1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 38. országos ülés

86

38. Ülés írásai. September 26kän.

lyes meggyőződésünk szerint néki függő lánczhid építésében több tapasztalása van, mint akármelly más mechanicusnak. De ez úttal ki kell jelentenünk, hogy a’ szerszámok és külömbféle erőművek Báró úr költségén Angliából lesznek megszerzendők, mellyek azonban a’ munka bevégzése után saját tulajdonai maradnak, állanak pedig körülbelől ezekből:

(Itt az eredeti Jelentésben számos műszerek és erőművek jegyeztetnek fel, mellyek nálunk legnagyobb részint nem csak valóságban nem léteznek, de név szerint sem isméretejsek.)

Tapasztalásból tudjuk, hogy jó és tökélletesen kipróbált szerektől felette sok függ, mert ha azoknak legcsekélyebbike is enged, az egész munkát hátraveti és a’ zárgátok építésénél hihetőleg egy évet veszített el, mi azonban 20—30 ezer font sterlingnyi költséget okozand. Noha azt hiszük, az itt termő vas igen jó és tán az angolt is felűlhaladja; a’ gyártás módjára nézve mindazáltal az ittenihámorok, szükséges erőművek hiánya miatt, annyira a’ miéink mögött állanak, hogy egyedül Angliában készült vasnak használását tanácsolhatjuk, és ismételve kijelentjük mikép épitési szerződése is csupán ezen feltétel alatt léphetnénk, mellytől a’ vállalat sikere következőleg Báró urnák és min magunk becsülete is függ.

Hallottuk, hogy némellyek a’szükséges vas gyártására belföldiek megtanitatásátkivánnák. Ez kétség kívül rövid idő alatt megtörténhetnék, és a’ szükséges gyárok felállítására is találkoznék elég tőkepénz; de nem tartanók helyesnek, ha Báró úr illyesbe avatkoznék, miután a’ hid-épitésnél időnyereségnek kell legfőbb tekintetnek lenni, és azt hiszük, mi előtt ollyas belföldi gyárnokok képződhetnének, a’ hid már készen fogna állani.

Azon kérdésre, mennyire menend a’ hid általános épitési költsége, nem vagyunk képesek közelítőleg is felelni; mert sok függ a’ körülmények minőségétől; lágy telek például és alacson viz állások nagy költség kímélést okozhatnának, ellenkező esetben pedig a’ kiadás nevezetesen szaporodnék. Azt mindazáltal állíthatjuk, hogy hasonló hid Magyarországban sokkal többe kerülend mint Angliában, és pedig a’ következő okokból: Az épitő-készületek ’s műszerek nagy részének, valamint a’ vasnak is elkerülhetetlenül Angliából kell hozatnia, ’s igy ezeknek eredeti árához természet szerint hozzá adandó még a’ vizen és szárazon hozatal, a’ kárbiztositás, vám költségei, kamatok és idővesztés. Epületfát itt nem szerezhetni olcsóbban: a’ veresfenyű nagyon drága lévén, a’tölgynek tökélletes kifaragása pedig nevezetes költségbe kerülvén. Mi pedig a’ követ illeti, félünk, hogy az még egyszer annyiba telik mint Angliában, minthogy az itteni kőfejtőknek nincs hozzá való készületek és szerszámuk , mellyekkel nagy darab köveket könnyen kiállíthatnának, és nagy kiadást okozand a’ kőbányáknak olly állapotba helyzése, melly szerint nagy mennyiségű követ rövid idő alatt lehessen nyerni belőiők; a’ bányáktól a’ folyóhoz vezető utak rósz mibenléte még inkább nevelendi a’ költséget. Magához a’ hid-épitéséhez is továbbá számos munkást kell Angliából kihozatni; az itteni lakosok nem értenek a’ mi szerszámaink és erőművéinkhez, és mi előtt őket azokhoz hozzá szoktatni lehetne, addig az egész hid már majd nem felépülhetne; ’s noha az élélem sokkal olcsóbb Magyarországban mint Angliában, más részről azonban egy munkás sem hagyandja el Angliában lévő keresetét, külön nagyobb jutalom nélkül, úgy hogy ollyas munkásoknak kihozatása ’s ismét hazaküldetése bizonyosan sokba telik, de végre még is gazdaságosabbnak fog mutatkozni, kivált időnyerésre nézve, melly illy roppant munkáknál legfőbb tekintetet érdemel. Általában Angliából a’ szárazföldre hasonló munkák végbevitele végett kijövő emberek az igazgató mérnöktől kezdve le az utolsó köz munkásig, a’ fenemlített okoknál fogvájóval több költségbe kerülnek, mintha saját hazájukban használtatnak. ’S ekkép mind ezeket megfontolva, könnyen átláthatni, mikép egy Magyarországban építendő hid sokkal költségesebb, mintha Angliában épitetuék; ’s e’figyelmeztetéseink szolgáljanak feleletül Báró úr kérdéseire.

Mi azon aggodalmat illeti, valljon a’ Casino táján építendő két oszlopú hid nem fogja e’ nagyobbitni az áradási veszélyt, következő megjegyzést bátorkodunk tenni. A’mártiusi 13., 14., 15. és 16kán midőn a’ Duna vize, úgy véljük, eddig tudva lévő legnagyobb magosságra duzzadt fel — tapasztalt jégzajlás világosan mutatja, hogy az áradás egyedül oka először a’ C. D. vonali szoros, hol minden jégkéntelen keresztül tolódni, és másodszor a' Csepel szigeti csúcs, hol minden a' folyó által oda hordott szemét ’s a’ t. leülepül, ’s ez által a’ folyam lomhasága miatt szükségkép jégt óriásnak kell következni, melly lassanként megfenekelvén valóságos kereszt gátot képez a’meder nagyobb részében.

A’ C. D. vonali szorost állítván az áradás egyik fő-okául, meg kell jegyeznünk, JiogyMártíus 13kán, midőn a’jég indulni kezdett, annak a’ két parthoz nyomódása nagy összehalmozódást okozott a’ folyam szélein, ’s ekép egy fentebb építendő két oszlopu hid legkissebb akadályt sem képezne, sem a’két város elárasztását teljességgel nem nevelné. Igaz: a’jég magasra feltornyosult a’ mostani hajóhíd helyén, melly a’ C. D. vonalon 390 öllel áll feljebb; de mi volt ennek világos oka? semmi egyéb , mint az említett C. D. vonal keskenysége; mire nézve tekintetbe kell vennünk, hogy a’ folyam némelly részein úszó roppant jégtáblák az említett vonal szélességét jóval meghaladók)