1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 118. ülés
266 CXVIII. országos ülés. Martius 28-knn 1840. gondos felügyelete megkivántatik annyival inkább, mert mondatik, hogy ezen czél deresére 1 '/2 millió kívántatik. Ezen summának megszerzése bizonyosan szükséges, és czélirányos tárgya lehetett volna tanácskozásainknak. A' Helytartó-Tanács építményi karjához méltán bizhatunk, hogy e’ tárgyban tökéletes munkákat adhat; ha eddigelé igen nagy munkák végre nem hajtattak , annak az az, oka, hogy illy nagy munkák végrehajtására sem megkívántaié függetlenséggel nem voltak ellátva, sem pedig milliomokkal nem disponálhattak. Fel kívánnám tehát szólítani a’ T. KK. és liR-et, hogy előbb a' szabályozásra megkivántató fundusról tanácskozzanak. Gróf (le la Motte Károly: A’jelen javaslatra nézve a’ T. KK. és UR-kel tartok, mert midőn a’ kegy. leiratban mondatik, hogy minden adatok már kéznél vágynak, és csak a földabrosz hibázik még, annak tisztára való hozása sok üdőt nem kívánhat; a' felvételi mappának (Brouillonnak) készen kelletvén lenni, mert földmérői és hydraulai adatokra csak a’ Brouillon segedelmével lehet szert tenni. Azon kérdésre nézve: az egész Dunánkat kellessék e, vagy azt csak részenkint szabályozni 'i a’ földabrosz ’s minden adatoknak közlését szükségesnek tartom, mert ha részenkint kellene is a’ szabályozásokat tenni, mégis a’ részenkinti szabályozásokat a’ systematicum közönséges planum szerint kellene folytatni, különben történhetnék, hogy a’ részletes szabályozás az egész systematica munkához nem illesztethetvén, vagy haszontalan munkák ’s költség vesztegettetnének el, vagya’ szabályozás épen káros következéseket szülhetne. En ugyan azt hiszem, hogy a’Dunánknak szabályozása nem mindenütt szükséges, p. o. Pesttől Gönyőig a’ hajókázás a’ legkisebb viz mellett is akadályt nem szenved, ellenben Gönyőtől felfelé Dévényig, és kivált Vajkánál, hol a’ folyó 7 ágakra oszlott, szükséges igen is. Megvallom, én részemről itt is a’ részenkinti szabályozást, valamint minden vizi szabályozásokat, inkább alólról kezdetni javaslanám, t. i. Gönyőtől felfelé, mert ha a’ szabályozás felülről kezdetik, mint itt Pozsonynál, ott a’ folyó összébb szoríitatván, nagyobb sebességet nyer, magának mélyebb medret ás, de a’ sánkot ’s kavicsot alább teszi le, hol szabályozásra szükség vagyon, de még a" folyó szabályozva nincsen. — A’ munkáknak hasznát, ’s a’ teendő költségeket is, viszonti mérőserpenyőre kell venni, mit, ha az egész munka planuma elő nem adatik, tenni nem lehet, pedig itt leginkább fontolóra kell venni: valljon a’ teendő költségeket a‘ jövendő haszon vissza fogja e fizetni ? mert ha nem: valójában kár belé fogni. — Azért azon jóslatot, hogy az Ország vegyen fel kölcsön pénzeket, mindaddig nem pártolom, meddig a’ kárt vagy hasznot megítélni nem tudom; de ha hasznot látnék is, magammal még számot kellene vetnem: polgári alkotmány ’s állásunk mellett tanácsoljam e a’ kölcsönözést, vagy sem? —Egyébiránt az országos Kiküldöttségre nézve Mélt. Gróf Dessewffy javaslatát pártolom. Gróf Majlátli János: Ha a’ Duna-szabályozás végett egy országos Küldöttség neveztetik is, mégis jó volna ezen regulatiónak egy pontját előre is elhatározni, és arról rendelkezni. (Értem Pest Városának a’ biztosítását.) Az élőmunkáknak készeknek kell lenni, mert 0 Felsége a’ k. kir. leiratban számszerint kimondja a’ pénzbeli summát, melly Pest Városának biztosítására szükséges lehet. Ez ollyan tárgy, mellyet messzebb időre halasztani nem lehet, mert Pest Városa igen sok áradásoknak ki vagyon téve. Én azt az áradást, melly 1267-ben vagy 1268-bana’ Margit szigetét és a’ pesti vidéket elöntötte, és mellyről Szent Margit régi chronicája szól, csak említem propter eruditionem historicam, de erre a’ tárgyra nézve elhatározók az áradások, mellyekről a’ 18-ik és 19-ik század tudósít. En azokat igen nagy szorgalommal kikutattam, és a’ Mélt Fő-Táblának mondhatom, hogy 1681-től fogva egész 1838-ig 13 nagy áradás volt. Az első áradás volt, mint mondám, 1712-ben, onnan 20 esztendeig áradásnak nyoma nincs. — 1732-ben megint áradás tűn fel, azután következik az 1744-ki és 1748-ki áradás, azután 27évig nincs áradásnak nyoma. 1773-ben igen nagy áradás volt, és azután igen sűrűén következnek az áradások. 1782, 1783 és 1789-ben, 1795, 1799, tehát 20 esztendő alatt 3 áradás volt; 1809-ben, 1811-ben, 1838-ban. Ha ezeket az áradásokat tekintjük, legelőször azt is vesszük észre, hogy a‘ 18-ik században 10 áradás volt, és igy 10 esztendőre 1 áradás, és azt látjuk, hogy azon századnak utolsó 20 esztendejében 3 áradás volt: tehát liogy egymást igen sűrűén követték. A’ legnagyobb áradás volt az 1838-ki, a’ második az 1712-ki, a’ 3-ik az 1775-ki, a’ 4-ik az 1799-ki, — és több áradásokról fel van jegyezve az áradásnak oka, t. i. a’jég a’ Csepel szigeti Promontoriumnál felakadt, ez által a’ viz visszatolattatik, és Pestre kiárad: tehát röviden befejezve előadásomat, mivel Pest sok áradásoknak ki vagyon téve, mivel az áradások okát tudjuk, mivel a’tervek Pest biztosítására készek, mivel a’pénzbeli summát is tudjuk, melly Pest Városának biztosítására szükséges, felszólítandóknak vélem a’ T. KK. és Rendeket, hogy addig is, míg az egész Duna szabályozatáxól rendelkeznek, Pest Városának rögtöni biztosításáról gondolkozni, és határozni szíveskedjenek. Grój Erdödy Sándor: A’ dolog ki van merítve, azért rövid leszek. Csudálkozásomat el nem rejthetem, hogy a’ kir. előadásokban olly pont foglaltatik, melly elkészülve nincsen, azért én ezt nem is hihetem, ’s felteszem, hogy legalább még ezen országgyűlés alatt bizonyosan el fog készülni. Azon példa, mellyet felhozni hallottam, hogy ha valaki házat akar építeni, az a’ kérdés: van e pénze ? ide nem alkalmazható; mert ha sok pénze van, nagy házat épít, ha kevés pénze van, kis házat épít. Itt azonban az egész Duna szabályozásáról van a’ szó 5 ’s igy ha kevés pénz van, akkor a’ Dunát szabályozni nem lehet: kell tehát a’ pénzmennyiséget tudni, mert a’ Dunát részletesen szabályozni, annyit tesz, mint semmit sem tenni; — igy a KK. és RRkel egyetértek. — Mi az országos Választmányt illeti: e’ részben arra , mit Gróf Dessewffy Aurél 6 Mélt. felhozott, egy észrevételem van: a’ tisztelt Gróf ugyanis azt kívánja, hogy Ó Felsége megkérettessék, hogy ezen Választmányhoz a’dologhoz értő technicus embereket nevezni méltóztassék. — Noha láttuk, hogy más Választmánynál, melly ezen országgyűlés alatt munkálódott, igen nagy hasznát vette az Ország az illy szellemben kiküldött tagnak: de az azért a’ Választmánynak tagja nem volt, s igy nem ellenzem, hogy Ő Felsége a’ dologhoz értő tagokat nevezzen, de úgy, hogy azok a Választmány tagjai ne legyenek. Gróf Széchenyi István: Akármilly nagy előítélet van is Országunkban ellene: de mégis ki kell mondanom, hogy én is az adósságcsinálás mellett vagyok, a’ Duna és Országunk egyéb vizeinek elrendezését illetve. S pedig, mert valamint egyeseknél, úgy egész Országokat tekintve is, adósságokat bizonyos esetekben nem csinálni, épen olly czéhalan, lehet mondani esztelen, mint czéltalan és esztelen, adósságokba keveredni minden ok és haszon nélkül. Így ha valaki pénzt kölcsönöz, hogy azt játékba veszítse, s elpazérolja, az bizonyosan esztelenül cselekszik; az is, ki például 4, 5 °/0-el nem vészen fel pénzt — ha t. i. kaphat — ki azt 10, 20 sőt 100 °/0-el elocálhatná, azaz: ki ingatlanait illy nyereségre javíthatná. — Már pedig, valamint legtöbb földesur Magyarországban a’ pezsgő kereskedés daczára elégséges és biztos kölcsönök által legalább tizzel öregbíthetné jövedelmeit: úgy biztosan merem állitni, 50-el is nevelné a’ Duna és egyéb vizek elrendezése nemzeti kincsünket; mert hiszen Hazánknak több mint 1000 H mérföldét borítja undok mocsár. Már illyeseknek legnagyobb haszonnal virágzó telkekké átvarázslásnra pénzt venni fel, nem csak nem volna esztelenség, sőt a' lehető legbölcsebb tett. Azon idea, egy nagy
