1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
172. ülés
467 ’s kiváltságokkal bir, elfogadja—tie ha Jus Publicum értelmién, különösen pedig itt a’ Törvényhozásban is ugyan azt akarják érteni, egyenesen ellenkező a’ Szólló véleménye , — mert ő az itt intézett alapos Törvény szerint, nem mint Nemes, de mint Polgár, Polgár társai által szabadon választatva, ’s utasításokkal felruházva, a’ Törvényhozásban részt vészén. — Mi illeti a’2-kat, mintha tudniillik a’ Városoknak a’ Megyékkel egyenlő voksok soha sem lett volna, ezt a’ mostani törvényhozás idő szakaszában az I6O8-U 1 ső Törvény Czikkely megezáfolj'a; a’ régibbre nézve pedig azokat, mellvek magok helyére, ’s idejére tartoznak, rövidség okáért elmellőzvén, — egyedül Beatrix Királynénak ditső Corvinus Mát\ás Királyunk Özvegyének, és több Egyházi, ’s Világi Fő Kendeknek petséijeikkcl erősített, Ország G) ülésre meghívó eredeti Levelet mutatott ’s olvasott fel illy kezdettel: „Prudentibus et Circumspectis Judici et Juratis, caeterisque Civibus Civitatis Eperjes. Datum in Comarom, Sabato proximo ante Dominicam Ouasi modo Anno Domini lq90. Praelati et Barones ejusdem Regni apud eandem Constituti. Beatrix Dei Gratia Regina Hungáriáé etc. Tametsi obitum Serenissimi etc. Xe igitur hoc Regnum Principe sit orbatum nihil salubrius existimamus, quam de Novo Kege et Principe quamprimum providere, pro cujus electione Diaetam ctc. — Cum itaque \ os pars et membrum ejusdem Regni sitis, magni interest, ut et Vos in ea ipsa electione per modum certorum ex vobis adsitis et ad id vota quuoque Vestra concurrant, proinde vos rogamus etc. ut ad tempus praefixum 4 cie medio Vestri cum plena Vestra facultate mittatis, ut isthic pari voluntate, et unanimi voto novum Regem eligamus.“ Melljből az láttzik, bogy Eperjes Városának igen is voksa volt. Az Előlülő ezen Regalisok felolvasását szükségtelennek tartja, mivel illyeseket százanként felhozni lehetne. A’ Voksok számíttása eránt tett Cautelát el nem fogadja, ’s e’ tárgyban szorossan a’törvényes szokáshoz ragaszkodik, A’ Conclusumok iránt előbbi nézeteit ismételvén, igen fájdalmassan tapasztalja, hogy már minden Városi Követ tsak mintegy kötelességének tartja a’ végzés ellen kikelni. Felszóllítja tehát a’ Városi Követeket, hogy a’ Conclusumok erejét* ’s az Elölülői Jussokat respectálják. Ugotsa Vármegye 1-ső Követje az Előlőlő nyilatkoztatásával megelégedvén, ’s abba megnyugodván, azon ellenvetésre még, mintha azon Követek t kik itten az utasításaikat előadták, adtak volna alkalmat a’ vitatásra, — azt nyilván tagadván . — kéntelen a’ szólló Követ kijelenteni, hogy azon Követek kötelességeik szerint nem egyebet tselekedtek , hanem résszerint utasításaikat adták elő legitimatió végett, ’s résszerint óvást tenni kívántak. Szabadka Városa Követje abból az áliallyános elvből kimenvén : hogy minden Törvényhozónak az a’ legfőbb kötelessége, hogy világos törvényt alkosson, — ’s az tsak akkor lehet világos, ha azt Betű szerint magyarázni kell, az pediglen t<ak akkor történhet meg, ha a’ törvény minden szavai a’ Törvényhozó szándékával, és szinte az ő szándéka Törvény szavaival öszve alkalmaztatható; — mellynek következésében ha a Szólló ezen 3-dik §-ban találtató clausulát: ,,Auctore quocunque Judice etc.cí úgy megfontolja, a’ mint az ottan áll, — akkor azt tapasztalja: hogy az károsabb, mintha ott sem volna, — mert a’ mellett a’ ravasz az együgyüt, gonosz lelkű a’ jó lelkűt gyakran kifogja jdtzhatni. — Erre nézve tehát a Szólló véleménye oda járul: hogy azon Clau-117* m-clik ÜLÉS I4. Jpril
