száma tire megyen, és ezen példából tehát kitetszik, hogy nem elegendő csak; Kir. városnak lenni, hanem szükséges, hogy külön a’ Törvénykönyvben is ülés és szavazati joggal beiktattasson Szegednek példájára, melly régibb időktől Királyi város lévén, csak később iktattatott be a’ Törvény Czikkelybe. — Hasonló példát mutatott az iy9l esztendei napló is Fiúméra nézve, holott Bukkari városnak az 1687k esztendei i7k Törvény Czikk. kifejezett oknál fogva, hogjr tudniillik a’ Királyi városokat a* súlyegyen feltartása végett szaporítani jövendőre veszedelmesnek találták, hasonló kívánsága megtagadtatott. Egyéberánt vannak több Kir. városok, mint például Szakolcza, Lőcse, Kormöcz, s mások, melleknek kiváltságaik előbbiek az 1608. lsö Tőrvény Czikknél, vagy pedig a’Hármas Könyv 2-ik része i4>k czímjénel, s mégis ugyan azon felhívott I608. íső Törv. Czikkbe nem foglaltatnak nyilvános tanúságul annak, hogy nem minden Királjú városok, hanem csak némellyek voltak hajdanában a voksolásijjusnak gyakorlatában, — ezen példákból tehát nyilván kitetszik, hogy nem csak a Törvények, de a’ régi gyakorlat is ellenkezik a’ Kir • városok mostani kívánságaikkal. — Ö ugyan részéről nem ellenzi, hogjr nekiek a’magok illetősége megadasson, azonban íigy, hogy a’Prol. tóik ozímje ne terjesztessen ki; mert a’ szokás és gjrakorlat, csak akkoron jó es törvényes, ha az se Isteni,se polgári Törvényekkel nem ellenkezik; márpedig ha egyes voks adatna nekiek, az ellenkezne a’ világos Törvénnyel, ugjTan azért a’ fenhozattaknál fogva kívánja; hogy jelenleg ugyan a’ régi gyakorlatban hagyassanak; — ’s noha e' részben utasítása nincsen, a Zala \ .trmegye által indítványozott Választmányban megnyugszik. Eperjes városa Követe. QBttjanocics T incze-J Ezen előterjesztett oklevélnek ezirojét, mintha az a’ gyűlési teremben országosan öszvegyült négj' Karok es RR. Izenete volna, Küldőitől vett egyenes utasítása következésében „interposita ibidem (id est in Circulo) soleniu protestatione, ne conclusa circularis talis Congressus sine influxu Status concepta, qua conclusum om nium Statuum insigniantur, atque ita communi Statuum nomine ad Sessionem regnicolárem deferantur“ — el nem esmerheti (mert ebben az Izenetben mind a négy országos Rend a a 7 * III. Országos Ülés. Junius — 1 Ilién.
