1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
164. ülés
188 164-dik ÜLÉS, U April. az egész Vármegyére lenne kiterjesztve, mint azt Bars’s Békés Vármegyék kívánják, ez azon princípiumba beleütköznék. Békés Vármegyének Követje (Novak Antal) az felelte erre, liogy miután Nemesek Hadnagyai legyenek a’ helybéli Békéltetők,* tsuazon provisio. hogv a' pán olyan nemesekre értetődik a’ tegnapi discussiok szerént, kik colonicalis helyeken laknak együtt, nem pedig azokra nézve, kik mint köz birtokossok, a’ magok földjén laknak egygyütt, azért nem lévén ezeknek helyben Hadnagygyok, midőn Szolga Birájok, vagy Esküttjek sints, helyben a’Békéltetőt minden esetre kebeleken kívül kell keresniük — és igy ezekre nézve azon principium ugy sem áll. — Szathmár Vármegye 2-dik Követje rövideden kijelentette, hogy a’ Toron!áli Javallatot elfogadja, hasonlóképpen a Sáros Vármegye 2-dik Követje is; de nem lehetett egy értelemben Bars és Békés Vármegyék Követjeivel, hogy [az egész Vármegyére kiterjesztessék a’ Békéltetők hatóssága, mert a’ költségeket nevelné, ellenkezett továbbá Honth Vármegye Követje elő adásával is, mert vélekedése szerént, nem a’ fizetés, vagy ambitio, hanem a' betsület érzés vezeti az embert a’ hivatalra. 9 Ung Vármegyei Követ (Bernáth ’Sigmond) előadta: ki szerezze közte 's polgár társai közt a’ békességet, előtte tsak olyan kérdésnek látszik, mintha egy betegtől ízt kérdené valaki, ki legyen az orvossá, mind egy annak, tsak az az ember előtte, a’ ki rajta segít, és igy Békebiró is tsak az lehet, a kihez a feleknek bizodalma van, igy volt ez eddig is. Egyéberánt utasítása azt tartván, hogy a’ Juridicum a’ Politicumtól elválasztasson, nem lehet azon Javallat mellett, hogy a Szolga Bíró Békéltető lehessen. Arra pedig, a mit némelyek mondottak , hogy igy nem lenne a' Szolga Bíráknak tekintete, azt feleli, hogy ha egyedül a Vármegye és kormány parantsolatja telyesittetésére fordittatnak is ezentúl a’ Szolga Bírák, maga a Vármegye és a’ Kormány fog nekik elég tekintetet adni tudni. Fő kérdésnek azt látná itt: 3Iitsoda tárgy felett lehet Békéltető valaki? Bizonnyára, ha Juris kérdés forog fent , akkor nem lehet sem a’ Nemesek Hadnagya, sem egy ifjú Szolga Biró Békéltető, de erről való véleményét fentartja akkorra, mikor ezen kérdés elő fordul, most pártolja a Torontáli Javallatot. Poson Vármegye 1-ső Követje előadta: hogy mind e’ mellett az Intézet mellett is fentmarad az, hogy a felek ahoz folyamodhatnak, a kihez akarnak a békéltetésre nézve, de másképpen áll most a dolog, mert kötelessége a feleknek a’ béke próbálás a’per előtt, olyannak kell tehát a' Békéltetőnek lenni, a kiknek ez kötelessége legyen, ’s ezért a’ Szolga Bírákat kívánva. Mert a' köztapasztalás mutatja, hogy jóllehet nints szebb jussa egy polgárnak a’ köz tanátskozásbeli részvételnél, még is fájdalom, látjuk, mclly kevesen jelennek meg a A ármegyék köz Gyűlésein azokon kirül, kik ott hivatalosan nem tartoznak megjelenni. Nógrád Vármegye 2-dik Követje a' kerületi szerkeztetésre voksolt. Horváth Ország 2-dik Követje Torontál Vármegye Követjének indítvánnyát, hogy t, i. a’ Megyebeli Nemesség pereinek a’ békéltetés utján leendő elintézése végett , a Tisztujitás alkalmával, a' Fő Ispányok minden befolyása nélkül, szabad voksal a’ Nemesség által külön Békéltetők választassanak, és mennyiben ezen választott Bőkeltetők elégségesek nem lennének, segítségül a" Szolga Bírák Hibáztassanak fel a békéltetés kötelességével — el nem fogadta, mivel ez egy részről a Szolga Bíráknak kissebbségűlszolgálua, másrészről pedig a Szolga Birák Bíráskodási hatóssága a’Kerüle i
