1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
HETKENKILENCZED IK ÜLÉS. 33 vekötve, hogy kivévén a’ részére törvényesen megengedett mérés idejétannak hódoljon, a’ mi tsak azzal teljesítethetik, hogy ha a'kérdésben for gó tilalom áll. A’concurrentiából ésa’ monopolium eltörlésébőlhűzolterősségmagában ugyan tündöklő , de a’ tapasztalás által nem kcvésbbé megtzáfoltatik. Nagyobb concurrentia kérdésen kívül az egész Magyar Hazában alig van, mint Pest Városában, és még is talán sehol sem nyüjtanak a’ Kortsmárosok és Vendégfogadósok Vendégeiknek olly nagy áron, roszszabb bort, mint ott. Egyébberánt sem Históriai sem Philosophiai elmélkedésekbe hé ereszkedni nem kívánván, értelmét ragasztja a* Kerületi szerkeztetekhez, forróan óhajtván, hogy bár tsak annak kedvezései a’ többség által megállapíttatnának. Sopron Városa Követje, Bars, Somogy és Sopron Vármegyék Követjei ki merítették vélekedését, azok kijelentéséhez teliát hozzá alván, tsak azt tartja szükségesnek meg említeni, hogy a’ Szerkeztetekben ki mondott meg. szorítást, se a’ Törvénnyel, sem a’.Kortsmáltatás igazával, sem pedig a’ szokással támogatni nem lehet. Nem a’ Törvénnyel; mert ez megadja ugyan a’Földes Úrnak a’Kortsmáltatás igazát, de a’Jobbágynak nem teszi kötelességéül, hogy kirekesztöleg a’ Földes Ura borát igya., Nem a’ Kortsmáltatás igazával, minthogy ez a’ Jobbágyot tsak attól tiltja el, hogy bort ne mérjen, nem pedig hogy máséból ne igyon. Nem végre a’ szokással, mert a’ mint a’Malomra, a’ Mészárszékre, és a’ Halászatra nézve a’ szokás szerént szabad volt a’ Parasztnak, más Malmába erőltetni, más mészárszékéből húst hozatni, és más Halászától halat venni, ügy bizonyosan a’ más Kortsmájába is bort inni mindég szabad volt, ha pedig ez nem volt tiltva, sőtt olly helyeken, a’ hol több Köz-birtokosok vannak, a’ Jobbágynak meg van engedve a’más köz birtokos Kortsrnájába is menni, és vagy ott bort inni vagy onnét hazavinni; semmi törvényes oka se lehet, miért ne állana ez a Szomszéd Földes Ur Kortsmájára is. Végre arra magyarázza ki értelmét, hogy a? határtalan bevitelre adandó engedelem úgy a* mint a’ Sopron Vármegyei Követ ki jelentette a’ Pálinkára is kiterjesztessen. Győr Vármegye 1-ső Követje. A’borral való Kereskedést isiig y ne*zi, mint más egyébb nemeit a’ Kereskedésnek, az az mint nem egyes Embereknek de az egész hazának tulajdonát.: következőleg azt tartja, hogy a’ Kereskedés tárgyai közűi a’bort sem lehet kizárni. Ha pedig ez ál, nem tsak az Ország Polgárjaira, de a’ Külföldiekre is, akkor a’ részvételből a’ Jobbágyokat se lehet ki venni: minthogy tehát e’ részben a’ tellyes szabadságot a’ Jobbágyságnak a’ kér* déses szerkeztetés megadta azt e’ részben pártolja. De a’ bevitelre való nézve nem elég a’ kis mértékben való bé vitel engedelme egyedül tsak a’ betegekre; ki kell azt terjeszteni a’ Jobbágy szükségére egy áltáljában Nem is álhatna más ellen, mint a’ Kortsmáltatás igaza; azomban ez a’ bor ki mérésében nem pedig az azzal való élésben áll, minthogy külömben az is következhetne, hogy a’ Jobbágyságot, nem tsak a’borra nézve, de egyébb dolgok használásában is megszorítani lehetne. Továbbá a’ III, Rész 30-dik czímje sémád a’ Földes úrnak a’borra nézve tellyes monopóliumot, sőt ezt a’ Kormánynak se akarja az Országmegengedni, hogy hozhatnánk tehát bé magunkra nézve? és pedig annál is inkább, minthogy egyedül a’ concurrentia eszközölheti a’bornak óltsoságát és jóságát. A’ mennyiben végtére a’ szokásra történik a’ hivatkozás, rövideden Jegyző Könyv IU-dik Darab. Q
