1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

176. ülés

02 17Mik ÜL ÉS. 18. April. rendes Bírósága illetőségét nem a’ tehernek — mellynek viseléséhez járul — minémüsége, hanem a’személynek alkotmányos Charactere határozza meg; — al­kotmányunk szeren! tsak Nemes és nem Nemes lakos vagyon Hazánkban; — a’ Nemesek rendes Birája a’Vármegyei Biró, — a’Városokban lakó nem Nemesét pedig, ugyan azon tripartitumnak, mellyben a’ l*ae nonus foglaltatik, a’ 3-ik Re'sz 10-dik Czimje ezen szavakkal: „quorum (Judicum nempe et Juratorum Civium Civitatum) Judicio universae Causae inter Incolas et Inhabitatores earumdem Civitatum etc. decernuntur, dirimuntur et terminanturi: minden kivétel és meg­­külömböztetés nélkül meghatározza; ha tehát áll a’ 1-ae 9*us, állani kell a’ 5-ae 10-musnak is, mert másképp az 1-sőnek sints, ’s nem lehet garántiája. — Mi­vel tehát a’ Commissariaticumban tsak a’ köz terheknek ki által és miképpen le­endő viselése határozlathatik el, a’ Szólló a’ kérdésbe forgó személyeknek Birói illetőségét itt és e’ helyen véli továbbá is megállapítandónak. Az Elölülő ezt ugyan nem tagadja; de a’ kérdés függőbe marad, ’s azt a’ maga helyén megkell határozni. Eperjes Városa 2-dik Követje: Mondatik, hogy a’jelen Ország Gyűlése organica, rendszeres, a’.Szólló azomban a’ Városokról szóló Törvény Czíkkely­­ben semmi rendszert nem talál, ’s azért azt az előtte szóllolt több Városi Köve­­tek(nézetei szerént módosíttatni kívánja. Ugotsa Vármegye 1-ső Követje az 1623-ki 64-dik Törvény Czikkelyt ar­ra, hogy a’Kamara és egyébb Királyi, ügy az eggyes Földes Urak Tisztjei a’ Városi Biróság alá vetve legyenek, minekutánna azon Törvény nem a’ Királyi Városokról szóll, az l659-ki 48-dik Törv. Czikkelyt el nem törli, ’s így a’ hely­beli Magistratus alatt ezen helyen nem mást , hanem a’ Vármegyét, melly alatt magok a’ Szabad Királyi Városok a’ több Czikkelyekkel megerősített 16 47- ki 81-dik és más Törvények szerint vannak, kelletik érteni, nem alkalmaztatható­­nak, ’s a’ már megállapított 7-dik §-ba meghatároztatván, hogy a’ Nemesek tse­­]édjei a’ Városi Biróság allatt ne legyenek, most ellenkezőleg a’ Földes Urasá­­gok Tisztjeit, és még annál inkább a’ Kamara ’s Királyi Tiszteket következet­lenség nélkül a’ Városi Biróság alá velhetőknek nem véli. — Ez ütfal minek­utánna a’ 7 dik §. megállapítása után az Ülés eloszolván, Küldői kívánságát elő nem terjeszthette, tiszteli ugyan azon többség akaratját, melly nyílványos fel­kiáltása által azt ügy a’ mint van megállapíitá, nints is ellene semmi kifogás, hanem egyedül .Legitimatrója végett a’ Jegyző-Könyvbe béiktattatni kívánja, Küldői a’ Nemesek Cselédjeire nézve a’ Szakaszt e’ szerint kívánják változtatni: „Nobilium servi, ancillae qui sensu Articuli 78. I647. a Civica Jurisdictione omnimode exempti sunt, Foro Dominali subjiciendi, in Criminalibus attamen, nisi Dominus illorum Jure Gladii polleat., Comitatui resignandi venient.“ A’ dolog érdemére nézve egy lévén a’szólló Követ’s Küldői véleménye a’többség akaratjával, még egy ellenvetésre, melly a’ Nemesek Cselédjeinek a’ Városi bírás­kodás alól való kivétele ellen tétetett, ’s melly nem annyira ok, mint szemre­hányás, megjegyezni kéntelen, hogy nintsen itten senki, ki az ember személ­­lyét, bár mellv állapotba légyen is , az ingó Javak közzé számíttaná, az Illyés­ről, kik a’Kerületi Szerkeztetést megállapíták, még tsak nem is gondolkoztak, jól tudják ők, hogy nem az Urbarialis Tárgyba itten megállapított 8-dik Czik­­kely hozatala ólta, de már az 1790-ki 35-dik Törvény Czikkely rendelésénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom