1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

170. ülés

395 no-dik ÜLKS. Ii. April raészete könit feu forogni látszanak; Magyar Országiján ’s az ehez kaptsoit tartomá­nyokban a negyedik rend, mind magyar mind pedig a’ több Országos rendekkel való öszve függésében véve olly tekintetet érdemel. hogy midőn első kezdetétől fogva a’ Vá­rosok falai közt születve, a’ lionnét polgári vagy V árosi karnak is neveztetik a’ Ki­rályi kormánynak, a’haza törvényes védjcinek paizsa alatt miveltebb léptsön állott ’s keblében támadt és azután hová tovább terjedt mesterségeket és tudományokat nagv fáradságai «rvakorolva előbb mozdította, az ezen szóban való részvételt kö­­zönségessé tette, ’s az idegen be vándorlókat készséggel fel fogadván, nekiek nem tsak szállást és élelmet, hanem első helyet is engedett volna; azt minden módon fen tar­tani 's azért is elősegíteni kell, hogy a’ kereskedésben, mi vekben, pallérozodásban’ előbb­re mehessen; melly végre annak,minden a’ polgári mivek,jótékony szerződését gátló akadályok elhárításával, egyedül koronás Királyunk, és hazai törvényink hatalma alatt kell tovább is maradnia. Ha talán azt mondaná erre valaki, a’ Városokban ösz­­vegyült többnyire tsak kézi munkákat űző együgyü népséget szorosabb törvények alá kellene vetni, bizonyára ezen véleménytől azonnal el áll, mihelyt minden köruyül­­ményeket józanul fontolóra vesz. A’ földgyomrából ki ásott aranynak meg van a’ betse, bár ha nyers is, ha azonban a’ mester kezek közt meg tisztül s fényre kap, betse növekedvén, a’ szemnek is jobban tetszik, ’s sok jeles nemzetségeknek sőt egész Országok sorsát jobbra varázsolja. Hlyen a’ külömbféle elemekből álló váro­si népség is a’ keblében éledező miielemeknek gyümöltseiben másokat is részesít. Mert noha első készítményei nyerseknek, ’s durváknak tartatnak is, még igen be­­tsetsek, mivel azokból minden más müvek, ’s gyáratok szinte ügy erednek mint sa­lakjából az arany. Azért már ezen egy tekintetből, és a Városi népet ’s az általa’ negyedik Rendek kedvezéssel ápolni, és a’szabad Kir. Városokat az 1608. 1. 1635. 21. 1715. 36. és más több hazai törvényeink szerént törvényes igazaikban és ki­váltságaikban már a’ köz jónak nézeteiből is meg tartani tellyességgel szükséges. Mellyek következésében a' KK. ésRR. arra kéri a’ széllé, hogy vélek született nagy lelküségök, 's eldödeiktől reájok örökült igazság szeretetek szerént a' Városi Ítélő székről széllé 3-ik czikkelynek javallott módosítását azon okok mellett, mellyeket több Városi követek elöladtak, 's még elöladnak, részekről el fogadják. Eperjes Városa 2-ik Követje: azon hites kötelességénél fogva, mellyel koronás Fejedelme, édes Hazája ’s küldői er;űit viseltetik, a' következő Javallatot adta elő: Jurisdictio quippe regiarum Liberarumque ac .Montanarum Civitatum ab ip­sa primaeva institutionis suae origine, evocatione quippe hospitum ab exteris oris sub ultro oblatis, et reciproce acceptatis favorabilibus conditionibus, solennibus regiis in­­auguralibus quoque diplomatibus ac privilegiis firmata, Articulis Bullae Aureae 19-o et 27-0: 1231. per priores tres Regni Status et Ordines diaetaliter ac perpetuo ro­borata, a Judicatu Nobilium e 20.1291 plene immunis et segregata; e Sigismundi Decreti 2. Articulis 5. et 8. 1-ae 9. §§. praesertim 2. 5. et 6. 3-ae 10. et 20. pura per­fecta et territorialis suo pristino statui, dispositioni, custodiaeque et conservationi e manibusCapitaneorum Autoritate Regni per Articulos 2. 1446. restituta, inde a cala­mitate cladis Mohacsiensis per complures contradictas leges alioquin occasionales arie­tata et restricta; restituta jam alma pace et hoste olim in visceribus Regni saeviente, profligato; e primitivis pactis Conventis, e privilegiis et inauguralibus Diplomatibus Regiis, ex Assecuratione legali trium priorum SS. et 00. Regni e dignitate Constitu­tionali Status 4-ti e ratione independence industriae et commercii Nationals, 99#

Next

/
Oldalképek
Tartalom