1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

171. ülés

138

171. I LLS. 12. April

a’ Nemesség és Ország Jussait nem tágította, végiére a’ 18-ík században, Károly Király Uralkodása alalt, egész a’ mostani időkig. De ezek minthogy az O rszág Gyűlése elrendelésében a’ Publico Polilicumban előjönnek, ugyan olt egész kiterjedésben fognak előterjesztetni. — El nem halgathatja azomban a’ Szólló, bogy a’ Királyi Városok iit a’ kizárásról tesznek említést. Ha a’ Kiral\i Városoknak szavazatok, ezeknek voksok az Ország Gyűlési tárgyak elhalálozásában valaha számba, a’ mint állítják, ’s ugyan úgy, mint a’ Vármegye Követeké vevődött volna , — ezen Jogokról se ők magokat megfosztatni, se a’ Kormány, mint annyi Királyi Előadásinak állandó pártolóit őket ettől elütettni nem engedte volna. Bizonyos tehát, hogy a’szabad szóllás és L le'sen kívül egyébb Jogoknak gyakorlásában soha se voltak , ebben pedig nem csak hogy senki által nem gáloltatnak, sőtt már az 1825-ik Ország Gyűlése óba ön tudományából annyit nyertek, hogy az előtt csak a Vármegyék Követjei után juthattak a’ szálláshoz, most egyenlően a’ Vármegyék Követjeivel, és igy ezek előtt is a’ mint felállnak, ügy szólnak. Hogy ezen szokást, mint az lb08-ik Törvénnyel ellenkezőt, vissza élésnek állítják, ezen állításoknak valóságát egy áltáljában el nem ösmérheti , sőtt ezennel tagadja. Éppen ollyan sőtt több Jussoknak gyakorlásában vannak mosta’ Királyi Városok, a’ mint voltak akkor, midőn az 1Ó08: 1-so T. Czikkely hozódott, senki Jussaikból semmit el nem hűzott, sőtt az által, hogy szabad választási Jussal a’ Királyi 'V árosokban minden Polgárokat egyenlően felruházni, és nem egynéhány Uralkodó Nemzetségnél meghagyni kívánták, az egész polgárság, és igy Városok Jussait minden tekintetből inkább bővíteni, mint szoritani akarták a’ KK. és HR. — A’ mi már a’ vitatás alatt lévő tárgyat illeti: Eperjes Várossának Követje a’ 3-ik rész g-ik Czim rendelése mellett kivánnya a’ Polgárokat a’ Birságiumra nézve a’ Nemesekhez hasonlítani. Ezen törvény világossan mondja, hogy egyedül a’ homagiumokra nézve és semmi más tekéntetben nem hasonlitatnak a’ Polgárok a’ Nemes Emberekhez, és igy nem tudja, hogy tudja Eperjes Várossá Követje azon következést kihúzni a’ törvényből, hogy a’ Birságiumra nézve is, a’ Törvény hasonlította a’ Polgárokat Nemes emberekhez, holott éppen ellenkezőt rendelt. — Elfogadja tehát a’ Szólló a’ Kerületi szerkeztetést.

Buda Várossá’ 1-ső Követje: alkotmányos voksaikeránt kinyilatkoztatott előadásai a’Sz. K. Városok KövetjeinekElölülőiképpen a’Publico Politicumi rendszeres munkák Gyűlési felhozása alkalmára utasittatván, tartozó és viselt tiszteleteket az Elölülő eránt teltleg mikép mutatták vala bé, a’ hosszú Ország Gyűlésének eddigi Napló könyvei bőven bebizonyították: Felséges Urunk és Kegyelmes Királyunk eránt pedig rendithetetlen hív Jobbágyi érzéseik, és gondolkozásaik módját csak avval is világ szerte felfedezték, hogy abéli Atyai gondoskodását, mellynél fogva a’ legszámossabb alatta valóiról előlegessen rendelkezni kivánt, se annak felhozását, sem pedig arról való hosszas tanácskozását a’ Sz. K. Városok Követei közül senki meggátolni, vagy azt háborgatni nem kívánta.

De minekutánna tizenkét holnapok elfolyta után, bátor az abéli törvények szerződésének módja, Ország Gyűlési állások sajnos miféleségét világossan felfedezte volna, a’ Városok legfőbb érdekei, mellyek meghatározásától Küldői jelenkori, és jövendőbeli boldogsága függene, tanácskozás alá fogatott vol-