1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
467. országos ülés
29S •1(>7. t/L h'S 1. Május. Kassa városának 1-ső Követe így szállott: minden Kővetnek Küldői utasítását híven, és pontosan tellyesíteni szent kötelessége rebben ő is e’jelen hoszszas Országgyűlése lefolyta alatt, mindég a’ mikor a’ szükség kívánta, és úgy a mint Küldői parantsolták, eljárni soha el nem mulasztván, most is a’ midőn ezen Országgyűlésének bérekesztése itten vagyon , szoros kötelességének tartja a’ Szólló ezen végső időpontban Küldőinek utolsó utasítását, melly is e’ jelen Országgyűlés végzéseit tárgyazza a’ KK. és Ilii. előtt előadni. Nem akar hosszas előadással a’ KK. és RR-nek unalmat szerezni, azért is czélerányosabbnak tartja utasítása egész tartalmát szorul szóra felolvasni. Mit is midőn a’ Szólló tenni akarna, az Elölülő kinyilatkoztatá, hogy a’ szóiló Követ említett utasítása felolvasásának ez alkalommal sem idejét, sem helyét nem látja, mi köz felkiáltással is helybe hagyatván, a’szóiló Követ Eperjes város Követéhez csatlakozván, kijelentését hasonlag a’ Naplókönyvbe iktattatni kívánta. Szeben városa Követe Eperjes városa által felhozott okokat magáévá tévén, ünnepélyesen kijelenté: hogy ő kivévén az úrbéri Törvény Czikkelyeket, a’ többi minden KK. és RR. végzéseinek, Törvényeinek ’s tetteinek városa részéről ellene mond. Hasonlag nyilatkoztak Szabatka és Kőszeg városoknak Követei. Végre zajos kijelentések közt a’ városi Követek egyetemülve hozzájok csatlakoztak. Ennekutánna Az Elölülő ítélőmestere által a1 bemutatott izenet javallatoknak elsőjét, a’ Polytechnicuoi n^P művelési és műegyetemi Intézeteket tárgyszót olvastatta fel; mire Nógrád Vármegye 2-ik Követe így szóllott: ő részéről éppen illyen Resolutiot várta’ praeparandiák tárgyában, egyebet nem is lehetett reményleni, ez volt hátra, és igen consequens a’ Kormány, mert hazánk ellenségei: t. i. az olygarchák a’ Nemzet demoralisatioján munkálódván , igen természetes, hogy a'népet is, minthogy attól méltán tarthatnak, mostani miveletlen állapotában kívánják megtartani. Hanem hogy a’ Kormánynak minden consequentiája mellett is ezen Resolutio az emberiséggel, és természeti jussokkal meg nem egyez, sőtt minden eddig érkezett Resolutiok között legigazságtalanabb , azt tartja, hogy ez kérdést nem szenved. Vétek szabad nemzetet fegyverrel meghódítani, nagyobb vétek azt demoralisálni, legnagyobb vétek jövendőre is a’ nép lelki kifejlődését meggátolni. Amaz adandó alkalommal fegyverrel szerezheti viszsza szabadságát, emez hosszas idő múlva vergődhetik ki állatiságából. Illy helyheztetésben midőn a’ Kormány a’ Nemzetet el akarja mellőzni, következőleg mintegy természeti jussától is megfosztani, nints más mód, hanem hogy a’ Megyék, a’ mint ezt a’ tegnapi napon tartatott kerületi Ülésben Tóina Vármegye Követe előadta, és én is több ízben itt e' teremben más alkalommal kijelentettem, a’ Nemzet egyik palládiumához a’ municipalis rendszerhez nyúljanak. — Annál nagyobb örömmel fogadja el a’ KK. e’ béli kijelentését, mivel Megyéje a’ mint már ezt mintegy 9 hónapokkal ez előtt kinyilatkoztatni szerentséje vala, ezen elvet követvén, a’ magyar nyelv terjesztésére, és nép nevelésére szolgáló nemzeti Intézetet alapított. A’ Porosz országi Praeparandiakat megvi’sgáltatta, és némelly részben a mennyire a’körülállások engedték, a’ kebelében lévő Intézetet, a Porosz Országi nevelési rendszerhez alkalmaztatta; — arról is gondoskodott tehát, hogy a’ Haza-
