1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

81. ülés

NYOLTZVAX EGGYEDIK ÜLÉS. 90 nek el különözését, valahol azt csak a’ helyezet és ki terjedés engedi, el rendelé: az Országos szerkeztetés mellé áll, — Csongrdd, Békés, és Csa­­nád Vármegyékre nézve a’Kerületi végzést egy úttal pártolván; mert vala­mint Megyéje’ részéről ki nvilatkoztatott kivánatot helyezetéhöz leg inkább alkalmaztathatnak véli, úgy erossen hiszi , hogy a’ fent érdeklett három Megyék’ Rendei is, kik a’ helybeli kÖrnyíil állásokat és gyakorlatokat leg jobban ismérhetik, olly utasításokat adtak e* tárgyban Követeiknek, mellyek saját Jussaikat nem veszedelmeztetvén, rosszabb létre juthatástól menté te­szik a’ Jobbágyságot. Győr Vármegye 2. Követje az Országos Küldöttség szerkeztetését fo­gadta el. Csongrád Vármegye 1. Követje a’ tanácskozás* fojtában többektől hallván az alföldi Puszták’ meg szállítását emlegetni, ne hogy valaki hal­­gatásból azt következtesse , mintha Küldőji az impopulationis törvénynek eleget nem tettek volna, bizonyossá teszi a' Karokat és Rendeket, hogy Kül­deni az említett törvényből szármozott kötelességüknek voltaképpen meg fe­leltek, a’ mit senki kétségbe nem hozhat, ki a’ leg utóbbi Országos öszve­­irás’ ut mutatása szerint Csongrád, és a’ szomszéd alföldi Megyék’ jobbágyi telkeinek számát az említett törvény hozása’ alkalmával fent volt számmal öszve hasonlítja. Ezt kiváuta Bars Vármegye 1. Követjének is azzal a’ meg jegyzéssel felelni, hogy soha semmi törvényes kötelességek’ tellyesíttésére fel szóllíttást nem váró Küldöji, azért kívántak inkább az Országos Kül­döttség által javaltt mennyiségnél nagyobb ki terjedésű legelőt adni Jobbá­gyaiknak, mintsem hogy azt, a’ mivel többet adtak, új Telkeknek osztották volna ki, mert akkor, a’ midőn jót tenni akartak, nyerekedni nem kívántak, ’s meg voltak győződve arról, hogy ott, hol nagyobb a’ telki állomány, a’ marha tenyésztés, és a’ nagyobb mennyiségű szántó földek’ hasznos roivelhe­­tése végett, nagyobb ki terjedésűnek kell lenni a’legelőnek is; azt pedig, hogy szállíttásbeli kötelességüknek már régen eleget tett Küldőji, még azon mezős térségeknek is egy részét, melly a’ legelő’ el kiilönözése utáu nekiek a’köz legelőből fel fog maradni, impopulalni köteleztessenek, — úgv hiszi a’ szólló Követ, a’ Jobbágy iránti érzéseket ez úttal is meg mutató Küldő­­jitől igazságosan senki sem kívánhatja. Mellyre Az Előlülő meg jegvzette , hogy Bars Vármegye elő adásának funda­­mentoma nem annyira az impopulatio, mint a’ Nemzeti ipar vólt, t. i. hogy ha sok legelő adódik a’ Jobbágynak, ez inkább az ő tunyaságát eszközli. Bács Vármegye 2-dik Követje, és többen is még az Országos Kül­döttség’ szerkeztetését fogadván el, ’s meg eggyezvén Békés, Csanád, és Csongrád Vármegyékben a’ legelő Maximumának feljebb vitelében. Az Elölülő e’ szerint a’ többség’ akaratját ki mondotta, hogy az Or­szágos Küldöttség szerkeztetése fogadtatott el, Békés, Csanád, és Cson­grád Vármegyékre nézve azon ki vétellel, hogy ezekben a’ Maximum 24, a’ Minimum 16 hold legelő adasson, és ezek után az Ülést bé rekesztette. 25 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom