1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

186. ülés

SSÖ -pótolhassa szükségeit, 's ez a’ pars affirmativa, az egyikét mar más alkalommal megéri »tetette a? Szolid, mi a’ másikat t. i. Barsi Indítványt illeti , a’ Nemesek és Polgárok közt egy köz falat húzni jelen időben tanátsosnak nein látja, a’ mi megtörténik, ha a Barsi Indítvány el nem fogadtatik. — Egyébbként a szomszéd Nemzeteknél, annyira kifejlődött az értelmi tehetőség, hogy a’ Nemes a’ Nem nemes mellett ül a’ Törvényhozásban, ha tehát ott ülhet, nem látja okát, miért Hazánkban nem lehetne* mert azért a’ Nemes jövendőre is földes Ur leszen, megtartja Telkeit, a’ Barsi indítvány által pedig a'Nemes a Polgárral nagyobb viszonyban fognak állani.Mi azon ellenvetést illeti. hogy a’ Királyi Városok perei a’ Tárnok Széken fognak megvizsgáltatni, és nem a' Királyi Táblán, ezen ellenvetés a’ régi,századokra való, és a’4-dik Status minden tsorba nélkül egyesülhet, meg kelletik tzáfolni az előítéleteket, 's azon fogvást inkább tanátsosnak látná hogy a Rendek olly módot nyújtsanak a’ Kir. Városoknak, mellyek által a'Nemesi Rendhez közelebb jővén a’ Nemzet ereje növekedhessen. Erre pedig módot nyújt a’ Barsi indítvány, ugyan is, ha Angoly Országban egy Fabrikans Polgár az Úrról, vagy egy papiros készítő ha megvendégelhette a’ szövetséges Fejedelmeket, vagy ha egy fő Lord fia ülhet egy Serfőzó mellett Méltóságának megtsorbitása nélkül, mi végről nem álhatna ez meg Hazánkban is? hol i* Városokban való kifejlődés semmi kül Országiaknál nem alább való;—Ezeknél fogva a Barsi indítványt pártolja azon megjegyzéssel azonban* hogy azon elvet, hogy a’ Városokat azon fogvást kelletik közelebbi kaptsolatba húzni, mert a Nemesi rend a’ Fő Rendekkel úgy is rósz lábon állván, ha a Városiakkal a’ Fő Rendek kezet fognak, az övék leszen az erő: élnem esméri, de fejtegetni sem kivánnya, hanem azt a' fentebbi okainál fogva. t. i. a’ Nemzeti szorgalom es ipar előmozdítása, és a’ kifejlődés tekintetéből kívánta elfogadtatni.

Trentsén Vármegye 2-dik Követje: Azon Bars Vármegyei Követ által előre botsátott okokból méltán várta, ho<ry a’ kedvezést nem egyedül a' Kir. Város Polgárira, de minden egyébb Országunkban lakozó nem Nemes Polgári Classisra is terjeszteni fogja, a világosodás nem tsak a’Királyi Városokban, de másutt is meg van, a’ szoros öszve köttetés hasonlóképen a' Királyi Városok, mint más Nemtelen Ország lakossai, és Nemesség között megkivántatik, mitsoda igazságon alapulna tehát azon határozás, hogy egyedül a’ Kir. Városok részéről más nem Nemes Polgári Classisnak elmellózésével a Kir. Táblához négy Tag neveztessen. Igazságos lenne inkább, ha ezt a' fenálló Aristocraticus alkotmányunk elveivel egyeztetni lehetne, hogy minden megkiilömböztetés nélkül a' Nemtelen Polgár Classis részéről is bizonyos Tagok a Fő Dicasteriumokhoz neveztessenek; minthogy azomban, ez mostani Constitutiónk helykeztetésével, tekintvén főképp a' következéseket is, egyeztetni nem tud ja a Szólló: Bars Vármegye indítványát nem pártolja. Mondotta Bars Vármegye Követe, ha Nemes Ember lehet Tárnok Széki Tábla Biró, miért ne lehetne a' Polgár is Királyi Tábla Bírája. ,De épen ezen okoskodása nem áll, mert a Nemes emberis, tsak mint Polgár, vagy Városi lakos, ha a Város által proponáltatik, a‘ szerkeztetés értelme szerint lehet Tárnok Szék Tábla Bírája, épen úgy mint azon Polgár, a ki egyszersmind Birtokos Nemes Ember is Királyi Tábla Biró. Buda Városa Követjének; a’ ki más Országok példájára hivatkozván az Ülésből valami különös következéseket húzott, tsak azt adja a’ Szólló feleletül, hogy’ Ülését itt sem veszi senki kérdésbe.

i86-dik ÜLÉS. SO. April.

Jegyző-Könyv Víl-dik Darab,

93