1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
105. ülés
177 SZÁZ ÖTÖDIK ÖLES, 7. Sepi. Az Elölülő, hogy a mint már érintette ezen tárgy több esztendők ólta dicasterialis pertractatióba volt, lehetne Vármegyéket nevezni, a’ melly eke’ tárgyba észre vételeiket mép 1830-ba béadták, ezek 1831-be a’Helytartó Tanáts által felterjesztettek Ő Felsége elejébe, ’s onnan a’ végzés 1832-ik esztendőben adatott ki, és hogy ezen reudelet tsak ezen esztendőben botsátatott a’ Tövényhatóságokhoz egyedüli oka az, hogy a’ Dicastei hunoktól néha az Intézetek későbben botsáj tathatnak ki, de kíilömben is e’ tsak interimalis provisio lévén mihelyest e’ tárgyban törvény lessz, azonnal meg fog szüntetni, ebbe tehát semmi sérelmet nem lát. Sáros Vármegye 2-ikKövetje: elhatároztatni kívánta, hogy mivel a’Községek vagyona a’Biró kezei közt forog, az mindég a vagyonossabb lakosok közzííl választassék, továbbá mivel az illy vagyonos lakosok száma felette kitsin, kívánta hogy a’Bírói hivatal állandó légyen, s a’Biró hivatalától ha tsak nagyobb hibával vagy vétekkel nem vádoltatik meg ne fosztasson. Végre hogy mivel a’ Birói hivatal terhes, és ennek viselésére a’ lakosokas tsak tsak nem erővel kelletik kinszeriteni, annak bizonyos állandó fizetés rendeltessen. Bars Vármegye 1-sŐKövetje: a' Biró választást fontosabb dolognak vélte, mint első tekintettel látzik, mert a' Helységekben a’ jó rend fent tartása leginkább sőtt talán egyedül a’ Biró tulajdonságától függ, e’ tekintetből szükségesnek látta, hogy a’ Bírák választása szabadon, és olly kijelelt személlyek közül történnyen, a’ kik a’ nép bizodalmával fel vannak ruházva, hogy e’ szükséges a’ Következő esetbűi világos: Léva? Várossába vannak Nemes és nemtelen lakosok, ott egyszer Nemes, másszor nemtelen szokott Biró lenni, történt a’ múlt esztendőben, hogy a’ Város egy Nemes Embert kívánt Biróuak de azt a' földes Uraság nem akarta, a’ mint hogy el jővén a’ választás ideje nem is candidálta, ezt a’lakosok erőszakkal meg választották, az Uraság ellent nem álhatván először a’ Vármegyére, később a’ Cancellariara folyamodott, a’ mellynek a’ Következése természetesen a' lett, hogy a’ ki válosztott Nemes Ember a’ Birói hivataltól el mozdítatott. — Ebből ki tetzik, hogy a’ Uraság nem mindég ollyat szokott Condidalni, ki a nép köz bizodalmával bir,' hogy tehát a’választás czél erányos légyen, úgy javallottá el határoztatni, hogy ha az Uraságnál marad az elő terjesztési jus, mind addig tartozzék hármat hármat Candidálni, még ollyat nem candidál, a’ ki a’ népnek tetzik, vagy pedig hogy a’ közönség terjeszszen a’ földes Uraságnak elejébe hármat és ezekből az Uraság válaszsza Bírónak azt, a’ ki néki tetzik. Neográd Vármegye 1-ső Követje: az előtte szólló Bars Vármegyei Követtel a’ Candítátióra nézve egyet nem érthet — mivel Küldői a’ Bírák Candidátiójába a’ földes Urak által eddig gyakorlott Jussokhoz továbbá is ragaszkodnak — egyébberánt utasításához képpest a’ Helység Biráit nem minden esztendőben, de tsak minden harmadikban választatni, és hogy nagyobb tekintetek lehessen, őket átal janosan a’ bot alól fel mentetni, és a’ kissebb vétkes tettekért tomtöczel, vagy ha szükséges tisztektől leendő el mozdítással meg fenyitetni — végre pedig fáradságoknak néinü némű jutalmául bizonyos fizetést részekre rendeltetni kíván — a’ kérdésben forgó szerkéztetést ezekhez képpest módosítatni kérte. A’ mi a’ Borsodi Köv et által fel hozott sérelmet illeti: ezt csak ugyan ő is ollyas sérelemnek tekinti, melly a’köz figyelmet méltán magára vonnya, annyival is inkább, mivel a Helytartó tanátsnak ki botsájtott Normális rendelése ollyan tárgy eránt keletkezett, melly jelenvalólag Ország Gyűlési tanátskozás alatt vagyon — ’s minek utánna pedig a’ Jegyző Könyv / V. Darab. Jő
