1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
67. ülés
Eperjes Városa 1. Követje: ne hogy a* nemzeti szorgalom gátoltassék, mind azon okoknál fogva, mellyek Sopron Városa’ Kovetje által elő adattak, és utasításával is egészlen meg egyeznek, a3 különös vélemény’ el fogadásához állott. Abaúj 1. Sáros, Turócz, Heves, Honth Vármegyék’, és a’ Jász Kun’ Kerületek’ 2. Követi a’ jelen szakasz’ szerkeztetéséliez állván. Pest Vármegyének 1. Kovetje nem lehet egy értelembe Sopron Vármegye’ Kovetjével, a’ ki azt állíttya, hogy az adás vevés’ szabadságának határtalan megengedése által egy új neme áilíttatik fel az Aristocratiának, a’ melly veszedelmes, mert azt tartya, hogy az ollyan Aristocratiától, a’ mellvnek minden privilégiuma a’köz terhek’ viselésében áll, félni nem lehet, de ha akár a3 Statusnak, akár a’Nemességnek valamitől félni kell, úgy bizonyosan attól az Aristocratiától kell félni, a’ kit a’ Törvény annyira pártol; tudni illik a’ Majorátus, Senioratustól! Nyitra Vármegye’ 2. Kovetje. Azok, kik az Országos Ki küldöttség által fel állított Maximumnak el ejtését kívánják, bizonyára el érikegy részben czéljokat a3 bj Betű alatt foglalt ki vételben, a3 mint azt Tolna Vármegye3 Kovetje eleven festékkel ábrázolta, és a’Szólló már azért is nem lehet azon értelemben, hogy a3 Maximum Törvény által meg állapíttasson, mert ollv Törvénvt alkotni, mellynek ó'n ki vételei a3 ki jádzásra nem csak alkalmat nyújtanak, sott úgy szólván nagyobb részében magát a’Törvényt meg semmisítik, feleslegesnek tart. Nem azon elvekből, mellyeket több előtte szólló Követek eló' hoztak, de tökélletesen más princípiumból indúlván, akarja, hogy az Országos Küldöttség által meg állapított maximum el ejtessen. Utasításában az a’regens elv, hogy a3 szabad vevést adást, a’ proprietást minden ki telhető módon ellenze, gátolja, gondolja ez a’ regens Idaeája a3 mostani Ország Gyűlésének is, minek utánna a3 mint azt Sopron Vármegyének Küvetje bölcsen érintette a3 Jobbágynak egyedül az Usufructuatiónak azabad adása vevése adatott, a’ Jobbágyi telkeknek tulajdona pedig utóbb is s3 földes Urnák fen tartatott — a3 Szólló ezen princípiumnak meg állapításából nem azt, a3 mit Sopron Vármegye3 érdemes Kovetje állított, hanem épen az ellenkezőt következtette, tudni illik ha a’Jobbágy" telkének proprietariusa utóbb is a’ földes Ur, a’ mint ez előtt is volt, az o földes Úri valóságos Jussaihoz tartozik, hogy a’Jobbágy az Uraság3 engedelmével bár mennyi telket bírhasson, arra voksol tehát, hogy valamint eddig, úgy utóbb is a’ földes Urnák tellyes szabadságában álljon engedelmet adni a’ Jobbágynak^ hogy ez négynél több Jobbágyi telket is vehessen. Szathmár Vármegyének 1. Kovetje: oily kérdés forogván fel, mellyre nézve meg határozott utasítások vannak, híjában valónak lát minden capaíitatiót, mert a’ hol nints szabad választás, ott a3 tanácskozás fellesleg való, szoros utasításához ragaszkodván tehát arra adja szavát, hogy egy egy Job- Lágy többet egy teleknél ne vehessen. TJgotsa Vármegye 1. Kovetje is csupán egy telek3 meg vehetésére szavazván, különben pedig ha az einem fogadtatna, a szerkeztetést megallapíttatni kívánván. Jegyző Könyv II-dik Darab. 71 HAT V AN HB TED IK ÜLÉS. 281 i
