1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
168. ülés
103-dik ÜLÉS 9. April. 323 kiszolgáltatására törvény által rendelt idején a’ Földes Urak Úri Székeket tartani kötelesek legyenek, de azon időn kivúl az Úri Székek tartását keresni Pereseknek szabad ne Jegyen: azért tehát azt kívánná utasítása szerént, hogy ha törvényes idején kívül az Úri Szék nem tartatna, ezen 5-dik §. által javallott fenyíték alá Földes Urak ne huzattassanak. Eperjes Városának 2-dik Követje: A’ helybeli Bíróságoknak általlyányos behozatala nem pártoltatván az Igazság gyorsabb kiszolgáltatását hátráltató, ’s itt kifejtódzött Nehézségeknek elő kellett fordűlni; ezen szavak után azomban „Actione si necessum fuerit fiscali“ e’ következendőket iktatandónak „praescissis cunctis exceptionibus, et juridicis remediis intra duos ad summum Juris Terminos“ és az utolsó ige „vindicentur“ előtt ezen szavakat „consimili-XliÁ. I rigore“ tétetendőknek véli. Zólyom Vármegyének 2-dik Követje: A’ mi ezen 5-dik Szakasznak első részét nézi, Küldői az Országos Kiküldöttség szerkeztetését fogadják el, azon hozzáadással mind a’ mellett, mellyet a’ K.K. és 1ÍR. kerületileg határoztanak* a’ tsekélyebb jövedelmű Földes Urakról szóllót, ezen Szakaszhoz ragasztandónak, Küldői is tökéletesen megvannak elégedve, minekutánna azt semmi ellenvetést nem szenvedő elveken alapúknak látnák lenni. Torna Vármegyének 1-ső Követje sem az Országos Küldottségi, sem a’ Kerületi Szerkeztetést el nem fogadja. Ezen §. i-só részére nézve noha igen nagyon kételkedik, hogy az a’ kívánt czélját elérendi, tsak azon észrevétele van , hogy abban látja a’ Bírák indemnisatióbeli responsabilitásnak Hazánkban legelső nyomát, s figyelmetességet gerjeszt a’ szólló Követben az, hogy ha azon Bírót, ki nem fizetésért, ki nem önként válalta magára ezen kötelességet, hanem ki ügy szólván a’ Törvény által a’ Bíráskodásra köteleztetik, — így felelet terhe alá vetjük, hogy fogunk más Birákat, kik a’ Bíráskodásért fizettetnek, hasonló felelet terhe alá nem vonni, — ez annyival inkább nagyobb figyelmet gerjeszt, hogy némellyek itt még a’ responsabilitásnak ezen kimondott mértékével sem akarnak megelégedni, banem azt tovább akarják terjeszteni. Egyébbaránt a’ §. ezen első részére nézve észrevétele nintsen. Észrevétele van azomban a’ §-nak második részére nézve, melly noha fel nem olvastatott, még is annak az 1-ső részével való szoros öszvefügge'se miatt egymástól elválasztani nem tudja, észrevételei abból állanak, hogy részint a’Földes Ur a’bíráskodás felválalására köteleztetik, részint pedig kimondatik, hogy a’ Földes Ur a’ bíráskodás alól ne másképp, mint az illető Törvény4 hatóság által felszabadíttathalik. — Ha ezen bíráskodás úgy tekintetik , mint a’ mellyre a’ Nemességnek privilegialis jussa váti, megvallya, hogy ezen Jus eddig az ideig sokkal nagyobb kiterjedésben gyakoroltatott, mint ezentúl gyakoroltatni fog. Ha eddig az ideig a’ Földes Ur ebbéli Jussáról le nem mondhatott volna, meg nem foghatja, hogy lehessen ezt jövendőre tenni, — de miután némelly Megyék ezen bíráskodásnak tökéletes megszüntetését tzélerányosnak találták, és némelly részben az Ország Rendéi áltál mar meg is szüntetett,’ czélerányosnak nem tartja, hogy ezen bíráskodás még eddig fennmaradt részének, melly alkalmasint sem örökké fennállani fog, megszüntetése útja már előre mintegy elzárattassék, és ha eddig az ideig, midőn a’Földes Ur, ha Jussával élni nem akart, ezen Jussának gyakorlását másra által ruházhatta , most 81 *
