1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
149. ülés
9 48 SZÁZ NEGYVEN KJLENCZEDIK ÜLÉS. 14. Jun. megtörténendő hasonló vétségeket kötelességekhez képpest a’ fennálló Törvények rendszabásai értelmében korlátozzák. E’ lévén a’ K. Királyi Levélnek sommás foglalatja, valóban nem látja: bol ’s miben, vagy annak inellyik részében lehetne indító okát fellelni egy Válasz Felírásnak.? magában a’ Történetek előadásában bizonyossan nem, mert az adatok tagadhatatlanok, miután azokat tulajdon magunk Jegyző Könyve világszerte hirdeti, az ezeknek folytában adott utasításban pedig még kevésbbé, mert ezzel a’ Fejedeletn csak azt teljesiti, a’ mi valamint Jussa úgy kötelessége is, t. i. a’ végre hajló hatalmat gyakorolja. Nem is esmérheti el részéről azt, a’ mit egy kevéssel ez előtt szólló Nemes Vármegye Követje állított, hogy a’ Királyi Levélben olvasható „severissime damnamus“ kifejezéssel a’ Kormány már Ítéletet hozott légyen; valamint nem lehet* még{ ítéletnek mondani , ha a’ Karok s Rendek által valakinek Actio rendeltetik, a’ minél csak ugyan kevesebb a’ vétségnek kárhoztatásaolly utasitással; minek kellessék történni és tellyesittetni, egy netalán előadandó hasonló esetben. — Illy értelemben és meggyőződésben lévén a’ Szólló a’Kegyes Királyi Levél iránt, csak olly egy Válasz Felírásba egyez meg, melly azon őszinte vallástételt foglalná magában: hogy az adatok tagadhatatlanok, az utasítás pedig szent és igazságos, mert törvényes. Mivel azomban ezt utói érni nem reményiheti, sem a’ javallott sem semmi más akarmilly alakba öntetendő \ álasz Felíráshoz nem járói. Turopolyai mezei Gróf: Az előtte szóllott Pécsi Káptalan Követje nézeteit osztván a’ Felírást nem pártolja. Trencsén Vgye’ 2-ik Követje: Követ Társa már e’ tárgyra nézve , véleményét tökélletessen kimerítette, csupán azokra nézve rnellyeket itten előadatni hallottfelelni kíván: A’ közt, ha valamelly Követnek előadását magáévá nem teszi, és a’ közt ha ezt kárhoztatja nag) a’ kiilömbség. Bars Vgye’ Követjének kérdésbe vett mondásait senki magáévá tenni ugyan nem akarja,és igy a’ többségnek akaratját erre nézve elösméri, de a’ kárhoztatásról itt szó nem volt, mivel ezen esetben szükséges lenne elhatározni azt is , mell) részben lehet kárhoztatni kifejezéseit,azért tehát a’ kárhoztatásra nézve a’ köz megegyezésnek kijelentését megnem ösmérheti. Mi illeti azt, hogy a’ Rescriptumoknak alapja a’ 2-ik rész 5-ik Czimjeben foglaltatik; csak ugyan hiszi azt, hogy a’ nevezett Törvényből ezt következtetni nem lehet. A’ Törvény világossan mondja, hogy a’ Nemzet ez előtt a’ Fejedelmek egyezése’ nélkül is szabadon hozott Törvényeket, később pedig midőn a’ Római Latholika hitet elfogadta, csak a Fejedelmek megegyezésével. — A’ Rescriptumok nyomát azomban a’ nevezett. Törvényben sehol se találja. A’ mi tovább Bars Vármegyei Követ mondásait illeti, megvallja, hogy mindezek, sőtt többek is már ezen Ország Gyűlése alatt, de 1825-ben es 1830-ban is mondattak, rcsszerint azomban az Előlülő, résszerént a’ Karok ’s Rendek áltál helybe nem hagyatván, semmi különös következéseket nem szültek. Hol és hogy kezdette —■ tudjuk és látjuk, de hogy és majd hol végzi nem tudjuk ? annyi bizonyos, ha a’ Követet törvényes utón kívül a’ Kormánynak felelet terhe alá huzni vagy kárhoztatni, és igy a’ voksok szabadságát korlátolni lehet, miután Gonstitutiónk fentartására nézve a’ szabad voksnál egyébb fegyverünk se lehet, ha ez nénidképpen korlátoltatik, megszűnik akkor a’ voksok szabadsága, de sott maga a’ szabadság is. Ugyan is, ha a’ Követ minden szavat, minden kifejezését annyira latra fogja venni, hogy egy vagy más Státust, egy vagy más
