1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
97. ülés
450 KILEN CZFEN HETEDIK ÜLÉS. kész pénzel fizetni, ide járul meg az is, hogy sok helyeken, hol minden pénz kei •eset módja el van zárva, olly szegények az emberek, hogy ezen meg vállas jótéteményével minden igyekezetek mellett sem élhetnének. Ezekre nézve utasítása szerént a’ Regnicolaris Redactiólioz ragaszkodik. Eperjes Városa 1-ső Követje: Mivel tagadhatatlan hogy a’ robották által, valamint nagy része az erőnek úgy kivált a’ gazdaságra sokkal hasznosabban fordítható időnek el vész, de külümben is tudva van hogy a’ Földes Úr ’s jobbágyok közt a’ leg nagyobb bizodalraatlanságot szülik, a’ meg váltást törvényesen meg határoztatni kívánja. És noha oda viszsza menni nem kiván ha teltek e’ a’ régi időkben M. Országban a’ Jobbágyok robottákat: az azonban nyilvános, hogy hajdona’ Jobbágyok csekély summát ’s 1-só Lajostól óta pedig Qczedet adtak uraiknak. Első tekintetre ug\ana' Földes Úri hasznok láttatnak a’ megváltás által meg szorítva lenni, azon oknál, hogy a’ kész pénz fizetése nem lesz olly nyereség mint a’ Robották adása. De azon kiyűl hogy egy Kir. Adományba sints meg határozva a’ kért jószágból esó nyereség’mennyisége; a’robották nem tsekély gátat vetnek a’ nemzeti ipar eló mozdításának; ugyan is a’ robották! el töröltetvén ’s helyettök hasznos rendeletök hozatván , a’ Földes Úrak gazdaságok is nagyobb virágzásra hág. De ha igaz volna is hogy a’ nyeresség azon része melly a’ Földes Urat illette volna külömben a’ jobbágyot lógja érdekelni; innen semmi kár sem fog á’ nemességre háromlani, mert ez az Ország gyűlésen a’ Tek. KK. és RR. köz meg egygyezésekkel fog el határoztatni. Végre mivel azon rósz kedvel ’s nem jól végzett munka, sokkal csekélyebb nyereséget ád, mint a’ miilyent első látással adni láttzatik; küldőinek az kívánságok hogy a’ robották törvény által el határozandó módon váltassanak meg. Liptó Vármegye 2 ik Követje az úrbéri szolgálatoknak akár egészleni akár részerénti meg váltását tárgyazó javallat; mint valami általjános kénszeritő rendszabás, az egész országra nézve, practice ki nem vihető, mert nem csak egy igás nap p. o. Rács Vármegyében, hol hat erős ökörrel az urasági munkára meg jelenni szokott a’ jobbágy, sokkal többet ér mint Liptoba, de a’ napszámos is kétzer annyi fizetést kíván amott mint a’ fel földön, — kiki tehát könyen meg fog győződni arról, hogy a’ robottok betse helybeli körnjülményekföl fügvén, bár melly el tökéllett szándékunk volna is, a’fent érdeklett czél foganatositását a’ szoros igazság szabályaihoz alkalmaztatólag elő segíteni, még is sok akadályokkal küszködni, vagy minden megyének és vidéknek fekvésére ’s egyébb környűlményeire figyelmezve, a’ külömbféle tabellákat az Ország Gyűlésen ki dolgozni, vág/ a’ váltság bérnek meg határozását az illető Törvényhatóságokra bízni, ’s igy az önkénynek tágas mezőt nyitni kéntelenittetnénk ; lehettne ugyan a’ hozandó törvény által, a’ két felek között egyiket a’ szabad választási joggal fel ruházni, de váljon mi következéseket szülne az efféle rendelkezés — ha a' jobbágyság ezen jussal élhetne, kétség kívül csak a’ népesebb Megyékben hol szőkék a’ kereset módjai, ’s csekély a’ munka bér, dolgozna, ellenben Hazánk más boldogabb részeiben, hol több alkalom találtatik az érdemelhetésre ’s ki terjedtebb a’ mezei gazdaság, a’ váltság bért ki fizetné, ha pedig földes Úri lenne az optio, ez szinte saját érdekeire leg inkább ügyelvén első esetben az Úrbéri szol
