1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
164. ülés
192 SZÁZ HATVAN NEGYEDIK ÜLÉS. 1. April. mipdjári a’pont elején azután: „/« Comitatibus“ hozzá tenni praeter Casus punctis c.J et d.J attactos. A’ mi a’ dolog velejét illeti, nem kívánja a’ szólló Követ a’ bíróságokat szükségen felül szaporítani, mert attól fél: hogy majd a’ sok bíróságok közt elvész az igazság, — valamint a’ sok bába közt a’gyermek, — ennél fogva a Kerületi Szerkeztetést, ügy a mint előttünk van — megkívánta tartani ; hasonlóképpen Mosony Vármegye’ t-ső Követje is a’ Kerületi szerkeztetekre voksolt, kívánván a’ Békéltetési kötelességet az Esküitekre is kiterjesztetni. Somogy Vármegye’ 1-ső Követje: Torna Vármegye t-só Követjénekfentebbi előadására azt válaszolta, bogyó a’ bizodalomnak köszöni Hivatalát, ’s ugyanazért kötelességének tartja szolgálni — egyébberánt nyilván kijelenti, hogy fizetés mellett szolgál, ’s azt véli, hogy ez a’ becsidettel öszve fér; távol volt tolle valakinek megsértése, de a’ mit a’ fizetés nélkül való Hivatalok sikeréről felyebb mondott, minthogy azt a’ tapasztalásból merítette, a’ mellett most is megáll. Veszprém Vármegyének Követje kijelentette, hogy nem ügy adta elől a’ beszédjét Torna Vármegyének Követje, a’ mint azt a’ Szólló mondotta; — ugyan is ő azt állította, mintha a’Szólló azt mondotta volna; — bogy ha a’ Szolga Birák helyet más Béke Birák választatnának, ez a’ Szolga Bírákra homályt vetne: a’ Szólló pedig illy értelembe fejezte ki magát: hogy ha a' Békebiróságnak, a’ Szolga Bírói hivataltól való elszakasztására okül szolgálna, — mivel a’ Szolga Birák választásában a’ Fő Ispányi Önkénynek nagy befolyása lévén választatásokat nem mindenkor lehet a’ köz bizodalomnak tulajdonítani; — ezen ok a’ Hazabeli Magistrátusra homályt vetne, — már pedig ezen két előadás közt, ha mindjárt az első tekintettel nem ügy látszik is, nevezetes külömbség vagyon. — Azon észrevételére Tornai Követnek, hogy volt idő, melyben nem volt a’ Szólló Megye olly szerencsés helyheztetésben a’ Fő Ispányi befolyásra nézve , mint e’ jelen időben, — mivel az esetet, mellyre czeloz, világosan nem érdekli, és az időnek körét szélesen kiterjeszti, erre a’ Szólló is határozottan nem felelhet, — de ha talán azon esetet érti Torna Vármegye Követje, mellyre a’Szólló is czélzott beszédjében, erre meg jegyezte azt, — hogy éppen ezen eset volt az, melyben a’ közvélekedés a’ Fő Ispányi önkényt meggátolta. — Posega Vármegye’ 1-ső Követje kijelentette: hogy ha csak ugyan az igen nagybajjal felállítandó Békéltetők valaha héhozatnak: azok legalább a Kerületi szerkeztetésbeli mód szerint lássanak legeléhb világot. — Tóina Vármegye’ 1-ső Követje előadta: Minthogy némely Követek a jelen Kerületi Szerkeztetésnek értelmét oda magyarázni látzattak, mintha a panaszos fél köteles lenne mindenek előtt a’ Szolga Bíróhoz folyamodni, kéntelen kijelenteni a’ Szólló, hogy ő más értelembe veszi ezen törvény Javallatot, ügy t* i. hogy amügy is alig fog a’ Hazába egy Megye is találtatni , a hol a Szolga Birákon kívül, köz bizodalom által több jeles Férjfiak Békéltetőknek ne választatnának; — ezen esetbe tehát a’ panaszos félnek szabadsága fog lenni saját bizodalma szerint akár a’ Szolga Bíróhoz, akár a választott Békéltetőhöz folyamodni, *— így értvén a’ Szerkeztetést, ha annak más Magyarazatját kivánnák adni, — ezen esetben a’ Szólló a’ Torontáli Javallathoz járul, mert a’ Szolga Bírákat csak azért nem kívánná kizárni a’ Békéltetői hivatalból,
