1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
325 kekníl gondolkodni, mellyek mellet a’ szegény Jobbágy ügye nagyon elmaradna, liánéin az igazság kiszolgáltatása hamar, és az Adófizetők fáradtsága, s költsége elkerülésével bizonyosan eszközöltethetne. Liptó Vármegyének 2-dik Küvetje azt véli, hogy az 5-dik §-nak most felolvasott elsó részében az igazság gyors kiszolgáltatásáról nintsen elegendően gondoskodva, mert a’Kerületi Javallatban az foglaltatik, hogy a’ késedelmezo Földes Úr, először az Úri Szék tartására megintessen, az intés pedig sikereden maradván, az Úri Szék tartása rendeltessen. A’Perlekedők tehát, mivel az érintett megintetnek szinte Köz-Gyülésböl történnie kelletik, következőleg a’ panasznak valódi orvoslását tsak a’: második Köz-Gyűlésből reményihetik, kelletinél hosszabb ideig peres Ügyeik elitélése után várakozni kéntelenek lesznek, ’s azért a’ Szólló Küldői részétől azt kívánja, hogy az előfordulandó esetekben, ha t.i. valamelly Földes Úr az igazság kiszolgáltatásában késedelmeskednék, a’ Járásbeli Szolga Kiró a’ panaszos Fél folyamodására, a’ dolgot megvizsgálja, ’s ha a’ peres tárgyra nézve barátságos egyezés nem eszközöltethetnék, környűlállásos tudósítását a’ Megyének benyújtsa, mellynek következésében a’késedelmezó Földes Ur által tartandó Úri Széknek határ ideje nyomban kijelentessen, — abbeli kinyilatkoztatását, ha a’többség helybenhagyását nem nyerhetné el, maga igazolása végett a’ Xapló Könyvbe feljegyeztetni kérvén. Szathmár Vármegyének 2-dik Követje miután Küldőinek azon kívánságát, hogy az Úri Szék végképp eltöröltessék, el nem érhette, Szepes Vármegye követjének indítványát, raelly Küldői kívánságához leginkább közelít, pártolja, ’s kívánja, mint Gömör Vármegye Követje kifejtette, hogy azon esetben, ha a’ Földes Úr azon határnap alatt a’ Jobbágy ellen való Pert el nem Ítélné, a’ Szolga Biró tartozzék azt elitélni. Trentsén Vármegyének l-ső Követje: a’ Kerületi szerkeztetésben megeggyez, és Torna Vármegye Követének előadására felelve azt adja elő, hogy Küldői azon Bíróra, ki kötelességét nem tellyesiti, és az Ítéletet akkor, mikor tartozik, nem hozza, kívánnak büntető törvényt alkotni, ’s hogy szabad legyen minden kinek az abban kitett büntetést kérni. Nem áll Torna \ ármegye Követének a’ szállónak vélekedése szerint azon állítása, hogy az illy felelet tehernek törvényeinkben még eddig nyoma nintsen, mert ezen bíráskodást a’ Szólló kötelességnek, és nem jusnak tekinti, főképp mióta az Úri Széknél csak a Jobbágyok közti támadt Pereknek elitélése hagyatott meg, ha tehát a’ kötelességét valaki nem tellyesiti, a’ törvényben meg kell lenni a büntetésnek, mellyel mindenki kötelességének telj esítésére szoritathatik, hogy ez nem újság, azt mutatja Sz. László 3-ik Könyvének 24-ik Törvénye, melly azt mondja „siquis ultra 50. dies Judicium non servet, vapulet“; úgy szinte á’ Repositionalis Törvény azt rendeli, hogy ha az A1 Ispány egy esztendő alatt, a visszahelyheztetés megtételére ki nem megy, veszítse el hivatalát, ha az Ország eddig is arra ügyelt, hogy a’Biró kötelességének tellyesitésére szoritathassék, akkor a’maga helyén van, hogy mi itt a bíráskodási kötelességet mulasztó Földes Urnák büntetést rendeljünk; egyébbaránt ha a’ Birónak ezen függetlenségét megalapítanánk, az volna következése, hogy a’ részrehajló bíró azt mondhatná, hogy nem ítél, és senki ötét az ítélet hozatalára nem kénszeritbetné. — Mi a’ §. 2-ik és még fel nem olvasott részét illeti, eggyet nem ért Torna Vármegye Követével, hogy a Földes Úr Jegyző Könyv Vl-dik Darab. 82 i6Ü-cHA ÜLÉS. 0. April
