1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
70. ülés
386 HETVENEDIK ÜLÉS. egy egész Telekre roló minthogy*a* Telkek fel osztásában a’ belső állománynak is arányoztatni kell; hasonló értelemben voltak Szabolcs és Baranya Vármegyék l-ső Követjei is, az elsőbb a’kifejezést úgy javalván, hogy egy egész Telki belső állomátiy. Arad Vármegye’ l-ső Követje mind a’Helyse'gek fel csinosítása, mind pedig a’ Tűzi veszedelem elhárítása teke'ntetéből Utasításának erejénél fogva arra jelentette ki magát, hogy minden Jobbágynak a’ Telki minéműsége tekintete nélkül, sőt ha az csak Zsellér is lenne, adódjon 800 □ öl, de úgy hogy a’ külümbség a’ Rétbéli járandóságba bé tudasson. Bars Vármegye’ 2-ik Követje szükségesnek látta, hogy a’ mennyiség □ ölekben fejeztessen ki, mert a’ holdak külömbözők és csak így lehet a’ szükséges esetekben a’ bé tudás igazságos. Az Előlülő azomban azt találta; hogy a’ classisokra való hivatkozás a’ Bars Vgyei Követ czéljának tökélletesen megfelel, mert tudni való, hogy az l-só classisban 1100, a’2-ikban 1200 a’3-ban pedig 1500 □ öl van. Hasonló értelemben volt Torontói Vármegye’ 2-ik Követje is, a’ Szerkezetest mindazáltal ügy értvén, hogy minden Jobbágynak nem tekintvén l elke minéműségére belső Telek gyanánt egy egész hold járul, a’ mint t. i. a’ Banátusi Vármegyékben most is divatkozik, mert hogy férhetne el egy negyedes vagy nyolezados Jobbágy lakó házával, gazdaságbéli épületjeivel és kertjével egy negyed, vagy egy nyolezad holdon ? Bihar Vármegye’ 2-ik Követje Küldőinek abbéli kívánságát fejezte ki, hogy egy Zsellérnek egy nyolezad holdat szántak; azomban ezen kijelentést Az Előlülő a’ 8-ik §-ra tartozandónak látta, és oda előadandó észrevételeit fentartotta. Liptó Vármegye’ l-ső Követje azt mondta: hogy a’Telkek belső állományát és kiterjedését határozó classificatiót nem esmér; és azt véli, hogy az imputatio vagy adjustatio esetében az Intravillanum mivoltának, minden külümböztetése nélkül — a’ Parificatiót mindég az l-ső classisú földel vagy Réttel tenni kell; — de a' Theresianum Urbárium is bizonyítja: hogy az Intravillanum mértékének egy áltálján fogva mindenütt egy formának kell lenni -— mi után annak mennyiségét két kilás területre határozza; ennél fogva az eddigi szokást megtartani, és az egész Telek után járó belső fundust 1200 □ ölben minden külömbség nélkül megállapítattni javallottá, annál is inkább, hogy külömben, ha azt minémüségéhez képpest a’ Termékenyebb helyeken 1100 □ ölre leszállítani lehetne, — ezen megszorítást, mind a’ Jobbágy szükségével, mind magával a’ czéllal is ellenkezőnek lenni vélte. Az Előlülő a’ Liptói Követnek igazat adott annyiba, hogy több rendbéli regulatióban hasonlóképpen történt , hogy légyen azomban a’ jövendőre?a’KK. és RR. határozásától függ. Somogy Vármegye’ l-ső Követje azt vélte, hogy a’ pótlás esetében ennek olly kiterjedésben kell történni, a’ minőt azon dűlő classissa kíván, mellybol a’ pótlás adódik; tje itt nem a’ pótlásról van a’ szó, de arról, melly kiterjedésű belső Telek vevődjön fel. Eddig a’ belső Telekre mindég olly nagyságéi hold vétetett a minőt a’ Helység l-ső classisa megkívánt. Többnyire ezen a’ Helyen kell nyilvá.nságossan ki ténni a’ belső Telek mennyiségét is, ha nem is □ ölek \
