1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

56. ülés

86 0 TFEEN HA TOD IK ÜL ÉS. annál inkább nem pártolhatja, mivel akar Sarkalatosnak tekintse az 17q0: 26. Törvény Czikkelyt, akár nem , mindenkor bizonyos marad a’ Törvényhozó Test által akkoriban kimondott azon Principium ílogy: Transitus principiis Ca­tholicae Religionis adversatur 3 és úgy gondolja e’ Szólló Követ, hogy ha bár az egész 26-dik. Törvény Czikkely most megvaltozodhatna is, még sem mondhat­ná azt a’ mostani Ország Gyűlése: hogy Transitus principiis Catholicae Re­ligionis jam non adversatur; ha tehát ez áll, részéről meg nem egyezhet ab­ban: hogy akár ki egy puszta bejelentés után, minden 15 nap múlva hitét vál­toztathassa. Egyébbíránt a’ Többség más értelemben lévén , votumát Bars Vár­megye Követjéhez csatolja. Fehér Vármegyének 1-sőKövetje, Megyéjében a’legpéldásabb Vallá­sos eggyet.értés divatkozván, és így az 17Ql: 26. Törvény ellen, nékielc semmi sérelmek és Postulátumok nem lévén, azt kívánta hogy a’ továbbá is tartas­son meg. A’ Turopolyai Gróf: Minthogy a’ Társ Országoknak lakosai is , ha né­mely igazakról lemondanak, a’ más Vallásra való átmeneteitől semmi törvén­nyel nem tillatnak, ’s innen az egy Vallásról a’ másra való átmenetei a’ Társ Országokat is érdekli, Küldői pedig az átmeneteit, az örökös I79O: 26-todik Czikkely ellenére vakmerőén megengedni nem kívánnák; Felséges Apostoli Ki­rályunknak, királyi Jussainak feltartása tekintetéből is, szavazatát oda nyilat­­koztattya: hogy ezentúl is, épen maradván a’királyi fő felügyele's igaza, az át­meneteinek esetei Ö Felségének5 nem csak tudomány végett, hanem a’ mege­rősítés tekintetéből is bejelentessenek. Trencsén Vármegyének 2-dik Követje számos okokkal tudná ugyan megmutatni: hogy a’ szabad átmenetei a’ Catholica Vallásból se törvény se tör­vényes szokás által soha nem volt megengedve, Hogy némelly Püspökök, és Fő Famíliák is Vallásokat változtatták, az facto ugyan , de nem törvény, vagy törvényes szokás által történt. A’ 6. héti Oktatás hogy az 17Ql. 26-dik Articu­­lussal ellenkezésben nincsen, megvan győződve. Az Ország Rendéi 1850-ban mit mondottak erre nézve, bizonyítják a’Sérelmek sorai, Nem a’6. héti oktatás, de ennek ismétele'se iránt tevődött sérelem; a’ 6. héti oktatásokat pedig azon hozzáadással fentartani kívánták, hogy az átmenni szándékozónak, a’tanítás bevégzése után, többé az áfmenetelre nézve akadály ne tevődjön. Idő megkí­­mélése tekintetéből azomban, utóbbi okai előadásával felhagyván, m egvalja: hogy nem tudja elegendőképen csudálni: hogy épen azok, a’ kik a’ szabad és korlátlan áltmendtelt, a’ természet törvénnyeiből következtetvén, itt és ezen a’ helyen annyira vitatták, egy más javallattal jönnek elő: a melly nemcsak hogy a’ Protestánsokat meg nem nyugtattya, sérelmeket einem enyészti, de a most gyakorlott 6 héti tanításnál sokkal terhesebb, sokkal rosszabb; most ugyan, a’ hat héti Tanítás bevégzésével, ’s az Ö Felségének ez iránt beadott Jelentés után szabad volt az átmenetei, ha azomban az indultus elfogadtatna, a’mi most hat kiét alatt történhet, az majd azután 20. és 30 esztendőkre halasztódik. Megval­­ja a' Szólló, hogy itt van azon drága időnek,* a'mint ezt ezen Nunciumban érint­jük, valóságos vesztessége; hét holnapok eltölte után nemhogy a’ Czélhozkö­­zelítenénk; hanem ettől eltávozunk. — A’ szólló akármikor, midőn a’ hat héti Tanitásokról lészen a’ Szó, mindenkor utasításának következésében ezeket pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom