1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 137. ülés
137, Ülés Írásai. Aprilis ‘J4. 1840. 47 nézve a’káros — ha mindjárt követelése a'legtisztább lett légyen is, egy külön költséges, és hosszas törvénykezésre útasítatik, megszüntetni kéri. Erre a’ kegyelmes kir. Válasz azt feleli : hogy a’ katonai Elöljáróságoknak meghagvatott, miképen az ollyan esetekben, a" midőn valamelly büntető per következésében egyszersmind a’ kártételek megtérítése meg nem Ítéltetne, az illy eljárás körülményeiről, ’s illetőleg akadályairól az illető Törvényhatóságokat tudósítsák, ’s ezt az ítéletben megérintsék. Miután azonban a’ rendes per folyama is azt kívánja, hogy a’ büntetésen felül ugyanazon perben a’ kártételek is megtérhessenek , a’ Karok és Rendek ezen sérelmet továbbá is megtartván, O Felségének orvoslás végett újabban is felterjesztik. y-ik szám alatt. Sáros Megye előterjeszti : hogy sz. kir. Eperjes városa részére véghezvitt határjárás az Alispányi bíróság által véghez vitetvén, ezen határjárási tárgyat illető irományok a* sóvári kamarai ÜgyvédTolyamodása következésében a’ magyar udvari Cancellaria által felküldetni parancsoltattak, ’s miután ott azon pernek következése megszüntetett, abba az 1802: 23. czikk. erejénél fogva sérelmet talál. A’ kegyelmes kir. Válasz azt mondván, hogy a’ mennyiben a‘ foglalatoskodó Alispány az 1802: 23-ik czikkely világos rendeletétől önkényesen eltért volna, és olly tárgy elitélé é b e ereszkedett, hol semmi határbeli versengésnek kérdése fennem forgott; ’s még ezenkívül privilégiumoknak 's okleveleknek vizsgálatába is bele bocsátkozott volna, mind ezek pedig az éideklett törvény tartalmával öszve nem férnének, azokra tehát sérelmet építeni nem lehetett, a? Karok és Rendek a' kegyelmes királyi Válaszban megny ugosznak. A’ 10-ikszám alatt foglaltatik Honth Vmegyének még 1827 ik évben felterjesztétt abbeli sé. reime, hogy Nógrád megyebeli Balassa-Gyarmati nem-nemes lakosok által Honth Vmegye kebelében , nevezetesen Illési puszta határában bin szollaktól a’ birtokosok az adót nem Honth Vármegyének pénztárába fizetik. A’ kegyelmes kir Válasz Honth Vármegye kívánaténak* hogy az említett lakosok az adót ne Nógrád, hanem Honth Vmegye pénztárába fizessék, eleget tesz; ezen sérelem tehát megszűnik. Miután pedig ezen sérelem leginkább onnan származott, hogy azon elv, mi szerint az adó azon Törvényhatóság pénztárába fizetendő, mellynek határában az adózás alá tartozó tárgy helyheztetve vágjon, a’ törvényben világosan kimondva nincsen: a’ Karok és Rendek minden hasonló kérdéseknek jövendőre nézve leendő eltávoztatása végett azt általánosan kimondatni , ’» egyszersmind pedig a' kegyelmes királyi Válasz határozatát is különösen törvénybe iktatni kívánják; mi iránt a’ törvényjavaslatot ide mellékelve közük. To r v e ny - Cz ik k e ly. A’ köz adónak, melly Törvén) hatóság“ pénztárábani fizetéséről, ’s különösen a' Balassa-Gyarmati Illésin szöllöt biró nem nemes lakosokról. A’ törvényhatósági hasonló kérdések eltávoziatására batároztatik : hogy a’ köz adó mindenkor azon Törvényhatóság pénztárába fizetessék, melly Törvényhatóság kebelében az adózás alá tartozó tárgy helyheztetve vagyon; ennélfogva különösen is rendeltetik: í-ső § Bogy Nógrád vármegyebeli Balassa-Gyarmati azon nem nemes lakosok, kik Honth Vmegyebeli Illési puszta határában szŐllőket bírnak, ezen szőllokből Hont Vmegy^e pénztárában adózzanak. 14-ik szám. Baranya Vármegye a’ Helytartó Tanácsnak abbeli intézkedése ellen tesz panaszt, hogy a’ Nádasi és Hidasi helységek lakosai azon telek részeiktől, mellyel; Tolna Vármegyében helyezvék oda tartozzanak, ez adót fizetni. Kielégítő lévén e’ részben a’ kir. Válasz tartalma, a’ sérelem elenyészett. i5ik szám. Pest Megye a’ magyar udvari Cancellária lS-5-ik Augustus 2-ik napiétól költ azon rendeletét kivánja megváltoztatni, mi szerint az, az egyházi személyeknek ingyen vontató lovak kiszolgáltatását rendelé , miután az egyházi személyeket olly hivatalos utazásaikban, mellyekre a’ Megye végzései által kiküldve nem valának, nem illetheti. A' kir. Válasz tartalmából az tűnvén ki, hogy az egyházi személyek csak akkor élhetnek a’ vontatékok ingjreni jótéteményével , midőn a' köz ügy intézésére tisztviselőkkel együtt küldetnek ki, — a’ sérelem elenyészettnek tekintethetik. 24 ik szám. Nógrád Megye a’ Magyar kir. Helytartó Tanács által értesitetvén az úgynevezett Egri-Foglárféle úllapitvány több nevezetes viszontagságok miatt történt megszűnése felöl, mindannak még íenmaradt jövedelmére, valamint más köz nevelő-intézetekre nézve is felvila-12*
