1832-1836 Jegyzőkönyvek 14. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
443. országos ülés
Elälcges Sérelmek Eperjes 413-dik ÜLÉS. 23-diA J\lávt. A* Királyi Városok részérőlr Stfeidafcher Jósef Segnia Jándly Mátyás Bazin Városok Követei. Melly küldöttség tiszteben eljárván, vissza jövetelével jelente', bogy o Császári Királyi FóIIerczege az általküldölt tárgyakat tanátskozásba vetetni, es azoknak sikereiül a’ szokott es rendes nton fogja a’ Rendeket tudósitann Ezután olvastatni kívánta az Elölülő az elöleges Sérelmek eránti 4-dik Izenetet: azonban Eperjes városa Köveié imigy kezde szóllani: A’ Nemzetek Históriája sze'árosa rint, melly élet mestere az Uralkodóknak és Népeknek, egyedül a jelen idő van Kijelentése hatalmunkban, hogy mind a’ kétes, mind siralmas jövendőre is a’ boldogságnak hathatós oltalmait keressük és alapítsuk; A’ böltsesség és okosság örökös tanátsai és javaslatai szerint az idők, az időkhöz alkalmaztatandók, mert a’jövendőt setét ’s homályos éjbe borítja az Isten. Hogy minden emberi Intézeteknek éppen azért mivel emberiek, gyarlóságai gyengeségei hijánjai, balitéletei és visszaélései vannak, az az hogy semmi tökélletes az ég alatt nem létez, megmutatták minden nemzetek és idők év könyvei; de azért még is semmi emberi intézkedési jusokat vagy kötelességeket, vagy elrendezéseket, és az egész Ország moralis testesületé- Vel egybeszőtt viszonyokat tettleg megsemmisíteni nem kell; hanem inkább a’ régj intézményeket ujjabb változtatásokkal javítani és igazítani szükséges. Mert a’mi erőszakos, se netn lehet, se nem szokott tartós lenni, és az igen is megvont iv el szokott szakadni. Dej elgázolván egyik alapos Rend a’Polgári Rend tudniillik, a’ Törvény és tapasztalás szabályaiból a’ többi Rendek elgázoltatása, valamint a’kereskedés és nemzeti iparnak a’ földmivelés, és nemzeti boldogságnak kárával leendő elfojtása is világos. Ezen nézetekből tehat kéntelen a’ Szó 1 ló Küldőinek kívánságát és óhajtásait a’ nélkül mindazáltal, hogy ellenek és a’fenn álló, és eddig sehol eltörölve nem lévő Országos sarkalatos Törvények ellen következe'" sek vonathassanakj azoknak egyenes utasításából, és minden Országos KK» és RR. közötti békesség és egyesség minél előbbi visszatérítése végett itten nyilván elő adni: Ugyan azon Követünknek meghagyuk: hogy az Országossan egybegyult T; KK. és RR. előtt nyilván és innepélyessen jelentse kic 1-ször. Hogy midőn mi egy részről az Ország Rendei elszakadásából a’ Király és Országra, ugyan azért magára az ősi alkotmányra is háromolhato minden kellemetlen következéseknek elhárítása végett, még ezen az Ország Gyűlésen Excerpták sorában hozandó Törvény által a’ Törvényhozásba valóságos voks általi alkotmányos befolyásnak gyakorlatától leendő további kirekesztésünkön segiieni kívánnánk , más részről mindeneket, a’ inellycknek igazgatósunkban javitasra vagyon szükségek, tüstént javítani, és ugyan azért a dolgok mivoltához képest minden Városokat a’ N. M. K. Udvari Kamara igazgatása és további béfolyása alól kivétetni, és a’ mennyire az emberi gyarlóságot zabolázni szükséges volna, a "Vármegyci Törvényhatóságok hasonlatosságára a’ N. M. K. Helytartó Tanáts törvényes Kormánya alá ugyan azon Törvény által akarjuk tétetni.