1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
48 ÖTVENHATOD IK ÜLÉS. oily módhoz járulhatni, a’ melly szerint ezen Táblánál több Törvényhatóságok Követei által utasítások szerint is kijelentett ellenkező véleményeivel, egyszersmind a’ Fd RR. Javallatában érintett elvekhez való közelítést, megeggyeztethetni lehetne. — Minthogy a’ Fó' RR. a3 kik, az 1790. 26. Törvény Czikkelyt, mint sarkalatost fenntartani kívánják, a’ Reversálisoknak jövendőre való eltörlésében megeggyezvén, ez által elösmerik: hogy azon Törvény a’ Rcversálisok nélkül is fenálhat, igy a3 Szólló is, a’ kinek utasítása, hasonlóul azon Törvény Czikkely fentartását jeleli, a’ Reversálisokat jövendőre ugyan azon okból megszüntetni véli — a’ múlt időkre pedig a3 már kiadott Reversálisok eránt, hogy a’ jó lélekkel, és minden erölletés nélkül szabadon kötött, és megelégedéssel fennálló eggyességek, egészlen félne zavartassanak, azt kívánná elhatároztatni: hogy a"* melly állapotban a’ mostan alkotandó törvény azokat találandja , abban meghagyattassanak, és így egyedül azok, a3 mellyek valóságos foganatba mentek, fenn tartatván, a* többire nézve, azoknak utóbbi ereje megszüntessen. Az Elölülő: lehetetlen, hogy Torontál Vármegye Követjének javallatát ne pártollya, nem azon okból ugyan, mint ha abban tökelletesen megeggyezne, de mivel aztat olly közelitő módnak láttya, melly mellett a’ FÓ Rendekkel való és mindenki által szükségesnek könnyen átlátható végső megeggyezéshez járulni lehet; ezen Javallat eloszlatván más óldalról, mindazon aggodalmakat is, mellyek az ellenkező fél részéről e3 részben eloladódhatnak, megkérte tehát a’ KK. és RR. hogy a’ Torontáli Javallatot fogadják el. Ugotsa Vármegyének 1. Követje: minekeiotte e3 jelen tárgyhoz szóllani Eperjes várossá Követjének kinyilatkoztatásába előfordult némelly elveket , mellyeket a’ Szólló inconstitutiouálisoknak tart , halgatással el nem mellőzheti; — inconstitutiónalis ugyan is, hogy Törvényeink a’ Kormányt, a’ törvény hozásra nézve is tellyes hatalommal felruházták — hogy a’ Törvény magyarázatát által adták, 3s e3 részben az ország soha, Ö Felsége pedig rfíindég befolyással vólt, ’s hogy e’ részben a3 Kormány legfőbb Biró. Elég légyen ezekre csak annyit mondani, hogy mindenki alkotmányunkat csak egy kevéssé is ösmeretes, tudja és tudhattya, hogy a’ törvényhozás hatalma Hazánkban nem egyedül a’ Kormányt, — hanem az Ország Rendéivel közösen illeti; ’s azok nélkül Törvényt hozni nem lehet, maga az a’lionnét az érintett Követ vette, hogy: plenaria auctoritas Regi translata est 3 azt mondja: Princeps proprio motu 3 et absolute constitutiones facere non potest3 sed accersito interrogatoque Populo 3 si eis tales leges placeant 3 anne ? qui cum responderint sit 3 tales postea sanctiones pro legibus observantur. Világosabb azomban ez, hogy sem ezt kövebben fejtegétni kellessik, csak azt mondja még a’ Szólló, hogy lia az úgy állana, sokkal jobb lenne azon költségeket, mellyeket itt tesszünk, megkémélleni, 3s a3 nélkül elvárni a’ kegyelemből adandó Törvényt. In constitutionalis még e’ felett egy más elve is Eperjes városa követének, mellybe azt állítja, hogv négy Státusai lévén az Országnak, a’ Városok voksát, úgymint a’ Megyékét, eggyenként békellene venni, ezen állítás ellenkezik a3 törvénnyel, ellenkezik a3 szokás* sál, — a’törvénnyel azért, merta’ 11. Rész 5. Czikkelye szerént, a3 nép hozza a’Törvényt, ugyanazon 2. Rész: 4. Czikkelye szerint, a’népet teszik minden Nemesek, — ’s innet, valamint a3 folyvást való gyakorlás egész Ulászlóig, azt hozta magával, 3s úgy az is határoztatok: hogy fejenként minden
