1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
268. országos ülés
472 268-dik ÜLÉS 10. Decemb. minő volt ezen befolyás, azt ő nem tudja; mert [nyilvános adati nintsenek; de ha törvényes, és helyes volt az, akkor nints mit szóilani ellene, — ha pedig törvénytelen, alacsony és alattomos utakon gyakoroltatott — akkor ez is, mint minden alatsonyság ön magába rejti már büntetését. — El lehet ugyan gonoszág és alacsony eszközök által az igaz ügyet nyomni egy időre, — de végi é tsak ugyan hatalmas erővel feltámad az igazság mindenkor, és elnyomóit rettentően bünteti, — tehát ha találkoznék is olly alá való, ki hivatalának fényét, hatalma t, és tekintetét: vagy a’ köz bizodalmát alacsony eszközül használni képes volna, és ezek által egy Megyének Rendéit elcsábítva, hazánk köz javának el{ene dolgozni inérész lenne, bizonyosan eljönne még az idő, mellyben az eltsábitott többségnek ön kárán megnyílnának szemei, ’s a’ nyomorult csábitónak, minden bizodalom elvesztése, sőtt köz megvetés lenne méltó büntetése. — Néki ugyan nints oka Megyéjét mentegetni: mert Küldői hivek maradónak e’largyra nézve is meggyőződésekhez, de szentül hiszi azt, hogy nálok legalább ez volna minden alatsony csábitónak jutalma. —Végre a' mi a’ Praesidialisokat illeti: lehet még e’jelen Ország Gyűlésén ollyan idő pont, mell} ben azokról bővebben fogunk szóilani. — Már egy Megye úgy is panaszolva lépett fel e’ tárgyban, és ha ne talán még ezután valamelly alapos panaszok hozatnának fel, ha ne talán elünkben adatnék egy olly Praesidialis, melly az 1790. 10. Czikkellyel ellenkezve, a’ Törvényhatóságok függetlenségét feldúlni, á’ Megyék törvényes hatalmát Franczia Praefecturák módjára megrontani készül, ’s ez által polgári szerkeztetésünk alap Törvényeit sérti: akkor hallgatni bizonyosan nem fogunk, fel fognak szóilani akkor a’ KK. és RR. is: mert felszóllani kötelességök íeend, és az ellen, ki hatalmát, vagy tekintetét Törvényeinknek, a’ Haza jósainak, és nemzeti szabadságunk szentségének sértésére merte használni, a’ megsértett polgári szabadság neveben a’ haza arülásnak; súlyos büntetését fogják sürgetni. — Eperjes Városának Követe imígy szállott: a’ jelen lévő tárgy körüli vita kimeriilletlen, ’s az is marad, ha tsak az őseink egyszerű, ’s gyakorlati elveikre nem szoriííaíik vissza; hogy tudni illik, minden szabad személynek, főképen, midőn azt a’ köz jó kívánja, természeti, szabad, és meg nem szorított hatalma van, minden vagyonáról rendelkezni. Ezen tehetőségen alapúi egyszer’smind a’ szabad, 's Királyi Városok' léteiének gyakorlati elve, — annál fogva Trentsén Vármegye Követének két igen velős észrevételét; hogy az e’ szakaszba foglalt záradékok tellyesen kimaradjanak, magáévá tévén a’ Szálló; — mi az ősiséget illeti, azon kérdést: váljon az ősiség, úgymint tsak az egyes személyeket érdeklő Törvények’ intézete, a’ köz társaság’ javának elő teendő, a’vagy az egyesek’ java a’ köz boldogulásnak , úgymint sokkal nemesebb ezéluak, a’ Hármas Könyv élőbeszédjének 15-ik Czikkelye 4-ik <§-a értelme szérént feláldozandó légyen e’? könnyű már abból is megítélni, hogy olly örökös szerződést, ’s bevallást, melly az alkoíványos kötelességnek telkesítése, úgymint: a’ haza védelme okáért tétetik, a’ Törvényeink’ igaz lelke szerént megerőtíenítni, vagy is megsemmisítni nem lehet. — De a' hazánk’ történetei is bizonyítják, hogy még a’ jobbágyok alkotmányos szabadsággal birtanak, az őseinken történt Sajó melletti megverettetésnek szomorú következései igen hamar múltának el —ellenben a’jobbágyság’ szabadsága az 1514-ik évi Törvény által semmisíttetvén meg, a’ reá következett Mohátsi veszedelemnek gyászos hatásai tsak másfél század elfolytával törűltethettek el. — Azért is az