1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
92. Llés Iratai. Februarius 2-1. 1S 10. 99 dúl elő, hanem Esztergám, Zala és Gömür Megyék hasonló nagyobb részt a' háborús időkből keletkezett, jelesen pedig Eperjes városa — szintén az akkori időben általkelő Muszka sereg élelmezéséből eredve 11,177 frt. 52*/ít krra rúgó, és a fő Kormányszékek útján sikeretlcniil sürgetett követeléseiknek megtérítését szorgalmazván, kivánatnkhan pártosainak. Az 5 pont alatt Zemplén Megyének kivánata szerint a’Hegyalyai nemesebb borokkal külföldre folytatót kereskedést érdeklő czik. a’ kereskedési rendszeres munkálatból kiszemelve , még ezen Országgyűlésen tárgyallás alá fog vétetni. Szepes Vármegyének pedig a’ borokra vetett vámot érdeklettc kívánatéra adott küldöttség! véleményben a’ KK. megnyugosznak. A’ 6-ik pont alatt Krassó Megyének kivánata, a' hitelnek e’ jelen törvényhozás figyelmét is olly mértékben magára vonta megerősítésével megegyeztethető néni lévén , pártolást annál kevésbé nyert, mivel minden józan Státus gazdasági elvek szerint nem az igazság kiszolgáltatásának késleltetésében, hanem annak pontos, szigorú ’s a vagyont biztosító lehető serénységgeli kiszolgáltasában található, a' magános polgárok értéke gyarapodhatásának legbiztosabb eszköze. Az adózó népnek megtartását is semmi sem eszközlendi olly hathatósan, mintha a’ többnyire kisebb menynyiségü kereseíjeire nézve a költséges perlekedés hosszú Htjától megmentetvén, vagyonára nezve a’ neheztelt törvényezikben biztosítást talál, a muiadékos rendetlen gazda pedig jobb házi rendtartásra a’ törvény szigorúsága által szorítatik. A’ 7-ik pontra nézve észrevétel nem fordul elő. A’ 8-dik pont alatt Csongrád Megye által előterjesztett sérelemre nézve, minekutánna az 1715-ik évi 22-ik törvényezikkely a’ pósta mestereket az Ország rendes Törvényhatóságainak bíráskodása alól egyedül csak személyükre, jelesen e’ részben is csak hivataluk rendes folytatására, vagyonukra azonban habár ön magának a’ pósta hivatal, vagy is állomás megszerzéséért beruházott pénz mennyiségre nézve éppen nem venné ki, az idézett törvényezikkely a1 kérdéses foglalás megakadályoztatásának esetére nem alkalmaztatható; a’ KK és RR. tehát a’ pósta állomások megszerzésükért adott pénz mennyiséget szint a’ képen, mint más bár minémú a’pósta állomásokhoz szükséges javakat a’ birói foglalás tárgyáúl kitűzhető felruházásnak tekintvén, Csongrád Vármegye által előterjesztett sérelmet 0 Felsége eleibe terjesztendőnek kívánják. Hasonlólag Kossúth Lajos által a’ Budai pósta hivatal ellen indított pereket megsemmisítette felsőbb parancsolat által nem csak a’ hon polgárai magános érdekük serényebb előmozdíthatására nélkülözhetetlen köz hitelességet, és azt biztosította 1723: 59-ik czikkelyt, de egyszersmind a’ pereknek a’ birói eljárástól elvonva politicus úton lett megsemmisítésével a’ birói hatalom függetleségét is sértve találván. Pest Megye által előterjesztette’ részbeni sérelmet, valamint hogy a1 pósta hivataloknál a'hivatalos leveleknek előmozdításában serény pontosság és rend tartassék, úgy szintén Csongrád Megye által is osztott abbéli kivánatát, hogy a’ pósta hivatalok a’honi törvények rendelkezése alól el ne vontassanak, — pártolják. Egyéberánt a’ napról napra nevekedő kereskedés, és azzal a’ távolabb lakó polgárok érdekeinek is öszveszövetkezése mindinkább nélkülözhetetlenné tévén, hogy a’magánosok levelezése könnyítessék, siettessék, és biztosílassék, a’ KK. és RR. a’ pósta visszonyokban megtartandó rendet országosan megalapítani, és azt a’törvény szentségével megerősíteni czélszerűnek látják: mihez képest Pest, Borsod és Békés Megyék által előterjesztett javallatokat pártolják, és felterjeszteni kívánják. A5 9-ik pontra a’ KK. és RR. azon szükség eseteit, mellyekről a’ Csongrád Megye által felhozott rendelés gondoskodik, czélszerűbben és kevesebb károsodással, még is teljesen elkerülhetőnek látják azzal, ha a’külső kereskedés minden akadályainak megszüntetésével és a’ gabona ároknak a’kénti nevelésével az ipar élesztetnék és olly mód, a’ mostanában leginkább marha tenyésztésre szolgáló számos és nagy kiterjedésű pusztáknak a' gabona termesztésre fordítása előmozdítatnék, egyszer’srnind pedig a’ belső kereskedésnek gyarapodása is kellőleg pártoltatván, és a’ közlekedés akadályai elháríttatván, az Országnak bő termesztményei annak minden részeire könnyen fuvaroztathatnának, az által pedig a’termesztés, úgy fogyasztás, valamint az árok is költsönösen biztosan mérsékeltetnének, sőt az eltiltásnak lehetőségét is ezen egyedül a’ mezei gazdaság termesztményeinek kiviteléből jövedelmező Országban a’ minbenkorra bizonyos és nyílt vásárt kereső külföldi kereskedésre nézve olly károsnak találják, hogy e’ tekintetből Csongrád Megyének kivánatát nem pártolhatván, az 1807: 6-ik törvényezikkely l-ő és 3-ik szakaszát eltörleni, és Felségét a’gabona kereskedést biztosítandó 4 ./• alatti türvényjavallatnak megerősítésére megkérni kívánják. 4X Törvényezikkely a’ gabonának kiviteléről. A’ gabonával! kereskedés virágoztatására rendeltetik : l-ő §. Az 1807: C-ik törv. ez l-ő és 3-ik szakaszai, mellyek az Országban támadható szükségnek esetében a’ gabona kivitelének eltiltásáról szóllanak eltöröltetnek. 20*
