1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
252. országos ülés
156 252. 6. November. fídtunc, mert ez épen azt teszi, hogy midőn árendába adódik, legyen választása a5 jobbágynak. Zala Vármegye3 1-sd Követe felelni kivánván Trencsén Vármegye 2- dik Követének líjra kinyilatkoztatta, hogy az úrbéri felírásnak világos tartalma az lévén, bogy a5 földes Úr magát a’ jobbágyot a’ jószág nélkül árendába ki ne adhassa, nem fő elv a3 földes Úrnak árendába adhatásbéli jusa, hanem ez csak abban az esetben van megengedve, midőn a5 jobbágy maga nem fizethet. A’ mi azt illeti, hogy Trencsén Vármegye3 2-dik Követe Megyéje képében kijelentett voksát megsemmisíteni képes lenne, kívánta megjegyezni és a3 Karokat bizonyságul hívni, hogy az illyen tettek semmi ollyast, a3 mi országosan elhatároztatott, eddig is meg nem változtathattak, egyébaránt részéről az ítélő Mesteri szerkeztetést elfogadta, mellyre Trencsén Vármegye5 2-ik Követe azt feleié: jól tudja ezelőtt másfél esztendővel mi mondatott néme'lyek által kei illeti ülésekben, de országos Ülésekben a’ robot haszonbérbe való adásának igazságtalansága eránt előadások nem történtek, tegnap pedig egy átaljában említés se volt. A3 kerületi szerkeztetés változott, de ha olly igazságtalan lenne a3 robotoknak haszonbérbe adása, ezt a3 KK. bátor optió mellett is tegnap sem határozhatták volna. A5 conclusum után tett voksának mintegy visszahúzását mi illeti, a5 Szólló Zala Vármegye Követének utasítására nem szorul, 3s az ország gyűlési tárgyaknak folyamatját esmervén, midőn ezen tárgy utóbb még talán elő fog jönni, voksát úgy a3 mint ezt czélerányosnak és hasznosnak találja, használni fogja. Esztergám Vármegye3 2-dik Követe azt tartotta, hogy az optiónak akkor lehet helye, midőn árendába kiadódik, mire Bars Vármegye3 1-ső Követe mégjegyzette, hogy nem lehet egy vélekedésben Esztergám Vármegye5 Követével, 3s az optiót nem lehet esztendohez kötni, vagy a3 földes Urnák ne légyen szabad mindennap árendába adni, vagy a’ parasztnak is mindennap légyen optiója. Az Elölülő figyelmetessé tette a5 KK. és Rendeket, hogy itt csak az lehet a3 kérdés, hogy az optió akkor légyen, midőn a3 földes Úr árendába kiadja a5 robotot. Sopron Vármegye3 2-dik Követe azon aggodalmát jelentette ki, hogy még ezen kérdés által nintsen a’ jobbágy sorsa minden nehézségektől megmentve, mert p. o. hát ha a' földes Úr 20—25 esztendőkre akarná robotjait árendába kiadni, akkor a3 paraszt nem tellyesíthetvén az előre való fizetést a’ választásnak minden jótékonyságától megfosztatna, ugyan azért most is csak azt vélte, hogy legjobb lenne, ha esztendőnként szabad lenne néki a5 választás. Poson Vármegye5 1-sö Követének ezen szó eránt volt észrevétele separutim, mert ezt arra is magyarázhatná valaki, hogy külön külön egyes robotot kiadhat a’ földes Úr különböző embereknek, a’ mi a’ parasztnak igen nagy alkalmatlanságot okozna, nem tudván mellyik nap kinek? tartozik robotolni. Esztergám Vármegye5 2-dik Követe azt vélte ugyan, hogy az optiónak akkor kell lenni, mikor árendába kiadódik, de még se vélekedhetik úgy mint Bars Vármegye5 Követe, hogy mindennap, minden órában lehessen optió. Thúrócz
