1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

248. országos ülés

84

2tö-dik ÜLÉS. 50*ih October.

is megengedne, de az iij kerületi'szerkeztetekbe is bentfoglaltatna, és tsupán tsák fel ed ék éhyse'gből maradott volna ki a’ Mosonyi szerkeztetekből, azt ottan beiktatatni kívánnya. Mi pedig a’ nádlást illeti, kezet fog a’ Sopron Vármegyei Követtel, hogy a’ szerkeztetekben ellenkezek van, de feleletül azt mondja,hogy szinte olly ellenkezek van a’ fajzást e'rdeklő szerkeztetekben is, ek minthogy ezt már változtatni nem lehet, nehogy két hasonló tárgyakban külömbözö határozatak legyenek, a’ kerületi szerkeztetek! a’ Trentseni módosítással elfogadja.

Baranya Vármegye 1-ső Követe : Barsnak azt feleli, hogy a’ conclusumot feszegetni nem kell,’s noha mint az elöbbeni Felírásban,mintpedig a’mostanikerületi szerkeztetekben bent foglaltatott a’ servi Communitatum, az Országos teljesben azonban a’Mosonyi szerkesztetek^ mellyböl az kihagyatott fogadván el a’ RR. arról többe szó nem lehet. Mi a’ jelen nádiás kérd ekét illeti Pestel tökéletesen egyet ért, k azt hiszi hogy a’ §phus tsak azon szavakig meddig azt a’ Pesti Követ olvasta fogadtathatik el — Sopronnal meg egyez abban, hogykülömbségab. ban nintsen: a’Közönség e’ vagy pedig egyes jobbágy bírja a’ nádlást— azonban az erdők eránt fel hozattakat a’ nádlásra alkalmaztatni nem lehet, mert az erdő. két fentartani, a’ nádasokat pedig letsapoltatni, és kiszárittatni kelletik.—Trentse'nnek inditvánját nem pártolja, mert a’szerkeztetekben van, hogy az uráság felvígyázása alatt történjenek meg a’ nádasok letsapoltatásai, és azért czélerányosabbnak tartaná, hogyha a’ nádasok kiszáradnak,|a’föld ugyan a’szerkeztetek értelmében legyen a’ földes úré, de akkoron a’ 40 kéve nád tartozás is szűnjön meg.

Torontál Vármegye 2-dik Követe: A’ fajzás eVnádlás, a’ mennyire a’jobbágynak tűz élésére szolgál, egy tekintet alá tartozván a’ Szólló azt véli, hogy mind azon rendszabásokat, mellyek a’ fajzásra nézve m egállapitattak a’ nádlásra is alkalmaztatni kelletik. — A’ jobbágy ezt is szinte úgy mint a’ fajzást, vagy majorságbéli földeken az uradalommal közösen, vagy pedig a’Község sőt egyes jobbágyok részére is kijelelt bizonyos mennyiségű nádasban kirekesztöleg gyakorlottá, az elébbi esetben az illyes uradalmi föld kiszórhatván, és ennél fogva a’ nádiás is megszűnvén, figyelmeivé azon elvekre, mellyek az erdő állapotjában felhozattak, a’ jobbág y azokban se más használatot se pedig valamelly pótlást nem követelhet. — A’ mennyire azonban Sopron Vármegye követének észrevétele szelént a’ jobbágy illy étén helyeken a’ legeltetésnek közös gyakorlatában is vala, a’ Szólló lágy tartja, a’ dolog helyheztetését nem változtatja; mert ezen környülállás azon határozat alá esik, melly a’ köz legelőnek elkülönözése ’s felosztása érdemében fentebb előfordúl — az utóbbi esetben kívánnya a’jobbágyot az illy nékie valósággal kivágott földeknek további birtokában a’ nádiás megszűntével is fentartatni — nem osztván azon [aggodalmat, hogy ez által a’ motsáros helyeknek kiszárításában az illyelén uradalmak nem fognak olly buzgósággal eljárni — mint a’ köz jó és nemzett szorgalom elő mozdítása megkívánná, mert egy felöl a’ kiszárítás költségeiben' a’ jobbágynak is arányos mértékben részt kelletik venni, más felöl pedig miképpen lehessen feltenni, hogy valamelly uraság minekutánna ezen földek jobbágyait kizárólag illetvén magáévá úgy se teheti ezek hasznossabb míveltetését, következésképpen jobbágyainak boldogitását és jobb létét, mi-