1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
t 2~i3-dik ÜLÉS. ÍO. JSotemb. 20.1 a’ levegőben, a’ halat a’vízben tereteultette, engemet a’ földre rendelt, csak ugyan kelletik nekem is valamelly csekély jusomnak itt lenni; mert ha ezen magyar földön nem ieliet biztos maradásom, más ozszágban még kevesebbé tarthatok arra; számot, ’s így végre in concavo lunae volna a’ helyem. A' katona azt kiáltja:) fizess tarts, ruházz engem, mert én védelmezlek — igen szívesen felel a’ földinivelő, mert a katonai rendet, mellyben fiaim is vitézkednek és melly tulajdonúak védelmére szükséges, felette tisztelem; de annyira szaporodik a’ védelmezőknek száma, és olly czifrák köntöseik, hogy a’ tartásokra szánt adónak megfizetése, és a’ deperditakbiil reám származó veszteség után alig marad valamim, ’s így reám nézve alig van mit védelmezzen katona uram. -— A' tisztviselőknek roppant serege szint úgy beszél: fizess, mert én pereidben ítéletet hozok, és a’ jó rendet fentartom, helyesen, felel a’ föidmivelő, de már annyi a biró, prókátor és minden renden lévő tisztviselő, hogy minden pereimnek elvesztéséből, és némelly talán támadható rendetlenségekből közel sem vallanék annyi kárt mint a' mit jó uraimnak fizetni kénszeritetem. A' papok sem hallgatnak el, hanem szinte azt ismételik: fizess, szolgálj, mértén üd\ ezitlek — szent dolog ez fő tisztelendő uram, nints senkinek nagyobb szüksége az üdvösségre mint nékiink nyomorultaknak, kik úgyis a’ földi javakból csekély részt veszünk; csak az kérdés, ha vallyon nem lehetne e’ valamivel oltsóbban idvezulni ? — Illy helyheztetésében a’ népnek, mivel az, a mit az V-dik javalltTörvény Ozikkely 2-dik §. tart, soha világos Törvény által nem tilalmaztatott, mivel a' di\átázó nyilványok, és Törvény erejével biró szokás mellette harczol. Mivel az igazság, az Isten és természet törvénye, a’ hazának előmenetele és virágzása ezt kívánja. Mivel a’ köz vélemény és más tartományok tapasztalása ezt valósítja, a’Szálló a’ circularis redáctiót pártolja, a’Királyi Választ el nem fogadja és Horatiusnak azon intésével fejezi bé beszédjét „injurioso ne pede proruat stantem columnam, neve populus frequens ad arma cessantes, ad arma concitet, imperiumque frangat.“ Az Elölülő: A’ Sopron Vármegyei Követnek válaszoló, hogy beszédje egész tartalmában nem a’ tárgy érdeméi ül, de minden egybeköttetés nélkül a’ Constitutio mégositásáról értekezett; — a’ jobbágyságra ruházott szellem, és gondolkodás mód bizonyosan magoknak a’ jobbágyoknak vélekedésekkel ellenkezik. ■— A’ törvényes szokást olly kiterjedésben mind a szállott Követ, venni épen nem lehet , ’s az a’ legveszedelmesebb rendetlenségeket húzná maga után. — Ősi alkotmányunknak jóltévő alap elvei magokkal hozzák a’ nemzeti jólét, és virágzás boldogságait, és valamint felséges Fejedelmünket, úgy más is, ki ezen legféltőbb kiutsünket híven szereti, semmi nevetségessé tétel sem bírhatja azon gondolatra, hogy ezt módosítani kellessék. Eperjes Városa Követe (Bujanovits) hazánkban számos helyeknek a’ szerződések és örökös felváltások állal nem akadályoztatván ezt a’ fen álló ósiség, még a királyi adományból származott őri haszonvételekre nézve is, az eddig tapasztalt esetek, a’ szokások nyilványos példái szerént, «a’ hőhatásra való tökélletes kiváltság ’s felmentésbeli jogok gyakorlata, mellyről a’ történetek sora, és a' sz. Királyi Városoknak szoporodása egyenes bizonyságul szolgál, divatban állott, és mai napig is az 1-ső Kész 9-dik ’s ()0-dik czim erejénél fogva divatban áll: — És így világos, hogy szinte minden ósiség fen léte mellett is •—• hiv szolgálatokért— vagy határozott ár szábásért, a’földes urak az illyetén tökéllctes kiváltsá-51 *
