1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
413 171. ÜLÉS. 12. April dispensálhat, ’s annál inkább, bogy a’ KK. kegyességéből idővel következést ne vegyenek, egyenessen azon óvást teszi, hogy fenn tartja magának azon esetbe, ha bogy szóllaui akar, ha szinte Város Követjeinél utóbb kél is fel, az előbb való szólhatást. Alaptalan a’ határozás kijelentésének módja, és a’szavazatok számítása eránt való kifogások, mert az azon móddal, a’ mint azt a’ Törvényes és Százados szokás megkívánja, történt, ’s annak illy módon Controlleriája nem helyes ’s arra semmi Jussok. Valamint már több ízben szóllásbeli szabadságaik fenntartása tekintetéből tett illyes próbáik után az Elölülői azon kinyilatkoztatásba, hogy szóllásbeli szabadságaikat a’ bé vett szokás szerint fen fogja tartani, megnyugvásokat találják; úgy most is az Elölülői kinyilatkoztatással megelégedhettek volna. Mivel azomban ez úttal 1G08. esztendei Koronázás utánni 1-ső Törvény Czikkelyre hivatkozva nagyobb hatóságot kívánnak magoknak tulajdonítani, arra nézve azt jegy- Szólló, hogy itt senki nincs, ki a’ Szabad Királyi Városok voksát kérzi meg a désbe venni kívánná; hanem azt, hogy szavazatjok annyit nyomjon, mint a’ Megyék’ Köveíjeié, egy megyebeli Követ is (ki Küldői Igazait fentartani köteles) meg nem engedheti; se azt a felhozott Törvény Czikkelyből bebizonyítani nem lehet. Nem pedig azért, mert a’ 2-ik §. előszámlálván a’ Státusokat, a’Nemeseket, nem pedig Megyéket említi, és igy személyenként; a’ Városokat pedig mint Városokat és igy morale Testet értvén említi, a’ Megyék Követjeinek Üléseiket szavaikat nem említvén, azokat az előbbi rendelkezés mellett hagyá t. i. azon Törvény rendelése mellett, melly szerint minden Nemes részt vészen a’ Törvény hozásba, ebből következik már a’ megyebeli Követek elhatározó béfolvása, mert azok, kiknek Jussaik vagyon személyenként a’ Törvény hozáshoz, itten jelen vágynak a’ Követek által. Azon kérdésre: hogy lehet e’ egy Status, uevezetessen a’ Királyi Városok béfolvása nélkül Törvényt hozni, elég legyen itten az 1649: 14-ik Törvény Czikkelyt előhozni, melly igy széli: „Contradictiones Fisci Regii et Civitatum contra proxime praeteritae Diaetae Regni articulos, quibus contradixissent, factae, in perpetuum cassantur“ lehet tehát béfolyásokon kívül is, sőtt ellenmondások ellen Törvényt hozni, és még az ellenmondást cassálni. Már mi magát a’Tárgyat illeti, a’ llouoratiorokról (minthogy ez már eldöntetvén tárgya a’ tanácskozásnak többé nem lehet) nem szólván, azon szótskát „tales“ magyarba pedig „illy“ világosság végett benn hagyatni szükséges. A’ Rirságokra nézve pedig, mellyek személyesek, a’ Nemesseket (mint a’ kiknek személyeik Városi Törvényhatóság alá nem tartozandók) Városi Bíráskodást megállapittatni nem kívánja. A’ Szóiló is azt hiszi végre, hogy a’ Városok peculium Sacrae Regni Coronae, a’ Nemesek pedig annak a’ Szent Koronának tagjai. — Eperjes Várossá’ 1-ső Követje: Az Előlülő által tegnap kimondatott határozatban a’ Városi Követek alkotmányos és törvényes béfolyását érdekeltetni tapasztalván: által nem láthatta, mi módon öltózheti magára, olly az egész Status Jussaival ’s egyenlő nyilatkoztatásával ellenkező határozat a’ negyedik Status nevét is, ’s illy czim alatt miképpen küldődhetik által a’ Fő Rendekhez, annyival inkább a’ Törvényhozó Test másik részéhez ? Midőn tehát úgy az alapos Törvény, nevezetessen 1608: 1-ső Czikkelye által nyilván elhatároztatott szavazatokra: mint a’ 1-ik Status nevére nézve, maga megegyezését, Küldői nevében kijelentette: egyszersmind az említett határozat érdemére nézve, hogy tudniillik azon kitétel, melly szerint a’líonoratiorok Városi Bíróság alá tartoznak, Törvénybe nem vitetvén, a’ fenn álló régibb Törvények magok állapotában hagyattak: Nemzeti 111 *
