1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
169. ülés
35* 169-dik ÜLÉS IV. April. Nógrád Vármegyének 2-dik Követje «V kerületi szerkeztetést egy hozzá adással kívánta megváltoztatni, küldői t. i. az adózó nép java tekinteténél fogva figyelembe vévén azt: hogy a’ perlekedő adózó némellvkor a’ keresetének miképpen lett eldöntését nem is tudja, hogy tehát erről értesitessen a’ Tiszti Ügyvéd jelennem lőttében Törvényes Bizonyság tartozzék «V félnek az ítéletet meg magyarázni, és megelégedése, vagy feljebbvitei eránt akaratjáról kikérdezni, — ha pedig a’ kívánt appellata bé nem iktattatok volna, tehát a’folyamodás utján azt pótolni lehessen, — és ennek folytában kívánta a’ szerkeztetést igy megállapitatni ..In casum interponendae appellatae, quo circa Testimonium legale partes litigantes ad declarandam voluntatem provocare dt bet. és perferentur szó után, Si autem appellatae insertionem negligi contingeret, defectus similis per Instantiam exhibendam suppleri potest. Eperjes Városa 2-dik Követje a' magyar nép perlekedésre való ingerlését inkább megszüntetni mintsem előmozdítani akarván — a’ perek felyebln itel jótékonyságát az igazság hátráltatásával Törvény által kijelentetni szükségtelennek tartja — egyedül a’perlekedők biztosítása \egett, a’felyebbvitelt fenn tartani kívánta; azért ezen szavakhoz forum appellatoriumkövetkezendóket hozzá tétetni javallottá: Si pars triumphans appellanti succumbenti pro casu reformandae Sententiae sufficientem legalem cautionem praestare nequiverit. Torontói \ ármegyének l-so Követje a’ kérdésben lévő Uri Széki 2-dik Törvény Czikkely (>-<lik szakaszára, minthogy tapasztalja, hogy a’ KK. és UK. azt, valamint szerkeztetve vagyon, megtartani akarják — nem kívánná tartoztatni a' tanácskozást: — ue Küldői utasítását e’ tekintetben is előadni kötelességének tartja, a’melly abból áll: miután Küldői is az Úri Szék tartáshoz a Szolga Bírót, min:, Törvényes bizonyságot annál kevesebbé találják szükségesnek, mennél inkább meg vannak arról győzettetve, hogy egy a’ Törvény rendelésénél fogva fonállá Ítélő széket a’ Tör vén \ es Bizonyság ellenörsége alatt tartani azon okból nem lehet, minthogy már az fenn állítása által is benne helvhcztelett bizodalommal az olyatén ellenörség egvben sem férhet. De a KK. és UH. hasonló indító okból azt el is fogadták, hogy a’ Szolga Bírónak, mint Törvényes Bizonyságnak jelenléte ezentúl az Úri Székeken nem kívántatik, azért a’ szálló ezen hatodik szakaszban azt kívánná kijelentetni: hogy az Úri Széktől felyebbvitt perek mindenkor az illető Úri Széki Elölülő, vagy Jegyző által a Vármegyére bé nyujtassauak, — sőt hogy azon perek a’ kereső felek nagyobb biztosítására nyilványosságban tartatódjanak, az érintett Úri Széki Tagok egyszersmind kötelesek legyenek az Úri Széknél elitéit perek lajstromát, az illető Vármegye Törvényhatóságának minden fél évben bémutatni. Borsod Vármegye 1-sö Követje azt kívánja, hogy a' felyebb vitt;per ne a’ Szolga Biró által adassék be — hanem azt maga az ítélő Úri Szék mutassa ibe, mert elrendelkezett Törvény Szék lévén egyenes coi respondentiában álhat a Megyei Törvény Székkel, a többire nézve a’ Torontáli Követ véleményéhez áll. Békés Vármegyének Követje ( XovákJ a’ kérdésben forgó (>-dik szakaszt ugyan megkívánja tartani; — de mivel az a’ tulajdonképpen Úri Széki Coordinatiot fejezné bé, a' következendő $-sok pedig már az Úri Székek lehető municipale substitutumát tárgy znák; itt gondolja helyén, hogy Küldőinek azon akaratját, mellyel még az Úri Székek tekintetében Törvényesen elrendeltetni kívánnak, indítványát elő adja: — normaliter divatozik ugyan is Megyéjében azon szokás, hogy az Úri Székek protocoiiumai «V Vármegyének béadattatuak , mi igen is elegendő arra,
