1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 137. ülés
50Ö CXXXVII. országos ülés. Április 24-kén 1840. '^nt. líenet k’ 15-ik szakaszra: Jilornikról. Gróf Andrássy György: A’ KK. és KRet a’ »léit. Fő-Rendek a’ mezei rendőrség tárgyaltatása alkalmával arra szólították fel, hogy a‘rétek irrigatiójára nézve szintén törvényjavaslatot készítsenek. — Hajói emlékezem, a KK. és RR. azt felelték, hogy e’ részben egy Választmány kineveztetett; azt tartom, ezen Választmány munkálódásának eredményét, miután eddig tudtunkra nem esett, még be kell várnunk; ’s igy felszólítandóknak vélném a’ KK. és RRét: miután az a’jelen törvényjavaslattal összeköttetésben van, azt ezzel együtt a’ Mélt. Fő-Rendek elébe terjesszék. \ú(|or Ö CS. kir. Fensége: »e lévén végezve a’ tárgy, az ltélőraester ur a’ válasz-izenetet el fogja készíteni.— Egyébiránt vannak itt egynémelly sürgetősb tárgyak, mellyek, miután az országgyűlés végéhez közelít, elintézendók, ’s Ő Felsége elébe terjesztendők; «Ilyen a’ többi között a’ budapesti álló-hid tárgya, mellybena’ KK. és RR. azt kívánják, hogy azon országos Választmány, melly a’ múlt országgyűlésből kiküldetett, Báró «inával egyezkedjék; — a’ másik a’ váltótörvény, mert ezt a' KK. és RR. Ö Felsége elébe terjesztetni kívánják. ""felírás"!’ Nádori ltélőraester Szögyényi László olvassa Il-ik izenetét a’ KK. és RRnek a’ budapesti álló-hid tárgyában budapesti ál- miinkálk0d0tt országos Választmány jelentése iránt, a’hozzá csatolt felírással együtt, mellyre észrevétel nem volt. °Kyáb»B.r Ugyanazon Itélőmester olvassa izenetét a’ KK. és RRnek a’ váltótörvényczikkelyek iránt érkezett k. kir. ’VóTöí-vény^'leirat tárgyában. cikkelyek ftador O CS. kir. FdlSCgC: Miután a’ KK. és RR. már első alkalommal ezen előterjesztést tették, azt tartom, ne akadjunk fen azon. fUclyes Temeti Gróf Tihanyi Ferencz: A’ KK. és RR. egy részben Ö Felsége kegyes intézkedését elfogadják: de más részt döbbeni nézetük mellett meg kívánnak maradni. —Megvallom, hogy hna’KK. és RR. e’ részben is döbbeni nézetük mellett megmaradtak, és azon nézeteket, mellyeket itt említettek, megtartották volna, nem látnék egyebet egy természetes következetességnél, valamint abban is szinte természetességet látnék, ha Ö Felsége azon kegyelmét annyiban elfogadták volna, a’ mennyiben azon bírákat 0 Felsége kívánja fizetni. — Azonban itten az eset úgy áll, hogy a’ KK. és RR. az elsőre, t. i. Kassára és Eperjesre nézve az előbbi határozatukat megtartják; — a’ másikra nézve pedig, a' mennyire a’ k. kir. leiratban nem Temesvár, hanem Arad tétetett, a’ kir. leiratot előbbi okaik fenléte mellett fogadják el, sőt újabban Szegedet is ajánlva, olly okokat adnak elő, mellyek a" Bánságot is illetik.—Én, minthogy () Felsége különös kegyelméből Temes Vármegye kormányát viselni szerencsém van, közelebbről ismerem azon vidéket, minélfogva nein csodálkozhatnia eléggé azon, hogy a’ KK. és RR. a’ végvidékek tekintetéből Szegedet ajánlják akkor, midőn Szeged felül a Tiszán esik, és még távolabb van a’ véghelyektöl, mint maga Arad.— E' tekintetből a’ KK. és RR. javaslatát nem pártolhatom, hanem kénytelen vagyok a’ KK. és RR. figyelmébe ajánlani azt, hogy döbbeni javaslatuknál megmaradván, ugyanazon okból, mellyböl Szegedet ajánlják, inkább Temesvárt ajánlják. — A’ mi a' Bánságot illeti: ez annyira el van szigetelve természet adta folyamok, u. m. Tisza, Maros által Aradtól, hogy a’ bánságiak inkább kereskednek Pesttel avvagy Béccsel, mint akármelly más vidékkel, és igy Araddal is. — Mind ezen körülmények azt javallják, hogy kéretlessék meg Ő Felsége az iránt, miszerint a’ váltótörvényszéket Aradról Temesvárra általtenni kegyeskedjék. — Én nem akarom hasonlatosságba hozni azon nézeteket, mellyek egyik vagy másik helyet ajánlják; mert akkor visszamennék azon környülménvekre, mellyek kevesbbé ajánlják Aradot, mint Temesvárt. Én nein akarok Aradról szolani, bátor én magam is láttam az aradbani pénzforgás mennyiségét kimutató jegyzéket, hol 25 millióról szálának, befoglalva minden egyes árúczikkeket, és még ehhez azon megjegyzést teszik, hogy az országos vásár alkalmával ezen pénzforgás 5 millióval nevekedik, és úgy az egyes árúczikkek az általános keringési summánál és a’ vásár alatt is számbavétetvén , ebből kitetszik az érintett számolási jegyzék alaptalansága. Ellenben Temesváron sokkal nagyobb summa van forgásban, melly pénzforgásról előmutatott számolási jegyzékre részemről ellenvetést tenni nem tudok; — azonban távol legyen tőlem, hogy részrehajlásból ajánljam Temesvárt, hanem csak tiszta meggyőződésemet követve, Aradnak mind személyzetét, mind fekvését tekintvén, miután Debreczenben fog váltótörvényszék felálliltatni, igen kívánatosnak és igazságosnak látnám, Ő Felségét, ki kincstárának nem csekély áldozatával már annyi törvényszékek létrehozásában megegyezni méltóztatott, — alázatosan megkérni az iránt, hogy ezen legmagasb kegyelmét Temesvárra is kiterjeszteni méltóztatnék. Torontáli Főitpány Herlclendy Ignác z: Bármilly nehezen esik is nekem, a’ k. kir. leirat ellenében felszólalnom: mégis azonban több tekintetnél és kivált annál fogva: hogy miután Temesvár Városában létesítendő váltótörvényszék országos conclusnmmá válva, a’ kijelelt helyek között ugyan Temesvár Városa is Ö Felsége jóváhagyása ’s elfogadása alá bocsáttatott, mindazonáltal — fájdalom! — attól elültetvén, helyébe Arad Városa, melly előbb érintésbe nem is jött, — jeleltelelt ki; minthogy pedig a’ T. KK. és RR. által most újólag Szeged Városa is, mellyröl korább szinte nem volt említés téve, — váltótörvényszéki helynek tűzetik ki: az osztó igazság szerint annál inkább jogosítva érzem magamat, Temesvár Városát pártolás alá venni, minél bátrabban állíthatom, hogy tekintvén a’ Bánságnak geographiai helyezetét Felső-Magyarországra nézve, és jelesen a’ Bánságot körülövedző folyókat,’s kiváltképen a’maga nemében egész Európában szinte egyetlen Bega csatornáját, melly a Tiszába beömólvén, a’ Duna ' ize, mint a Hon anyafolyója által a’tengeri kereskedést két oldalról is, ’s kivált Magyarország tengermelléki részeivel kapcsolatba veszi, hozzájárulván még azon fő tekintet, hogy Erdélyországnak , a’ Török Birodalomnak és Serviának is épen Temesvár Városa központosító kulcsa Pest és Bécs Városai között, — lehetetlen elnémulnom, sőt felettébb buzdíttatom, hogy mindaz elöszámlált okoknál fogva, de leginkább az országosan összegyűlt Rendekhez Temesvár Városa által nyomtatásban előterjesztett alapos és kétségbe nem vonható adatok után is indulva, s ezekből a kereskedésnek mibenlétét és a’ circulans pénztömegnek mennyiségét, a' fiók-banknak ottani alapítását, melly többet, mint 30 milliomot tart kezelés alatt,— több számú magnarius kereskedőknek oda telepedését, a bánsági birtokosoknak, kik mindannyian tetemes pénzbeli viszonyokba ’s kereskedésbe elegyedvék, — ottani összecsoportozását: de még magának, az ott terjedelmes mezőgazdaságot űző, ’s termesztményeit a’ szomszéd olasz Tartományokba szállító Aeiariumnak fontos érdekeit, és nem csak a’ Hazának minden oldalairól, hanem még a’ külfölddel is concurrcntiában álló vidéki kereskedőségnek számát figyelembe vévén, — közbevetésem által eszközöljem azon Tartománynak, melly iparban, \irágzásban ’s előmenetelben másoknál hátrább nem áll , és a’ melly annyi országgyűlésektől a porták tekintetében mindegyre csak terhelteték, hogy mostoha feledékenységben nem tartatva, eme’jótékonyság reá is kiárasztassók. És ha mái máskép czélt émi nem lehetne, jóllehet sem Arad, se:n Szeged Városa, sót e'két hely összevéve is, lemes\ár Városával comparatióba még távolról sem jöhet, a’ váltótörvéuyszék itt, miután annak a bánsági három Vármegye a \ég-
