1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
% 38 HÉT VEN KILEN ÖZED I IC ÜLÉS. a’ Városok azok, mellyek az idegen bor be'vitelét minden kitelhető módokon gátolják; következésképpen ezen visza élés eltörlését is kívánván, hozzá álla’ Kerületi javallathoz , ha pedig ezt a’ többség el nem fogadná, további kijelentését feltartja. Bács Vármegyének 2-dik Követje Küldői nem ellenzvén,hogy a’ jobbágyságnak tulajdon termését, ha idegen helyről is lenne, minden akadaly nélkül a* határba bé vinni szabad légyen, arra is reá álnak hogy ez az engedelem az idegen borra is a’ lakodalmak és betegek számára, ügy hogy a’ földes Uraságnak béjelentődjön, ki terjesztessen, és csak az essen Contrabanda alá, a’mi azon felyűl hozattatna. Wire nézve ragaszkodik az Országos Küldöttség javallatához, a’ visza élések clmellőzésére mindazonáltal szükségesnek látja az abronts alatt behozandó bor mennyisége minimumát és pedig egy fél, vagy fertály akóra megái* lapittatni. Pest Vármegye’ 2-dik Követje Szépek és az emberiséggel meg egyezők azok, mellyek az ittzénkénti behozásra felhozattak; azomban mind utasítása, mind meggyőződése kötelességéül teszik, hogy a’ földesúri igazakat pártolja; mivel pedig|mind azok, mellyek a’ bor kereskedést elő mozditjáka’Kerületi javallatban már bent vágynak, ahoz áll, visza emlékezvén azomban a’Kerületi Ülésekben mondottakra, szükségesnek látja, hogy világossan ki tétessen, hogy egy fertály akónál kevesebbet , akár a’ kereskedés akár az ön szükség örve alatt bévinni ne lehessen. Bars Vármegye’ 1-ső Követje noha nem cze'lja, sem szokása másoknak c.záfolása , de ön értelméről másokat meg győzni sem akar , mivel mindazonáltal többeknek ellenvetései leginkább az ó előadását érdeklik, szükségesnek tartja némelyekre felelni. A’ többi közt leg inkább ellen vettetik a’ tulajdon igaza, és meg kell vallani a’ szólló előbbi egész előadása is azon alapúit, mert azt tartja, hogy nem csak a’ földes Urnák, hanem a’ jobbágynak is van tulajdona; ez tehát pénzét ollyan borért fizetheti, a’ minőért akarja. Fel hozódott Amerika példája is* Annak feszegetésébe azomban : jó e’ nem jó e’; vagy pedig kedvez e’ nem e’ az Amerikai vagy Európai Éghajlat a’bor italnak ? belé ereszkedni nrm akar; de csudálkozását nem titkolhatja, hogy éppen az él hasonlatoságokkal, és hivatkozik Amerika példájára, a’ ki más tárgyban*ugyan Amerikának példáját követni nem akarta. Ha közönségessen a’ bor vagy pálinka italt eltiltani törvény által nem lehet, akkor bizonyára olly szabásokat kell tenni, mellyek könnyű kijáttzhatások által az erkölcsise'get alá nem ássák; minthogy pedig nincs könnyebb, mint a’bort vagy pálinkát igen kis mértékben eldugva titkon behozni, a’ legtermészetessebb következés, hogy éppen azoknak kik az erkölcs feltartása nézetéből kiindulnak szükség képpen pártolni kellene a’ korlátlan szabad bé vitelt, ne hogy olly törvényt alkossanak, mellynek kijáttzása olly könnyű, és ingerlő. De továbbá a» többi közt olly két okok is emlitettek, mellyek a’szóllót véleményében inkább erősitik 1-ör is, hogy a’ korlátlan szabad bevitel engedelme mellett a’Királyi adományokat nyert Zsidók és kereskedők azzal hogy boraik árát igen leszállítják, a’ szegényebb Nemességet megrontják, és 2-or hogy a’ roszabb bort termő Hely* ségek elpusztulnak. Mert a’ mi az 1-őt illeti, nem akarván feszegetni, hasznos e’ czélerányos e’ Királyi adományokat érdem nélkül osztogatni, a’ mint egy részről az illyetén Királyi adományosok a’ szegényebb szomszédjokban bíró Nemességet / I
