1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 38. országos ülés
38. Ülés írásai. September 26kán 87 következőleg e’ szoroson nem melietének keresztül a’ nélkül, hogy előbb darabokra ne repedezzenek és fel ne halmozódjanak, midőn a’ partra és parthoz nyomodé darabokkal a’ folyam nagyobb szélessége gátként majd nem egészen betöltetett, és a’ C. D.-nél lévő szorossal egy irányossá tétetett, egyedül a’ folyam fentebbi részein terjedvén ismét lassanként a’ szabad folyás széljebb. Csepel szigetére nézve pedig azt véljük, hogy az általa okozandó akadály napról napra nagyobb lesz, ’s igy az akármikor előfordulható áradási veszélyt is mind inkább nevelni fogja, hacsak lör a’sziget két oldalán nagyobb mélység; és sebesebb vízfolyás nem eszközöltetik, és 2or ha a’ népes és szüntelen nevekedő két városból kihordott szemétnek ’s a’ t. Dunába öntetése ellen, mellv mint halljuk, jelenleg minden megszorítás nélkül gyakoroltatik, czélirányos rendszabások nem tétetnek. Azonban legnagyobb gyámokul annak megmutatására, mikép két oszlop az N. N. vonalnál legkevésbé sem okozna áradást, sem azt nem nevelné — azon lett dolog szolgálhat, melly szerint a’viz csak akkor nőtt inkább, és akkor kezdte elönteni partjáit, midőn az egész folyamról Buda és Pest közt már eltisztúlt a’jég, világos bizonyságául, hogy a’ kiöntések okát minden egyében kellene inkább keresni mint két oszlopnak a’ javaslott N. N. vonalnál leendő állásában. Szomorú szívvel mondhatjuk, hogy szemtanúi valánk azon iszonyú csapásnak, mellyel a’ Duna árvize borító el Pest városát, és azt hiszük: egy álló hid nagy szolgálatot tett volna a’ lakosoknak, kik közül sokan vagyonukat Buda magasabb részeire áthordhatták, vagy éltüket is biztosságba helyezhették volna rajta; és mi felépítése lehetőségét illeti, feltéve hogy lánczhid lesz két oszloppal, ismételve tellyes meggyőződésünk szerint azt nyilatkoztatjuk ki, hogy a’ mennyire saját szemeinkkel vettük észre — ha egyszerre csak egy zárgát készül, ez felette csekély akadályt fog okozni a’ viz- és jég folyásnak, és a’ zárgát sem szenvedend; a’ már elkészült oszlopok alapjainak alámosását illetőleg pedig ez tellyesen el lesz mellőzve a’ zárgátok karóinak alul körösköli elvágása által, melly kellőleg végezve minden veszélyt elháritand, mellynek annyi becses ház, egyedül illyes ótalom hiánya miatt van kitéve. Maradunk Báró Úrnak alázatos szolgáji Plews János s. k. Slater Samu s. k. C alatt a’ 8(lik Számhoz. Plews és Slater Jelentése W. T. Clarkhoz. \ Trinity Square Boro, Aprili 14kénl838. VV. T. Clark Úrhoz. Az Úrnak 1837iki December 26kán költ levele, ’s velünk több ízben szóval közlött útasitásai következtében szerencsénk van ezennel jelenteni, hogy miután Hamburgnál partra nem szólhattunk, utunkat Calaisnak vevénk, és Bécsben Januarius 30kán érkeztünk meg, más nap Báró Sinatiszteletére mentünk, ki a’ következő napon Pestre teendő utazásunk iránt tüstént rendeléseket tett, az időjárás közönséges felengedésre mutatván. Az utat Bécsen túl olly rósz állapotban, ’s oily tele hóval találtuk, hogy Pestre csak Februarius 4kéu érkezhettünk, mire minden felengedés jelenség ismét eltűnt vala már. Más nap reggel minekutána Gróf Széchényinél udvarlásunkat megtettük, tüstént az Úr utasításainak teljesítéséhez fogónk, és tapasztalásunk eredményeit a’ kővetkezőkben adjuk elő. 'Figyelmünket mindenek előtt a’folyam állapotjára fordítónk, melly egészen be volt fagyva, és a’jeget, az építendő hid oszlopainak helyéhez olly közel, a’ mennyire csak gondolhatok, két léket furatván, a’ Budai részen 6, a’ Pestiu pedig 10 lábnyi vastagságúnak találtuk, e’ vastagságból azonban valóságos jég csak mintegy 1 láb volt, a’ többi félig fagyott hóból allván. így marad a’ folyam Martius 9kig, midőn az egész zaj egy nagy tömegben megindulván mintegy 350 járdnyi távolságra ment, hol Martius 13iki délutáni 2 óráig maradt, midőn- ismét újra, mintegy 400 járdnyival odébb mozdult, még 5 órakor közönséges eltakarodása kezdődött, a’jég azonban a’ csillagásztorony alatti szorosnál megakadván, a’ folyamot olly hirtelen feldagasztá, hogy éjfél előtti 11 órakor a’város nagy részét viz borította. Martius 14kén délutáni 2 óra tájban a’jég kiszabadult ugyan a’ szorosbul, de a’ Csepelszigeti csúcsnál a’két sikér meder-ágban annyira megrekedt, hogy ez által Martius ltíkán éjfélutáni 2 órakor az árvíz a’Budai mérték szerént 29 lap 43/4 hüvelyk rendkívüli magasságrahágott, melly állásában néhány óráig maradt, még isméntfokonként apadni kezdvén 18kán> reggeli 8 óra tájban 20 láb 93/* hüvelykre szállott le; ’s eddig terjedtek a’ mi visgálódásaink is. Megkell itt jegyeznünk, hogy nehéz volna elhatározott véleményt adni az iránt, milly hatása leend olly sebes vízzel menő isszonyú tömegnek a’zárgátokra; azt azonban kétségben nem hozzuk, hogy a’ zárgátokat rendszerinti körülmények közt tetemesb károsulás ellen megoltalmazhatni olly védal-22 *
