1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
65. ülés
HATVANÖTÖDIK ÜLÉS\ 241 Gömör Vármegye’ 1-ső Küvetje előadván, hogy a’fentálló Törvények szerint eddig a’ földes Úré volt a’ magvaszakadás eseteben jobbágya hátra ha« gyott vagyonjában az örökösödés, kívánta ezen Czikkelyt abban is felvilágositatni, mikor jön az az eset elő, mellyben a’ jobbágy telket el nem adhatja, mellyre Az Előlülő megjegyzette, hogy ez a’ kérdés alább, midőn a’ jobbágyok végső rendelkezésekről lesz szó, ejő fog fordulni, annál fogva ajánlotta ennek a’ kérdésnek akkora lcjendó elhalasztását; ellenben Gömör Vármegye’ 1-ső Követje elismerte ugyan, hogy ez a’ kérdés előjön, de ott a’ jobbágyok végső rendelkezéséről lesz szó, itt pedig arról kell végezni: a' jobbágy mellyesetben nem adhatja el a’ telkét? hogy a’ földesúri jus meg ne sértődjön, erre Csongrád Vármegye’ 1-ső Követje kijelentette, hogy sem meggyőződésénél, sem utasításánál fogva Gömör Vármegye Követjével egy értelemben nem lehet, ’s ha a’ magvaszakadás esetében való szabad eladhatás felett e’ helyen kívánnának a’ KK. és RR. tanácskozni, a’ törvényben világosan kimondatni óhajtja, hogy a’földes Úr jóvá hagyását a’ telek haszonvételét eladni kívánó jobbágyának még a’ magvaszakadás esetében sem tagadhassa meg* Eperjes Várossá Követje előadta, hogy a’ megtagadás esetei határoztassanak el a’ vevőre nézve, hogy nem szökevény és szabadon költözködik, sőtt az sem tehessen akadályt, ha az előtt valamelly bűnt követettel, és azért meglakolt — az eladóra nézve csak azon esetben, ha minden terheit le nem fizette volna, mert a’ magvaszakadás tekintetéből egy szabad embert egy földes Úrnak lekötelezni nem lehet. Egyéberánt a’ mennyiben a’minapában, midőn a’ szabad adás vevcsről volt a’ szó, elő nem adhatta a’ maga vélekedését, most kivánja azt ki pótolni, hogy t. i. Küldői a’jobbágynak tulajdont kívánnának adni a’ jobbágy telkekre nézve olly formán, hogy a’ jobbágy kész pénzben maghatározott árron megvehesse az illyen telkeket, a’ földes Úrnak pedig esztendőnként mérsékleti taksát fizessen, hogyigy az 1741: 8-ik Törvény Czikkely is épségben fentartasson. Liptó Vármegye’ 2-dik Követje kinyilatkoztatta, hogy Küldői elválasztották a szabad eladhatást, a’ végső rendelésbeli Justól; a' szabad eladást pártolja, a’ végső rendelést pedig csak akkor tehesse a’ jobbágy, ha vette a’ telket, ha pedig nem vette., akkor ne tehesse. Baranya Vármegye’ 1-ső Követje kijelentette, hogy Küldői a’szabad eladhatásra nézve az önkényt kívánván kizárni, a’ magvaszakadás esetét a’ Hármas Könyv 111. R. 50-ik Czimje értelme szerint óhajtják magyaráztatni. Rács Vármegye’ 1-ső Követje pedig a’földes Lri megtagadást arra az esetre is kívánta utasításánál fogva kiterjesztetni midőn egy helységben több nemesek kezén lévén már külömben is illyen jobbágyi telkek, félni lehetne , hogy ha több telkek jutnának nemesi kézre a’ helységben utoljára az sem lenne, a’ ki a’ köz terheket hordozhatná. Arad Vármegye’ 1-ső Követje ügy vélekedett: hogy ha a’ jobbágy eredetiképpen birja a’ telket, és magvaszakadásban vagyon, el ne adhassa, ha pedig vette, szabadon eladhassa, ellenben Békés Vármegye’ 2-dik Követje azt nyilatkoztatja ki, hogy a’ földes Ur semmi esetben ne tehessen akadályt az eladhatásban, az eladásbeli Summából pedig 100-ad részt vehessen. Jegyző Könyv II-dih Darab* 6l
