1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
169-dik i LES. JO. April. 355 Tromben Varmegyének 1-ső Követje mind ezen okok által a’ kerületi szerkeztetéstől el nem mozditatik. A' Földes Úri hatóság, ha azt theoretice veszi, ez által nem szenved, mert ő nevezi ki a’Törvény Széknek állandó Elölülőjét. De nem is igen kedvező ezen intézkedés; mert az állandó Praeses többe kei ül a Földes í rnak — mint a’néha tartani szokott Úri-Szék, az pedig, hogy ha valaki kedvezést adni akar, abban gátoltathassék, a’ nemesi szabadság ’s 1-ső rész 9-dik Czim ellen \agyon. A’ Jlunicipalitás felállításától sem kell annyira tartani , mert ez Törvényeink előtt nem újság, minthogy már az lö47. 79. erre világossal! utal, ’s igy ha tsak vissza lépni nem akarunk, ezt ujjabb tiltó Törvény által meg gátolni nem lehet. Külömbözó ítélő Székek örökké v oltak, vannak most is, de lesznek jöv endőre is. Foson Vármegye 1-ső Követje a’ földes Urra nézve az Igazság kiszolgáltatását kötelességnek tartja, mert a’jobbágyságot a' nélkül hagyni nem lehet—ott azomban, a’ hol a’ község szerentsésebb állapotánál fogv a szí ját, 's a' magok köréből választott Bírókkal láthatja cl magát, ott ha a földes Ur akaratja, és a Vármegye itéletje is hozzájárul, valamint a kötelesség fentartására szükség nincsen, úgy azt véli, hogy miután a’peres dolgok is azok által intézteinek el legszerencsésebben, kiket a köz bizodalom választott, maga a'Jobbágyságra háramló nagyobb haszon is azt kívánja, hogy nékiek a’ magok bíráskodása megengedtessen, a‘ földes Urakra nézve pedig a' Jussokat csak akkor kívánja fentartatni, ha azok azokat magok is kívánják, a'mi a’ földes Ur és Jobbágy közt való kapcsolatnak a' fentartását illeti, úgy hiszi a szálló, hogy annak fentartása soha sem volt légyen a’ Törvényhozás czélja, a’ szálló azt hiszi, hogy ott, hol a földes Ur és Jobbágy közötti viszonok fent állnak, ott a Törvényhozás fő kötelessége és czélja volt azon viszonyokat úgy elrendelni, hogy azoknál fogva minden súrlódás lehetősége elkerültessen, sőt inkább kapcsolat állapíttassák meg, ott azonban, a hol a földes Ur, és Jobbágy között a viszonyok megszűntek, ott a’ Bíróság fent tartásával való kapcsolatot szükségtelennek Ítéli; többnyire azt véli a Szálló, hogy a földes Fr. és Jobbágy között fenálló viszonyoknak, és az azok miatt megkívántaié kapcsolatnak meg szüntetése csak inkább biztosíthatja hazánk alkotmányát. — A kerületi szerkeztetést el fogadja. Az Elölülő ezen előadásban igen nagy Consequential lát, és ha a szállott Követ a’ földes Ur és Jobbágy közti kapcsolatot teljességgel eltörülni kívánja, a' felhozott Javallat bizonyára ennek első lépcsője. Azomban az Urbarialie Tractamenlum megállapittásakor nem láthatta azt az Elölülő, hogy a Rendek ezen kapcsolatot megszüntetni kívánták volna, sőt az egész Úrbéri tárgynak vezérelvül szolgált, és tsak a súrlódások elkerülése vétetett czélba. lía tehát az Úrbéri nexust megszüntetni kívánnák a’Rendek, akkor az egész már felterjesztett Urbérben változásokat tenni kellene, például annak mingyárt első szavait kihagyni, mellvek ezen kapcsolat fennmaradását rendelik. Kívánná tehát, hogy a kerületi szerkeztctésböl a ragasztók kimaradjon. Eperjes Városa 2-ik Követje a vitatásban lévő 7-ik §-ra pro futuro quoque szavak után tétetni kívánt „e delegata potestate dominali" mert azon öszveköttetésnél fogva, melly a földes Ur és Jobbágy között fenn áll, a határbéli Bíróság a’földes Urat illeti—továbbá a’ „tribuere“ szót „declarare“ szóval feltserélni óhajtja. S9 *
