1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
88. ülés
A YO LI ZV A V A Y 0 L (7 AD IK IL / A. 239 melly Kir. Városok Követjei t. i. lelkesedéssel pártoltak ezt, miglen bibéjekre találtunk s a reciprocitást fel állíttatni óhajtotlák, és igy miután a3 kérdéses fornicis jus, 's a* Mester emberek szabad letelepedések egyen sujjba nem jőhete falun, úgy mint Városon, resultatuma a’ tanátskozásnak az Országos szerkeztetés lett. Nem lehet a' Széllé egy értelemben a3 szabad bólt— nyitás eránt Szathmár Vármegye Követével, ki azt mondja: nem tsuda, hogy Aristocratjcus Törvényeink közt, Aristocraták alkotván törvényeinket, a’ halászat, vadászat, madarászat jussait is tsak magoknak tulajdonították, ’s miután a’ Jus fornicis törvényeinkbe sehol alapulva nem találjuk, a’ 19-ik században hogy formálhatunk illyen újj just? a’Széllé nem merné egy átfiljában tagadni, hogy a’ bélt nyitás földes Úri Jus. Sok Jussaink vannak törvény könyveinkbe nem említve, mellyek valéságos Jussaink, ’s úgy hiszi a’Szólló, hogy Szathmár Vármegye Követje törvényes szerkezetű Aristocraticus Hazánkban Aristocraticus Vármegyének légyen képviselője, és kérdi a’Követet nem de nem Szathmár Vármegye Nemessége ’s így aristocratai is nem pedig parasztjai ’s democratai küldötték a3 törvény hozásra? kiknek jussait mint képviselőnek védni kötelessége, ’sa’Szólló Követtel eggyütt azokat fenntartani nem fogja szégyelleni. Ha ki hagvháté volna ezen szó „fornicis“ legfeljebb is azért történhetne, mivel a’ kereskedési tárgyhoz tartozik; de nem azért, mivel elajándékozni való; egészszen más egyedül az emberiség’ tekintetinéi fogva törvények’ nem létében egy törvényhozó Testnek rendelkezni, más a’ fennálló törvények3 nyomán menve; de eggyik fél jussainak megszorításával a’ másikat felszülni, egyoldalúság, ’s így igazságtalanság is. — Eloliozódott itt a’ téglavetés; ez ítélete szerint csak ott lehet, hol közös téglavető helyek vannak, a’ mit eddig sem tiltott meg senki maga szükségére a’ paraszttól. Ezután hogy lehessen? nem tudja; mert az eddig felállítottak szerint, egy falubeliek vagy közösön használják pascuumokat elkülönözve ugy an az Úrétól, vagy még fejenkint külön külön kinek kinek ki is van szabva több telki járandóságival eggyütt egy tagban; az első esetben magok a lakosok irigységből nem fogják hagyni közös pascuumjokat furkáltatni: a’ másik esetben az usufructuatio’ szabad adása vevése után ha a’ paraszt, bár mellyik telki járandóságának részét, kereskedésre vetendő téglatsinálás kedvéért felgödrözi, utóbb minden részben telkét hasznavehetetlenné tenné. A* honnan az következik, hogy bizonyos téglavető helyért a’ parasztnak csak ugyan eggyezni kellene urával; a’ mit senki sem tilt. — Somogy Vármegye3 Követje csak a’ száraz malmoknak építését kívánná szabadon a’ parasztnak megengedni; a’ vízi malmokat nem is említi. A3 Szólló Követ mindennémű malombeli Just donationale regale Jusnaktart, a’száraz malombelit úgy, mint a’ vízit; ’s így bár mellyiknek szabad építése az elajándékozás’ kötelező terminológiája alá nem eshetik. A3 mi az apró kézi malmokat illeti: ezeket megtagadni senkinek még tsak esze3 ágában sem vólt, de nem is lehet. O tehát utasítása3 következésében a’ szerkeztetést úgy a3 mint áll, elfogadja. Eperjes Várossá3 Követje : kijelentette, hogy a’ bolt nintsen a regálék közt, és igy itt kimaradhat. Temes Vármegye’ 1-ső Követje véleménnyét igy adta elő: Igaz az, a* mit Torontál Vármegye3 Követje mondott, hogy a bánsági Urbáriumban a’ kereskedők és kalmárok : osztályai, és azoknak taxái meg vannak határoz-60* *
